Hogyan öntözzük a hagymát?

Már a hagyma kelésénél eldől, hogy milyen ered­ményekre számíthatunk. Az egyöntetűen jó keléshez a kiváló minőségű vetőmagon és a magágyon kívül fontos a megfelelő talajhőmérséklet és a kellő talajnedvesség. Ez utóbbihoz fontos a kelesztő­ öntözés, nem mindegy azon­ban, hogy milyen berendezés­
sel juttatjuk ki a vizet. A gyors keléshez a talajnedvességet a vetés után folyamatosan a megfelelő szinten kell tartani, és a kelés után is erre van szükség a nagy gyökértömeg kialakulásához. Ezért már a termesztés tervezésénél gon­doljuk át, hogy ez megoldha­tó­-e a meglévő öntözőberen­dezéssel. Alkalmas­-e 3­5 milli­méteres vízadagok kijuttatá­sára, gyorsan telepíthető­e, a szél mennyire változtatja a szó­rásképet, és cserepesíti­e a ta­lajt? Ez utóbbi főként a Békés és Csongrád megyei kötött ta­lajokon kulcskérdés, ahol a
hagyma többségét termesztik.
A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a hagyo­mányos (dobos, lineár, kon­zolos) öntözés kevésbé alkal­mas a magok kelesztésére, szélér zé keny, nagy a vízin­tenzitása, ezért tömöríti, cse­repesíti a talajt, magas üzemi nyomással és nagy veszteség­gel dolgozik, és sok élőmun­kát kíván.
Ehhez képest a mikroszó­rófejes öntözésnél a vízin­tenzitás alacsony, igazodik a talaj vízelnyelő képességéhez, a szél nem befolyásolja a szórásképet, alacsony az üzemi nyomás, tehát energiatakarékos. A vetés utáni telepítésétől a betakarításig nem kell hozzányúlni, ráadá­sul géppel is telepíthető. To­vábbi előnye, hogy a 450 és a 670 liter/óra tel jesítményű hozamszabályozott Super 10 szórófejeknek köszönhető­en nagy térállásban (12 × 12, illetve 15 × 13 méteres kö­tés) használható, az állományban elhelyezett első és utolsó szórófej is azonos víz­mennyiséggel dolgozik. És ez igaz az állományön tözés­nél is, ahol az egyen letesség a tápanyag adago lása szem­pontjából leg alább ilyen fontos. A mikro szó ró fejekkel ma­radéktalanul meg oldható a növények igény szerinti víz- ­és tápanyagellátása.
Ahhoz, hogy a vetésmély­ségtől függően 3-­5 centimé­teres mag fölötti talajréteget folyamatosan nedvesen tart­suk, az időjárástól függően naponként többszöri öntö­zésre is szükség lehet. Az ön­tözési időt (30­-40 perc) a ta­lajtípus és a vetésmélység is befolyásolja. A tapasztalatok szerint a vetés után érdemes annyit öntözni, hogy a víz egyöntetűen, legalább 20 cen­timéter mélyen átnedvesítse a talajt, így a későbbiekben sem lesznek egyenetlenségek.
Minden termelőnek egyé­nileg kell kikísérleteznie, hogy mennyit kell öntöznie a terü­letén ahhoz, hogy a talaj fo­lyamatosan nedves marad­jon. Célszerű talajnedvesség­mérőt (tenziométert) hasz­nálni, illetve szakemberek se­gítségét kérni. A mérőt a ve­tés után abban a mélységben kell a talajba helyezni, amed­dig a talajt át szeretnénk ned­vesíteni. A folyamatos nedve­sítés akkor is előnyös, ha vé­letlenül több a csapadék, mert felpuhítja a tömörödött talajfelszínt, amelyet könnyeb­ben áttör a magból kibújó hajtás.
Az adatgyűjtővel ellátott tenziométer számaiból az is kiolvasható, hogy a gumó nö­vekedésekor, júliusban, a hagy ma 3 nap alatt szinte tel­jesen kiveszi a vizet a talajból.
Éppen ezért sokkal jobb, ha a gyakorlatban elterjedt, 8­-10 vagy 5­-7 naponkénti öntözés helyett 3­-4 naponként adago­lunk 20-25 millimétert.
Ami azonban az egyik gaz­dálkodónál működik, nem biztos, hogy megfelel a másik­nál, hiába termesztenek azo­nos település határában. Az eredményt ugyanis sok ténye­ző befolyásolja, például az is, hogy van­e, és milyen csator­na van a közelben. A megfele­lő recept elkészítéséhez fel­tétlenül szükséges a talajned­vesség­mérő, tápanyag­után­pótlásnál pedig a talajol dat vevő eszköz. A gyökérzónából vett talajoldatból gyorsan megha­tározható a nitrogén, a káli­um és a foszfor mennyisége.