Heti/havi tennivalók:
– A jobb adapterekkel a széleknél, rövid olalaknál, kanyaroknál kialakuló nagyobb felületi egyenetlenséget is ki tudjuk küszöbölni (járás nyomvonalából a szegély ((vagy lambrin)) irányába tolódott anyagot). Ha nincs ilyenünk, marad az alkalmankénti kézi lapátolás (heti, de legalább havi rendszerességgel mindenképpen el kell végezni)! A kimélyülő nyomsáv mutatja, ha elhanyagoltuk a taposóréteg gondozását:
– Annak függvényében, hogy honnan vesszük a vizet az öntözéshez, érdemes adott időközönként a kút/víztározó/vízhálózat állapotát is szemügyre venni. Előfordulhat olyan is, hogy mondjuk az öntözőkút hozama a nagy nyári szárazságok idején lecsökken. Automata rendszernél ilyenkor a vezérlő egységnél van lehetőségünk a módosításokra. Akár olyanra is, hogy késleltejük az egymás után következő öntözőfejek működését, hogy a kút kellően feltöltődhessen közben.
– Bár nem a taposóréteg kifejezett részei, de a pálya egyéb tartozékait (szegélyek, korlát/lambrin, padok/lelátók, világítás, vagy akár a „pályasimító” egységet, vontatóeszközt) is vegyük időnként szemügyre, ellenőrizzük állagukat.
Többhavi vagy évente/több-évente végzendő munkák:
– A korábban említett szükség szerinti homokpótlás.
– Adott időközönként érdemes az egész taposóréteget precízen újra kiszintezni, ellenőrizni a homokréteg vastagágának egyenletességét, és szükség szerint a kiigazításokat elvégezni. Ezt érdemes tényleg hozzáértő szakemberre bízni…
– Egy gondolat erejéig szóba került a talaj betömörödése. Ennek ellenszere lehet az időnkénti teljes vastagság gépi átforgatása (ez leginkább beton aljzatú fedeleseknél vagy „rácsos” szabadtéri pályáknál jöhet szóba). Másik lehetőség, hogy ún. „rotációs kapával” forgatjuk, keverjük és lazítjuk meg a homokréteg adott vastagságát.
– Az öntöző (rendszer) téliesítése ill. tavaszi beüzemelése.
– Fagymentesítés. Különösen fedelesek esetében szükséges és bizony fontos feladat. Nagyon sokszor ugyanis olyan a „téli lovarda” épületszerkezete, ami kifejezetten elősegíti a taposóréteg nagy hidegben történő felfagyását! Pedig éppen azért épül(ne), hogy ott télen is gond nélkül lehessen dolgozni a lovakkal! Szóval a fentebb említett beton aljzatú fedeleseknél különösen figyelni kell, de a fémszerkezetű (trapézlemez), vagy beton pengefalas létesítményeknél is jelentkezik a probléma. Mert amikor kint megfagy az építmény körül a természetes talaj, a hideg szinte akadály nélkül (a beton és a fém sem igazán nevezhető hőszigetelő anyagnak) befelé is áramlik és a benti nedves homok gond nélkül megfagy legalább a járások vonalában.
„Négyévszakos” taposóréteget
Ha már ez szóba került… Itthon sokszor kérnek tőlünk szabadtérre „négyévszakos” taposóréteget. Tisztelettel jelentem, mi ilyet nem tudunk a hazai éghajlat mellett! (aki tud az előtt megemelem a nemlétező kalapomat!) Nincs az a textiladalékos, -kalciumkarbonátos, -glicerines, -waxos, vagy bármilyen más adalékos taposóréteg ami a téli több hetes -15; -20 fokos hidegben meg ne keményedne! Talán csak a homok nélküli, 100 %-ban vastagabb, kárpitszerű textilből álló ún. „reit-tex” jellegű pályák kivételek, de azok nem kifejezetten profi igénybevételre (pl.: díjugratás) méretezettek! ((Olyat nyugodt lelkiismerettel merünk vállalni, hogy esős időben is használható marad a pálya, lásd a Nemzeti Lovardában júl. 17-én véget ért nemzetközi nagydíj, de ez nem ún. „all weather footing” talaj!))
Mindenkinél más és más szempont vezérli a lovarda működ(tet)és rendszerét, a fentebb felsoroltak csak gondolatébresztő szempontok, részei a nagyobb egésznek. Amennyiben azonban ez a darab nem jól működik, azt a lovaink és lovasaink is megérzik és előbb utóbb valamilyen módon jelzik felénk! Ne várjunk addig amíg erre sor kerül, mindenki jobban jár némi előrelátással (tervezéssel), előre-gondolkodással!
Raffai János
2016. július vége
www.miveskert.hu
