Back to top

Ötéves zalai kiviültetvény

Kérdőmondatot kívánt kijelentővé alakítani előadásában Miklós Ákos Márton a hazai üzemi kivitermesztés lehetőségeiről a FruitVeB Velencén rendezett kétnapos évzáró tanácskozásán. A gyümölcstermesztés szekcióban elhangzott előadást ismertetjük.

A Kertészet és Szőlészet 45. számában jelent meg az Árutermő kiviültetvény Magyarországon? című cikk, amelyben olasz termesztési példát mutattak be a szerzők. Erre hivatkozott a Becsehelyen 4 hektáros kiviültetvényt gondozó Miklós Ákos Márton, aki 5 évvel ezelőtt telepítette a gyümölcsöst, és véleménye szerint több, a kivi számára megfelelő termőhely is lehet Magyarországon, elsősorban a szőlőtermesztésre alkalmas dombvidékeken. Becsehely a horvát–szlovén–magyar hármas határ mellett, enyhe telű, jó vízellátottságú területen fekszik. Zala megye délnyugati részében régóta találhatók a házikertekben termő kivipéldányok, 2005-ben Nagykanizsa mellett szőlőoltvány- termelő telepített négyszáz tövet.
Hazánkban már volt néhány elvetélt kísérlet kivitermesztésre, például Albertirsán, de az 1985-ös és 1987-es téli fagy miatt kipusztultak a tövek. Siklóson is volt kiviültetvény, arról 1991-ben írtunk Egyedülálló vállalkozás Siklóson címmel. Ezek a kezdeményezések a termőhely-választáson vagy a félresikerült technológián bukhattak meg, vélte az előadó, de a helytelen metszéssel is el lehet rontani az ültetvényt.

Tűri a hideget

A melegigényes növények közül kivit már régebben is lehetett volna ültetni, mert annak a legjobb a téltűrése, mélynyugalomban elviseli a mínusz 20-23 °C-ot is. Fagyérzékenysége abból adódik, hogy hamar véget ér a mélynyugalmi időszaka, és már rügyfakadás előtt az erősebb késő téli, tavaszi fagyok károsíthatják. Becsehelyen az idei késő tavaszi fagyok nem tettek kárt benne, mert nem hűlt +2 °C alá a levegő.
A kivi kimondottan vízigényes, a vegetációs időszakban 1200 milliméter csapadékra van szüksége, tehát az öntözés létkérdés a számára. Sekélyen gyökeresedik, amit az öntözés tervezésekor és a talajmunkák során kell figyelembe venni. A sorát gyakorlatilag nem szabad bolygatni, mert nagyon érzékeny a gyökérsérülésre, a lombtömegéhez képest ugyanis kicsi a gyökérzete. A pszeudoglejes barna erdőtalajt mélylazítással és meszezéssel készítették elő, hogy jobb legyen a talajszerkezet.
A pangó vízre is érzékeny, amit már megtapasztaltak Becsehelyen: 2014-ben rendkívül sok volt a csapadék, ami 10-12 százalékos tőpusztuláshoz vezetett. Ezért is lényeges, hogy dombhátakra telepítsük a kivit, hangsúlyozta az előadó, így nemcsak a fölösleges víz, hanem a hideg levegő is lefolyik a domboldalon.

Művelése egyszerű

Erős támrendszert kell építeni a kivinek, az 1,8-2 méter magas oszlopokon körülbelül 2 méteres kereszttartókon futnak a hajtástartó huzalok. Az oszlopok távolsága 6 méter, két tövet ültettek az oszlopok közé, a sortávolságot pedig 4,5 méterre alakították, de jobb lett volna az 5 méter. Minden nyolcadik növény porzófajta, és a következő sorokban elcsúsztatva telepítették azokat, hogy egyenletesebb legyen a pollen jelenléte az ültetvényben. A fő fajta a Hayward, három héttel korábban érő változata a Greenlight, amiből körülbelül tizedannyi van, mint a Haywardból. Mindkettőjük porzója a Tomuri. Kisebb területen terem a sárga húsú Soreli, annak a Belen a porzófajtája.
Tövenként két kordonkart alakítanak ki és azon teljes hosszukban meghagyják a termővesszőket. A kivi az egyéves vesszőkön terem, vegyes rügyei a vessző végén alakulnak ki, ezért nagy hiba visszavágni azokat, figyelmeztetett Miklós Ákos Márton. A letermett vesszőket tőből levágják, és azzal szinte meg is van a metszés. A szálvesszők közül a teljesen kifejlett növényeken tövenként 16-18 jól fejlett, a kordonkarhoz közeli vesszőt hagynak meg. Ügyelni kell arra, hogy ne legyen túl zsúfolt a lombozat.
Becsehelyen szeptember– októberben szedik a kivit és az idei évtől a Metro áruházaknak értékesítik, kilogrammonként 250-300 forintért. Az ültetvény létrehozása hektáronként 10-15 millió forintba kerül, de 25-30 tonnás terméssel számolva egy termőévben 6 millió forint árbevétel érhető el. A termő ültetvényben a trágyázás, a szüret és az öntözés a legnagyobb kiadás. Magyarországon a kivinek nincs ismert betegsége, legsúlyosabb károsítója, a baktériumos rákja (Pseudomonas syringae pv. actinidiae) hazánkban még nem jelent meg.
A kiviültetvény mellett sok más mediterrán növényt telepítettek Becsehelyen, fügéből komoly fajtagyűjtemény jött létre, ami nem számít újdonságnak ott, hiszen hatalmas termő fügefák találhatók a környéken. Azonban hazánkban egyedülálló módon az itthon elterjedt partenokarp típus mellett a gyűjteményben megtalálható a kapri, a szmirnai, a San Pedro típusú füge is. Többen termesztenek datolyaszilvát is a környéken, érdemes lenne összefogni az értékesítést, mondta az előadó, aki több fajtát is kipróbál. Szüreti érettségben még sok érzékelhető csersav van a gyümölcsben, amit 2-3 napos szén-dioxidos légterű tárolással lehet semlegesíteni. Különlegességként kipróbálta a feijoa (Acca sellowiana), a jujuba (Ziziphus jujuba), a papau vagy annónacserje (Asimina triloba) termesztését is, illetve a védett fekvésben gyönyörű selyemmirtusz- és leandergyűjtemény díszlik.

Zöld, sárga, vörös

A közismert zöld kivit a kínai eredetű Actinidia deliciosa fajtái adják, az utóbbi években nagy népszerűségre szert tett sárga gyümölcsök pedig az Actinidia chinensis fajtáitól származnak. Ezek a sárga húsú kivik sokkal bőtermőbbek, hektáronként 60-80 tonna termésre is képesek, de a gyümölcs mindössze négy hétig hozható forgalomba. Sárga húsú fajta például a Jingold, a baktériumra kevésbé érzékeny G3, illetve az olasz Soreli. A legújabb chinensis- fajták vörös húsúak, ezek tárolhatók a legrövidebb ideig. Számos Actinidia- faj apró termése fogyasztható, amelyek inkább bogyósgyümölcsnek tekinthetők. Nagyon jó fagytűrők, elviselik a mínusz 30 °C-ot is.
 

Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2015/51/52 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok