Mézvizsgálatokkal a hamisítások ellen

A 74 mintát a NÉBIH ÉTBI laboratóriumaiban, valamint külföldi laboratóriumban is vizsgálták, nemcsak az MÉ-elõírásban meghatározott paraméterekre, hanem a Bizottság által megjelölt cukorprofil meghatározására is, melynek alapján a hamisítás gyanúja kizárható, vagy adott esetben ezen eredmények alapján a gyanú megalapozottá, a hamisítás bizonyíthatóvá válik. A 74 minta vizsgálati eredményének birtokában 14 termék (18,9%) esetében indított eljárást az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv, 3 esetben hamisítás miatt. A vizsgálatok során a következõ nem megfelelõségeket tapasztaltuk: – a pollentérkép nincs összhangban a jelölésen szereplõ fajtaméz megnevezéssel, – határérték alatti diasztázaktivitás, – hozzáadott C4-es cukor jelenléte és – érzékszervi hiba. Az említett kifogásolási arány még nem végleges, mert a vizsgálatok folytatódtak, a következõkben részletezett laboratóriumi vizsgálatokon további nem megfelelõségre is számítunk. Az EU mintavételi program keretében 49 mintát küldtünk a Bizottság által kijelölt Joint Research Centre – Institute for Reference Materials and Measurements of the European Commission (JRC-IRMM) részére, δ13C-EA/LC-IRMS, valamint NMR-vizsgálatok céljából. (Az NMR mágneses magrezonancia vizsgálat, amely egyszerre több mézkomponens kimutatására alkalmas. Az NMR által mért adatokat összehasonlítják a rendszerben tárolt hiteles mézminták referencia adatbázisával, mely alapján kiszûrik a hamis mézeket. Az NMR-vizsgálati módszer 2015 õszén került a mézvizsgálatokra szakosodott laboratóriumok alkalmazott módszerei közé.) A NÉBIH is vizsgálja annak lehetõségét, hogy hogyan tudná bevezetni ezt a módszert az alkalmazott vizsgálatai közé. Meg kell jegyezni, hogy az eljárás esetleges bevezetése, az adatbázis feltöltése igen hosszú idõt jelenthet. Tekintettel arra, hogy 30 ország 1200 mézmintájának vizsgálata és értékelése zajlik egy idõben azonos helyen, a bizottsági eredmények 2016. év közepére várhatók. 

 

2015-ben az EU vizsgálataival összhangban elindult a NÉBIH mézhamisítás elleni projektje, mely egy, a NÉBIH irányításával és végrehajtásával a mézhamisítás gyanújának kizárására vagy adott esetben a gyanú megalapozása és a hamisítás bizonyítása érdekében megvalósított program. A projekt keretében keressük a hagyományos módszerek mellett az új lehetõségeket és ezért a Magyar Élelmiszerkönyvben megjelölt paramétereken kívüli vegyületcsoportok vizsgálatát is célul tûztük ki. 2016. január 22-ig összesen 182 mintát vettünk, melybõl az EU méz mintavételi programjával összhangban végrehajtott kiemelt vizsgálatok száma (visszautalva a fenti részletezésre) 74 db. Az EU-mintákat külön kezelve, a fennmaradó 108 mintából 62 mintát vizsgáltat a NÉBIH az Eurofins (Nantes) francia laboratóriumban, kihasználva az NMR-módszer elõnyeit. A vizsgálatok jelenleg is folyamatban vannak, de a részeredmények már 30%-os kifogásolási arányt mutatnak. Az eredmény több esetben azt mutatja, hogy a vizsgált termék sütõ-fõzõ méz minõségû. A sütõ-fõzõ méz viszont az európai normákon alapuló Magyar Élelmiszerkönyvi szabályozás szerint ipari felhasználásra alkalmas, vagy élelmiszerekben összetevõként további feldolgozásra felhasználható méz. Természetesen az élelmiszerláncfelügyeleti hatóság, ha egy termék megnevezése nincs összhangban a beltartalmi értékekkel, megteszi a szükséges korlátozó intézkedéseket, és kiszabja a megfelelõ büntetéseket is. 

 

Az Országos Fõállatorvos 2/ 2015. számú (2015. december 7.) határozatában adatszolgáltatási kötelezettséget rendelt el az elsõ magyarországi tárolási helyet üzemeltetõ élelmiszer-vállalkozókra kiterjedõ hatállyal a harmadik országi importból származó méztételekre vonatkozóan, mellyel összhangban az élelmiszerlánc- felügyeleti szervhez bejelentett minden harmadik országból érkezett mézszállítmány és az abból készült késztermékek ellenõrzését és mintavételét rendelte el a NÉBIH az egész ország területén visszavonásig. Az élelmiszerlánc- felügyeleti hatóság adatai alapján elmondható, hogy a határozat kiadása óta nem érkezett mézszállítmány Kínából Magyarország területére. Más harmadik országból történt beszállítás, pl. ukrán eredetû méz (78 tonna) érkezett hazánkba, valamint kis mennyiségû argentin és tajvani (októberi szállítás 0,002 tonna) mézszállítmányokról tettek bejelentést, melyek nem közvetlenül, hanem más uniós országon keresztül érkeztek hozzánk. A fentiek alapján a NÉBIH ÉTBI 10 mézminta vizsgálatát kezdte meg. A Magyar Élelmiszerkönyv a mézek származására vonatkozóan a következõ jelölési kötelezettséget írja elõ: a címkén fel kell tüntetni a méz eredetét, a származási ország(ok) nevének megjelölésével. Különbözõ országokból származó mézek keverésekor a felsorolás a következõkkel helyettesíthetõ: EU-országokból származó mézkeverék, EU-n kívüli országokból származó mézkeverék, EU-országokból és EU-n kívüli országokból származó mézkeverék. A fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló 1169/2011/EU rendelet szerint nem kötelezõ a származási ország feltüntetése általában az élelmiszereken, csak ha a hiánya megtéveszti a fogyasztót, viszont az MÉ-elõírás a mézekre vonatkozóan kötelezõvé teszi a származási hely feltüntetését. A mézekre és méztermékekre vonatkozó eredet- és származásjelölési kötelezettség szigorúbbá tétele érdekében tárgyalásokat kezdeményeztünk az Európai Unióval. A jogszabály-módosítás az unió területére harmadik országból származó mézek nyomon követhetõségét erõsítené, tovább növelve a hatósági fellépés hatékonyságát és elõsegítve a tudatos vásárlói döntést. A 2015. december 15-ei Mezõgazdasági és Halászati Tanácsülésen magyar kezdeményezésre napirendre kerültek az EU-ba behozott méz minõségével kapcsolatos aggályok, valamint az európai méhészeti ágazat versenyképessége. A napirendre vételt az importmézek vizsgálata során kiderült aggasztó eredmények indokolták, melyek nem csak hazai, de európai szintû problémaként minõsíthetõk. Ezek nem csak a méhészeti ágazatra, hanem egyéb ágazatokra, valamint a fogyasztókra is hatással lehetnek. Mi több, az a valóságos veszély is fenyeget, hogy az európai termelõk kiszorulnak a piacról. Ezt megakadályozandó kértük a Bizottság fokozott szerepvállalását, valamint a hatékonyabb és korszerûbb laboratóriumi módszerek széles körû használatának elõsegítését. A mézpiaci zavar hátterében a harmadik országból származó import termékek címkézésének hiányosságát látjuk. A jogalkalmazás során a feldolgozók vissza tudnak élni a jelölés használatával. A jelenlegi jogi szabályozás alapján a mézek csomagolásán szinte kizárólag az „EU-s és EU-n kívüli mézek keveréke” feliratot alkalmazzák, mivel a jogszabály megengedi ezt az egyszerûsített jelölést, függetlenül attól, hogy milyen arányban tartalmaz hazai mézet a kiszerelés. Éppen ezért a jelölési szabály szigorítására kértük a Bizottságot. A kezdeményezéshez Bulgária, Csehország, Lengyelország és Szlovénia társ-elõterjesztõként csatlakozott, számos további tagállam (Belgium, Szlovákia, Horvátország, Spanyolország, Svédország, Görögország, Románia, Olaszország – a felszólalók mindegyike) pedig szóban támogatta azt, különösen a hamisítás elleni fellépésre vonatkozóan. 

 

