Vonzó életpályamodellt kínálnak

A magyar vidék és agrárium fejlődése szempontjából kiemelkedő egyetem kiváló színvonalú tudást ad, és a század kihívásaira válaszolni képes diplomásokat képez. Az itt tanulók komplex elméleti és gyakorlati ismereteket kapnak, amelyek birtokában az egész világon versenyképesek, hangsúlyozta Jakab István, hozzátéve, hogy az intézmény a nemzetközi kapcsolatokban is aktív, felvállalta például a kárpát-medencei magyar hallgatók oktatását a szülőföldjükön való boldogulásuk érdekében, együttműködésben a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemmel. A SZIE segíti a határon túli magyar gazdák összefogását, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával közösen korszerű informatikai rendszerek igénybevételével juttatja el a legfrissebb tudást a termelőkhöz – hangsúlyozta az Országgyűlés alelnöke.

A SZIE-n tanul az ország agrárképzésben résztvevő hallgatóinak 30 százaléka. Az intézmény a nemzetközi agrárfelsőoktatásban a legjelentősebb magyarországi egyetem. A négy hazai kutatókarból kettő itteni fakultás. Egyedül itt képeznek állatorvosokat, és egyedül a SZIE-n indul a közeljövőben mezőgazdasági vízgazdálkodási képzés, emelte ki beszédében Tőzsér János. Emlékeztetett Áder János köztársasági elnök közelmúltbeli szarvasi előadására is, amelyben az államfő kifejtette, hogy a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban nagy jelentősége lesz a vízgazdálkodási szakemberek képzésének.

– A Nemzeti Vidékstratégia szerint a mezőgazdaság fejlesztése népesség- és közösségmegtartó erő lehet vidéken. A nagyobb mezőgazdasághoz több szakember szükséges. Ha vonzó életpályamodellt tudunk kínálni, akkor lesz aki átveszi a stafétát a nyugdíjba készülő generációtól. A minőségi oktatáson felül azt szeretnénk, hogy minden hallgatónk tovább tudja fejleszteni a tehetségét, készségeit és tudását úgy, hogy diplomája eredményes belépést biztosítson a munkaerőpiacra – mondta az intézmény vezetője.

Az egyetem szerepet vállal az egységes kárpát-medencei magyar nyelvű felsőoktatási tér megerősítésében, hiszen nagy hagyománya van náluk a határon túli képzésnek. A jogelőd Gödöllői Agrártudományi Egyetem már 1990-ben vállalta Erdélyben a magyar nyelvű agrárképzést. Jelenleg Csíkszeredán vidékfejlesztési agrármérnök mesterszakon, Beregszászon állattenyésztő mérnök alapszakon zajlik képzés. A Hargita megye székhelyén működő Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány romániai partnereivel és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával közösen a székelyföldi agrárinnovációt, az anyaországi és erdélyi gazdák szakmai és gazdasági együttműködését kívánják előmozdítani.

A tanévzárón előadást tartott Figler Kálmán kancellár is. Mint kifejtette, a felsőoktatási rendszer átalakítása sok nehézség elé állította az egyetem vezetését, de a SZIE folyamatosan alkalmazkodik az innovációs és tudásépítő folyamatokhoz, a munkaerő-piaci és társadalmi kereslethez, és próbál mindig időben reagálni a társadalmi kihívásokra is.

A felsőoktatási rendszer átalakításának célja egy olyan munka alapú társadalom, amelyben a gazdaság húzóereje az egyre növekvő arányú hazai tulajdonú termelés, szervezőereje pedig a felsőoktatási intézmények köré épülő innovációs hálózat. A felsőoktatási rendszer átalakításának feladata, hogy a gazdaságpolitikában jól bevált ágazati szemléletű megközelítést átemeljék a felsőoktatásba is, és külön-külön foglalkozzanak egyes szektorok, például a pedagógusképzés, a műszaki, a gazdasági és az agrárium munkaerő-piaci és innovációs igényeivel.

– Szeretném kiemelni – hangsúlyozta a kancellár –, hogy a magyar felsőoktatás a nemzetgazdaság egyik legversenyképesebb ágazata, amelyben a Szent István Egyetem kiválóan „vizsgázik”. Egyetemünk nagymértékben hozzájárul a társadalmi mobilitáshoz, az itt végzett hallgatók munkaerő-piaci megbecsültsége is igen magas.

– A felsőoktatási rendszer átalakításával párhuzamosan zajlik a nemzeti vidékstratégia megvalósítása, melyben kiemelkedő szerep jut a felsőoktatásnak, így a Szent István Egyetemnek is. A vidékstratégia legfontosabb célja a magyar vidék átfogó fejlesztése, a vidéki élet minőségének javítása. Ebben egyetemünk hagyományai, elméleti és gyakorlati képzései, magyar és nemzetközi partnerszervezetei révén aktívan részt vesz, s nemcsak a hazai agrárágazat szakmai utánpótlását biztosítja, hanem jelentős hatással van főként a helyi és regionális gazdasági fejlődésre is.

Figler Kálmán arról is szólt, hogy májusban az egyetem összesen közel 1,5 milliárd forint 100 százalékban vissza nem térítendő támogatást nyert konzorciumi partnereivel közösen Békés megyei TÁMOP-projektek megvalósítására. A hat pályázat elsődleges célja a felsőoktatás kutatási, fejlesztési, innovációs és oktatási kapacitásainak bővítése a helyi vállalkozásokkal való szerves együttműködés révén, a tudásalapú gazdaság kiépítésének elősegítése a helyi gazdaságitársadalmi fejlődés érdekében. A pályázati projektek megvalósítása során egyedülálló együttműködésre kerül sor a Békés megyei önkormányzatok, a kormányzati és a vállalkozói szféra szereplői, képviselők és az egyetem között.