Amióta kert a kert, azóta beszélhetünk kerítésről, a kert ugyanis a magyar nyelv értelmezése szerint kerítéssel körülvett földterület. A kerítés rendkívül fontos építmény, hisz a veteményesek és gyümölcsösök, valamint az állattartást és raktározást szolgáló területrészek lezárására szolgál, védelmez a nemkívánatos emberi és állati látogatóktól. A világ minden táján készül kerítés a legkülönbözőbb anyagokból, jégből, kőből, téglából, lécből, deszkából, szalmás sárból, trágyából, földhányásból vagy élő sövényből. E rendkívül változatos módon kialakított építmények között fontos helyet foglalnak el a fonott vesszőkerítések, más néven sövénykerítések. A „sövény” szavunk a „sző” szóból ered, szövedéket, fonadékot jelent, vagyis olyan kerítést, amelyet gallyakból fonnak. Ma a sövény kifejezést az élő cserjékből nyírt kerítésre használják a kertészeti szóhasználatban. (…)
Miből készül? A kerítés
A növények végigkísérik életünket a bölcsőtől a koporsóig, Táplálnak, ételeinket ízesítik, gyógyítanak, használati tárgyaink készülnek belőle, és kertjeinket díszítik. Növény és ember találkozása nem csak a táplálkozás terén kínál páratlan változatosságot. A különböző céllal és alapanyagból készült kézműves termékek az emberi alkotókészség gazdagságát, és a bennünket körülvevő növényvilág hihetetlen sokféleségét is megmutatják. Ma a természettől elszakadt városiak, sőt a falun élő emberek körül is átvették az uralmat a gyári termékek és a műanyagok. Megmutatjuk, milyen érdekesek és értékesek lehetnek növényi eredetű kézműves tárgyainka botanikus szemével.
Forrás:
