A sarjikák (Bryophyllum sp.)
A sarjikák, vagy elevenszülő növények több változattal is büszkélkedhetnek. Megjelenésük igen egyedi, hiszen leveleik szélén apró, léggyökeres növénykék fejlődnek, amelyek a földre esve könnyen legyökeresednek a talajba. Fura látványt nyújtanak a leveleken lógó kis növények, melyek levelekkel és sokszor már hosszú gyökerekkel is rendelkeznek, mire lehullnak az anyanövényről. Egész évben nagyon világos, napos helyen tartsuk. Nyáron kitehetjük a szabadba, télen hűvös, 12 °C fokos helyet keressünk számára. Ne legyenek szeles, huzatos helyre téve, mert a szél könnyen lefújja róluk a kis növényeket, amivel egy időre elvesztik fura kinézetüket. Mérsékelt öntözést igényel, mindig csak akkor locsoljuk, ha a talaj felszíne kiszáradt, lévén pozsgás, vízraktározásra képes növényekről van szó. Télen, hűvös helyen még kevesebbet öntözzük.
Sivatagi vagy jerikói rózsák
Két különböző növénynek is ugyanezek a magyar neveik – tehát van némi káosz. Egyik tényleg az anti-kertészek növénye, lévén nem is igazán él, emiatt pedig igényei is egy elszáradt növényével egyeznek meg…
Három különböző jerikói rózsáról is tud a növénytan, bár rendszertanilag egyik sem rózsa, ráadásul egymással sincsenek rokonságban. A legrégebben ismert jerikói rózsa az Anastatica hierochuntica. A latin elnevezésben az anastasis jelentése: feltámadás, a hierohuntica szóban pedig Jerikó város görög neve rejtőzik: Hiericho. Ez a keresztesvirágú, egynyári növény Egyiptom, Szíria sivatagos részein nő. Miután befejezte egyéves földi pályafutását, elszárad, és összegömbölyödik. Ám, ha újra víz éri, a gombolyag kinyílik, mint egy rózsavirág. A szárazság túlélésének egyedi példáját adja ez a növény, hiszen amikor az éltető víz hatására kinyílik a gombolyag, akkor veti el magvait, azokból nőnek ki az új egyedek. Így biztosítja, hogy utódai akkor csíráznak ki, amikor az életben maradásukhoz szükséges feltételek adottak.
A másik, hazánkban is kapható jerikói rózsa tudományos neve Selaginella lepidodhylla, magyarul mexikói csipkeharasztnak, illetve feltámadó növénynek is nevezik. A mexikói származású jerikói rózsa évtizedekig is eltűri a szárazságot – akár egy fiókban is tarthatjuk -, ugyanis sejtjeiben bőségesen tartalmaz olajokat, amelyek energiaforrásul szolgálnak. Ha azonban vízhez jut, azonnal kizöldül, sőt új gyökérzetet is fejleszt.
Sajnos sokszor ez az extrém tulajdonsága okozza a növény vesztét, amikor a kukába kerül, mert azt hiszik róla, már nem él. Bár ez haraszt, de annyiban hasonlít a mohákhoz, hogy különlegessége, hogy változó vízállapotú. Míg egy magasabb rendű növény, ha kevés vizet kap előbb lankad, majd elszárad, elpusztul. A változó vízállapotú növények, mint a mohák is teljesen kiszáradhatnak, ez sem akadálya annak, hogy nedvesség hatására újra életre keljenek…
Táncoló fa (Codariocalyx motorius)
Az egyik legérdekesebb növény a világon. Ázsiából származó cserje, ami szobanövényként is kiválóan nevelhető! Érdekessége, hogy fény és hang hatására szemmel láthatóan forgatja ellipszis alakú leveleit a tengelye körül. Fényváltozás hatására szinte felkapja a fejét, és a fény felé fordul. Vetés előtt magjait három nappal meleg vízbe kell áztatni, és enyhén savas föld tetejére szórni. Fontos, hogy a mag ne süllyedjen le, mert csak a felszínen csírázik. Az interneten, például a youtube-on lehet róla videókat nézni, amint zene hatására mozgatni kezdi a leveleit.
youtube://v/J-fIKlcCbSU
Csodagumó és leopárdpálma (Amorphophallus rivieri)
A növényvilág e különlegességei a trópusi őserdőkben élnek. Egyik elhajló, másik álló lombú, mindkettő pálmaszerű kinézetű. Labdányi kopasz gumójából a tél vége felé egy csepp víz nélkül képes kihozni hatalmas vörösbarna, bizarr formájú, 1-1,5 m-es, kalászszerű virágát, amely szép formájú, nagyméretű, de kissé büdös. A fő látványossága pont ez, hogy minden föld, cserép vagy egyéb tartó nélkül hozza virágát. Tavasszal a kertbe kiültetve egyetlen hatalmas, csipkézett, pálmaszerű levelet növeszt, amelynek szára leopárdszerű barnás foltokkal tarkított, innen a leopárdpálma elnevezés.
Mimóza (Mimosa pudica)
A mimózafélék közel félezer képviselője főleg Dél-Amerikában honos, de mint botanikai érdekességek már szinte minden trópuson fellelhetők. Jellemzője az érintési ingerre történő mozgás. A legismertebb képviselője e növényeknek a Mimosa pudica, akár 1/5-öd másodperc alatt képes levélkéit összecsukni, illetve 5-15 perc múlva kinyitni. Ez a mozgási mechanizmus az ismert rovarevő növény, a vénusz légycsapójával (Dionaea muscipula) ellentétben, szinte korlátlan számban megismételhető egy levélen is.
Egyéves növény, ami annyit jelent, hogy a magvetés évében már virágzik és magot érlel. Nehéz átteleltetni, ezért csak maximum 1-2 évig tudjuk tartani, de ennél hosszabb élettartamra e növénynél ne nagyon számítsunk. Ezért a magokat elvetve mindig neveljünk újakat. Nálunk menő dísznövénynek számít, ám eredeti hazájában gyom. Mit tesz a marketing…
Szakálltillandsia, levegőnövény (Tillandsia usneoides)
A Tillansiáknak mintegy 750 fajuk van, egyik legkülönlegesebb tagjukat spanyol mohának is hívják. Közép-, és Dél-Amerika köderdeiben a fákon él, látványa, mint egy összefüggő ősz szakáll. Ott hosszúsága elérheti akár a 3-4 métert is. A növénynek nincs gyökere, a nedvességet, és minden szükséges tápanyagot testének egész felületén lévő pikkelyszőrökön keresztül veszi fel a levegőből, épp ezért otthon is fontos a napi egyszeri permetezés, hetente egyszer pedig az öntözővízbe keverjünk némi tápoldatot is. Ha szeretnénk egy ilyen különleges növényt otthonunkba, a legjobb, ha egy floráriumban helyezzük el, és egy üvegtetővel lezárva biztosítjuk számára a megfelelő párát. De kiválóan érzi magát a fürdőszobában is, lényeg számára a pára… Akár csak az élőhelyén, sok fényt igényel, és egész évben meleg, 20 fok körüli hőmérséklet szükséges számára.
