A BASF a világ legnagyobb fonalféreg-előállítója mezőgazdasági és egyéb felhasználásra (különleges növények, otthoni és kerti növények, gyepek és zöldfelületek). A littlehamptoni üzem a vállalat egyetlen olyan egysége, ahol a fonalféreg-alapú biológiai kártevőszabályozó termékeik teljes skáláját gyártják, és ahol ezek kutatás-fejlesztése, értékesítése és forgalmazása megvalósul.
A Nemasys egy természetben is előforduló, rovarokon élősködő fonalféregfaj, amely más kártevők elleni védekezésre is alkalmas, például az utóbbi időben rendkívüli mértékben elszaporodott meztelen csigák ellen, ráadásul a talajba juttatva tartós védelmet nyújt az újrafertőzés ellen.
A littlehamptoni telephely BASF vetőmagok-oltóanyagokat gyártó, csomagoló és forgalomba hozó globális hálózatának egyik központja, amely kifejezetten az európai és afrikai ügyfeleket szolgálja ki.
Az itt előállított vetőmagoltóanyagok kimagasló hatékonyságú rizóbiumbaktériumokat tartalmaznak, amelyek a velük beoltott hüvelyes gazdanövényekkel szimbiózisban gyökérgumókat hoznak létre a fokozott nitrogénmegkötés érdekében.
A nitrogén a három, a termés szempontjából kritikus fontosságú növényi tápanyag egyike. A hüvelyes növények és a rizóbiumok közötti különleges kapcsolat révén ezzel az oltással a gazdanövények teljes életciklusa során biztosítani lehet a nitrogénszükségletük nagy részét. A vetőmagokon alkalmazott oltóanyagok a talajok természetes állapotban előfordulóknál hatékonyabb rizóbiumpopulációkat hoznak létre.
A mesterségesen megnövelt mennyiségben rendelkezésre álló rizóbiumpopuláció végső soron erőteljesebb gyökérállomány kialakulását teszi lehetővé, ez pedig fokozza a növény életképességét, és hozzájárul a potenciális termésmennyiség kiaknázásához.
Sikeres megoldásokat kínálnak
A rendezvényen előadást tartott, majd lapunknak is nyilatkozott Philipp Rosendorfer a BASF kutatással, fejlesztéssel és funkcionális növényápolással foglalkozó alelnöke.
♦ Előadásának bevezetőjében értékláncról beszélt, amelynek talán a legfontosabb szereplője a termelő, és hosszan sorolta, hogy milyen megoldásokat kínál nekik a BASF.
– Mind a termelőkkel, mind pedig a kiskereskedőkkel régóta konzultálunk, és azt tapasztaltuk, hogy az értéklánc megváltozott, mások az elvárások. Öt-tíz évvel ezelőtt azt vettük észre, hogy a kiskereskedelmi láncok elkezdenek úgynevezett másodlagos standardokat bevezetni. Azt tapasztaltuk, hogy ezek a másodlagos elvárások a kereskedőktől irányulnak a farmerek felé, és a lényegük az, hogy a normál szabályzói keretek által lehetővé tett mennyiségben se tartalmazzanak vegyszereket a terményeik. Felismertük, hogyha minél hamarabb tisztában akarunk lenni a terményekkel szemben támasztott új elvárásokkal, akkor már nemcsak a termelőkkel kellett tárgyalnunk, hanem a kiskereskedőkkel is. Rájöttünk arra is, hogy a termelőkkel szembeni új elvárások teljesítése érdekében például a gépgyártókkal, a gépforgalmazókkal is kapcsolatba kell lépnünk.
Ennek köszönhető például az, hogy ma már olyan informatikai eszközöket készítünk a termelők számára, amelyek segítségével a mi megoldásainkat a lehető legelőnyösebben tudják kombinálni a rendelkezésükre álló gépekkel és berendezésekkel.
Az értéklánc-alapú megközelítés pontosan erről szól. Ez a két példa, amit mondtam, hogy egyrészt ott vannak a kereskedelmi láncok, amelyek egy kicsit távolabb vannak a termelőtől, másrészt pedig az eszközgyártók, amelyek valamivel közelebb állnak hozzájuk. Szerintünk a BASF-nek az értéklánc minden tagjának az igényeit figyelnie kell és figyelembe kell vennie annak érdekében, hogy sikeres megoldásokat tudjunk biztosítani.
♦ A tradicionális növényvédő és gombaölő szerek mellett 25 éve elkezdtek olyan biológiai védekezési módszerekkel is kísérletezni, mint amilyen a fonalféreg. Piacvezetőkké váltak, de a nyilvánosság előtt csak most mutatták be, hogy hol tartanak a biológiai megoldásokkal.
– Ez kiváló szempont, mert sok mindent elárul arról, hogy a biológiai technológiák hogyan fejlődnek és hogyan kerülnek piaci bevezetésre, illetve bemutatásra. Nos, jelenleg valóban ez az innováció, az újítás és a feltalálások területe, illetve határmezsgyéje, ezért az óvatosság. Már régen rájöttünk, hogy nemcsak káros fonalférgek vannak, hanem jó fonalférgek is. Ahhoz viszont, hogy magából az ötletből gyártható termék legyen, kellett egy kis átfutási idő. Még 1996-ban itt kezdődött a jótékony fonalférgek üzemi előállítása. Ezután elkezdtük a piacot felmérni, hogy az új technológiákhoz illesszük a terméket és hogy felkészítsük a piacot. Ehhez idő kellett. Először a saját munkatársainkat kellett kiképezni, aztán az értékesítőket, az üzletkötőket. Végül a termelőket is meg kellett győzni róla, hogy ez az eljárás valóban előnyös a számukra, és persze be is kellett bizonyítani, hogy ez milyen többletelőnyöket hoz nekik.
♦ Milyen új termékek bevezetését tervezi a BASF, és ezek közül melyek kerülhetnek be Magyarországra a közeljövőben?
– Bemutattuk, és kollégáim alaposabban is ismertették egy biofungicidünk, tehát biológiai gombaölőnk a Serifel, illetve egy biológiai kártevőirtónk, a BroadBand képességeit. A Serifel még ebben az évben piacra kerül, de a BroadBand csak az következő években. Ezeket a termékeket világszerte bevezethetőnek tartjuk, ami értelemszerűen a magyar termelőket is magába foglalja. Ami magának a bevezetésnek az időzítését illeti, az nagymértékben függ a törzskönyveztetéstől vagy engedélyeztetéstől, ami igencsak különbözik Európában és az Egyesült Államokban. Annyit mondhatok, szeretnénk elérni, hogy két-három éven belül elérhető legyen a magyar termelők számára is.
