Annak ellenére került közel a kipusztuláshoz, hogy csak viszonylag későn, 1912-ben fedezték fel, és az első példányok 1928-ban érkeztek Európába. Az 1990-es években már csak 32 példányra becsülték a vadon élő állományt, mégpedig egyetlen erdőrezervátumban. Szerencse, hogy a fogságban történő tenyésztés nem okoz különösebb problémát, noha nagy a fiókahalandóság.
A bali seregély nem szereti a magányt, ezért feltétlenül párosan kell tartani. Az összeszokott párokat megbolygatni már nem szabad, mivel élethosszig tartó párkapcsolatban élnek. A madarakat védőházikóval ellátott röpdében kell elhelyezni, ügyelve arra, hogy melegigényes madárról van szó. Szeretnek fürödni, erre legyen mindig lehetőségük, s meghálálják, ha a férőhelyüket növényesítjük is.
Kalitkába a bali seregély nem való!
Mint minden röpdében tartott madárnál, náluk is fokozottan kell figyelni a macskák, nyestek, patkányok, éjszaka baglyok jelenlétére; őket mindenképpen távol kell tartanunk seregélyeinktől.
A bali seregély a többi seregélyfajhoz hasonlóan az úgynevezett lágyevők közé tartozik, amely nem rendszertani kategória, hanem a táplálékára utal. A lágyevők gyorsan emésztenek, ürülékük a testméretükhöz képest sok, ezért a férőhelyüket gyakran kell takarítani. Az ülőrudakat és dekorációs elemeket is időről időre tisztítani és fertőtleníteni kell, de még jobb, ha gyakran cseréljük ezeket.
A bali seregély tenyésztése ma már viszonylag egyszerű, a legnehezebb feladat talán a megfelelő párt kialakítani. A szaporításhoz fészekodú szükséges. A tojó általában három tojást rak, a fiókák 12-14 nap után kelnek ki. Mindkét ivar kotlik.
A fiókák sok rovart igényelnek, ezért nyáron például érdemes számukra egyenesszárnyúakat, például sáskákat gyűjteni, de adhatunk tenyésztett tücsköket, újszülött egereket is. A lisztbogár lárvájával csínján kell bánni, ugyanis nehezen emészthető. A kicsik háromhetesen válnak röpképessé, a fiókákat a szülőpártól rövidebb faroktollukról, keskenyebb szemgyűrűjükről és természetesen kisebb termetükről lehet megkülönböztetni.
Kovács Zsolt cikke alapján összeállította Tóth Zsigmond. A teljes cikk a Kistermelők Lapja júliusi számában lesz olvasható.
