Vértetvek ősszel

A vértetű (Eriosoma lanigerum) lárvái a fák gyökerein, a gyökérnyakon és a föld fölötti részein telelnek át. A kifejlett egyedek és az idősebb lárvák egy része télen, –7 °C-on elpusztul, a fiatal lárvák csak –25 °C-on. Tavasszal, amikor a levegő hőmérséklete elérte a 7 °C-ot, megindul a fejlődésük. Az ivarérettséget elért vértetvek szaporodnak, egy nőstény akár hetven lárvának is életet adhat. Egy évben 8-10 nemzedéke van.
A felnőtt egyedek vörösesbarna színűek, hátukat (potroh) fehér viaszszálakból álló bevonat fedi. Növényi nedveket szívogatnak, szipókájukkal egészen a kambiumig hatolnak. Szívogatásuk eredményeként kinövések keletkeznek, amelyek fölrepedve utat engednek a rákosodást előidéző kórokozóknak. A fiatal hajtások kérge fölreped, mély sebek alakulnak ki rajtuk. A vértetű által fertőzött fák legyengülnek, fagyállóságuk csökken, keveset teremnek.
A vértetvek ellen hatásos növényvédőszer- választék szegényes. A listán a Movento 100 SC (2,25 l/ha), az Actara 25 WG (0,2 kg/ha) és a Mospilan 20 SP (0,2 kg/ha) készítményeket találhatjuk. A Movento 100 SC-t csak a virágzás végétől a gyümölcskezdemények júniusi hullási időszakáig használhatjuk. Egyéb időszakokban az Actarát és a Mospilant alkalmazhatjuk felváltva.
A rendelkezésre álló csekély növényvédőszer-választék bevetésével igen nehéz teljesen megszabadulni a vértetvektől. Egészen biztos, hogy a tél beálltáig találkozni fogunk velük. Ezért a vegetációs időszakban kísérjük figyelemmel populációjának alakulását, és amikor átlépte a veszélyességi küszöböt, kezdjük meg ellene a védekezést.
Az ültetvények átvilágítását a tenyészidő elejétől egészen a végéig folytassuk, rendszeresen ellenőrizzük a növényállományt a szüretig és azután is. Ha ötven fából kettőn találtunk vértetű-kolóniákat, kezdjük meg a védekezést. A kezelés hatását lényegesen javítja a permetléhez adott nedvesítőszer, ami a Movento 100 SC készítménynél nem szükséges (mert már tartalmazza).
A vértetű sikeres elpusztítása érdekében 10-14 nap múlva ismételjük meg a kezelést. A permetezés eredményességét javítja, ha a permetlé tökéletesen bevonja a fákat, ehhez egy hektárra akár 1000 liter folyadékot is kijuttattak.
Igen gyakori a vértetű tömeges elszaporodása a szüret előtti időszakban, amikor már nem lehet bevetni a kémiai növényvédelmet. Olyankor a betakarítás befejezése után irtsuk ki. Az őszi permetezés korlátozza a következő évi tavaszi népességet. Egyes termesztők minden szüret után permeteznek a vértetű ellen, mert az a tapasztalatuk, hogy így a következő tenyészidőszakban kevesebb gondot okoz. Ha őszi permetezést tervezünk, ügyeljünk arra, hogy a kezelés kedvező időjárási körülmények között történjen, azaz legalább 12-15 °C legyen. Ezért érdemes rögtön a betakarítás után kezelni az ültetvényt, akár több menetben permetezni. Kezdjük a korábban érő fajtával (pl. Gala) és folytassuk a későbbiekkel. Így nagyobb esélyünk van arra, hogy a permetezés idején megfelelő a hőmérséklet.
A vértetű tavaszi népességét nagyban befolyásolják a télen uralkodó időjárási viszonyok. Hideg, hótakaró nélküli télen a populáció egy része általában elpusztul, így a vértetű-kolóniák kialakulását csak júniusban, vagy még később figyelhetjük meg. Enyhe telek után már tavasszal számos kolónia kialakulásával számolhatunk. Nagyobb gondot azonban abban az ültetvényben okoznak, ahol ősszel nagy a populáció. Idén az enyhe tél ellenére nem volt nagy a tavaszi vértetűállomány, mert az előző évben a nyári szárazság nem kedvezett a kártevő fölszaporodásának. Csak ősszel, a nedvesebb viszonyok között jelentek meg az új kolóniák, és azok sem voltak nagyok, így az enyhe tél után tavasszal nem szaporodott föl. Számos ültetvényben sikerült elpusztítani az egyéb tetvek ellen irányuló, virágzás előtti és az azt követő növényvédelmi kezelésekkel. Voltak ültetvények, amelyekben június közepén, vagy július elején figyelték meg a törzseken, az ágakon és a fiatal hajtásokon a nagyobb fertőzöttséget. Akkor kellett védekezni ellenük.