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) 2016. január 19-én Budapesten együttmûködési megállapodást kötött a mézhamisítás elleni küzdelemben való összehangolt fellépés érdekében. A NÉBIH és az OMME kiemelkedõ jelentõséggel ítéli meg és fontos célként kezeli a hazai mézpiac és a fogyasztók védelmének érdekében a méhészeti szakágazat megerõsítését, az alacsony minõségû, esetlegesen hamisított import termékek hatékonyabb kiszûrését az élelmiszerláncból, továbbá a felelõsségi körükben elõforduló illegális, mézhamisítással összefüggõ tevékenységek egyre hatékonyabb visszaszorítását. Az együttmûködés kiterjed a mézminták, valamint a növényi kultúrák növényvédõszer-maradékokra irányuló hatósági vizsgálatokra és a vizsgálati célok közös meghatározására, a vizsgálatokat támogató mérvadó magyar mézek adatbázisának kialakítására, a mézminõséggel, a növényvédelemmel és a méhegészségüggyel kapcsolatos gondok feltárására és megoldásainak elõsegítésére. A NÉBIH az OMME intézményét a magyar méhészek országos érdekképviseleti szerveként ismeri el, az együttmûködésben meghatározott, kiemelt öszszehangoló szerepével az egyesület segíti a hatóságot az ágazatban megjelenõ jogsértések elleni fellépések erõsítésében. A megállapodásban fontos célkitûzésként fogalmazódott meg a két szervezet között a szakmailag megalapozott, elõre egyeztetett közös kommunikáció témaköre. A mézhamisítás elleni küzdelmet már tavaly õsszel közös összefogással megkezdte a NÉBIH és az OMME, amikor az OMME saját vizsgálatai során rávilágított az EU–nem EU származási hellyel jelölt mézkeverékek között megjelent hamisított termékekre és errõl tájékoztatta a hatóságot. 2015. november 18-án juttatta el a NÉBIH ÉTBI-hez közjegyzõ által igazolt mintavételei során vett 24 db méztétel vizsgálatával kapcsolatos okmányokat. Ezek közül 13 mintáról mondta ki a brémai QSI laboratórium (Bréma) az NMR-vizsgálata alapján, hogy azok nem természetes mézek, legtöbbjük az akkreditált érzékszervi vizsgálatok alapján sütõ-fõzõ méznek minõsült. Az NMR vizsgálati módszer 2015 õszén került be a mézvizsgálatokra szakosodott laboratóriumok alkalmazott módszerei közé. Amikor az október-novemberben NMR-rel vizsgált és nem megfelelõnek talált mézeket forgalomba hozták, ezt a módszert még nem alkalmazták. A mézkiszerelõ üzemek csak az EU-irányelvnek, illetve az ezzel tartalmilag azonos MÉ-elõírásnak megfelelõ mézalapanyagot (akkreditált laboreredmény birtokában) dolgoztak fel és a belõlük készült készterméket hozták forgalomba. Mivel a QSI labor NMR-eredményei nem akkreditált módszerrel végzett vizsgálatok során keletkeztek, ezért gyanú alapján hoztuk meg a forgalomtól eltiltó és visszahívásra kötelezõ határozatainkat 2015. november 19-én. Az OMME az „ellenminta”- ként vett 24 db mintát az Eurofins nemzetközi laborhálózatának NMR-vizsgálatra is akkreditált francia laboratóriumában vizsgáltatta, ahol (a QSI szerinti 13 db „nem méz”-bõl) 7 mintára vonatkozóan állapították meg, hogy természetes méz (ezekre vonatkozó határozatainkat visszavontuk) és 6 minta kapcsán adtak egyezõ eredményt a QSI laborral, ami 25%-os kifogást igazolt. Mint látható, a két említett külföldi laboratóriumba küldött ugyanazon mézminták vizsgálati eredményei az esetek nagy részében ellentétes eredményt hoztak. Viszont ezekben az esetekben is a hatóságnak szakszerû és jogszerû döntést kell hoznia, ezért minden ilyen esetben az akkreditált vizsgálati eredmények alapján lehetett megalapozott döntést hozni. Az élelmiszer-vizsgálatoknál kiemelt jelentõsége van a megfelelõ, szakszerû, független mintavételnek. A mintavétel területén is elõrelépést hoz az OMME és a NÉBIH együttmûködési szerzõdése. Mindenképpen azt érdemes javasolni, hogy amennyiben visszaélés gyanúja merül fel egyes termelõkkel, termékekkel kapcsolatban, errõl az OMME haladéktalanul értesítse a hatóságot, amely késedelem nélkül a vonatkozó elõírásoknak megfelelõen leveszi a mintákat és az eredmények alapján megteszi a szükséges intézkedéseket. Azért fontos, hogy a mintavétel is akkreditált legyen, mert egy késõbbi jogvita során az ellenérdekelt fél jó eséllyel kérdõjelezheti meg, hogy a minta levétele után nem történt-e olyan beavatkozás, amely megváltoztatta a méz tulajdonságait. 

A kormány által a 2013–2022. közötti idõszakra elfogadott Élelmiszerlánc- biztonsági stratégia jövõképe, hogy az élelmiszerlánc- termékek (különösen az élelmiszerek) mindenkor egészségesek, kiváló minõségûek és biztonságosak legyenek. Ennek megfelelõen a méz és méztermékek élelmiszer-biztonsági és minõségi megfelelõségét, a stratégiában foglalt elvek mentén továbbra is folyamatosan figyeli, vizsgálja és ellenõrzi az élelmiszerlánc- felügyeleti hatóság.