Back to top

Az albínó mamutfenyők misztikus világa

Azzal valószínűleg mindenki tisztában van, hogy az emberek és az állatok között előfordul albinizmus, de kevésbé közismert, hogy léteznek albínó növények is. Ezek a ritka „erdei szellemek” nem rendelkeznek klorofillal, de ez nem akadályozza meg őket abban, hogy improvizáljanak.

Az albínó mamutfenyők tűi nem tartalmaznak zöld színtesteket, ezért sárgásnak vagy fehérnek látszanak.
Az albínó mamutfenyők tűi nem tartalmaznak zöld színtesteket, ezért sárgásnak vagy fehérnek látszanak.
Fotó: Cole Shatto/Wikipedia
A legéletképesebb példa a növények között az albínó mamutfenyő. Egy genetikai mutáció miatt nem képesek klorofillt termelni, emiatt a tűik fehérek vagy halvány sárgák a tipikus zöld szín helyett.

A klorofillhiány általában azonnali halálos ítéletet jelent a legtöbb növénynek, de ezek az „örökfehérek” rendelkeznek egy speciális trükkel, ami segíti a túlélésüket: ez a parazitizmus.

Amennyiben elég közel sikerül kihajtaniuk egy egészséges, nem-albínó mamutfenyőhöz (általában a szülőfájukhoz), képesek belegyökerezni az egészségesebb egyedbe, és elszívni tőle a fontos fotoszintézisből származó tápanyagokat.

Ha felszínesen nézzük, úgy hangzik, hogy ezeknek a fáknak remekül megy a sora, de a valóság az, hogy ennek az ingyenélő stratégiának is megvannak a maga kihívásai. Még akkor is, ha a legegészségesebb fából szívja el a tápanyagot, a legtöbb albínó mamutfenyő gyenge és alultáplált, emiatt a legtöbbjük úgy néz ki, mint egy haldokló karácsonyfa.

Az albínó mamutfenyők titkának felfedése

Az albínó példányok összegyűjtik a méreganyagokat, és ezzel segítik a többi fa túlélését.
Az albínó példányok összegyűjtik a méreganyagokat, és ezzel segítik a többi fa túlélését.
Fotó: WolfmanSF/Wikipedia
Egy még ritkább variációja ennek a genetikai mutációnak a kiméra albínó mamutfenyő, melynek a lombkoronájában együtt vannak egészséges, zöld szövetek és gyengébb albínó szövetek is.

Ami még figyelemreméltóbb a kiméra mamutfenyőkkel kapcsolatban, hogy két különböző DNS készlettel rendelkeznek, ami olyan, mintha két különböző ember élne egy testen belül. Ezek annyira ritka fák, hogy Kalifornia több millió hektárnyi mamutfenyő erdeiből is mindössze 10 kiméra egyed ismert.

Egy 2014-es National Geographic cikkben, mely egy kiméra példány megmentéséről szólt a kaliforniai Cotati-ban, a Colorado-i Egyetem botanikus diákja, Zane Moore felvetése szerint lehetséges, hogy az albinizmus egy adaptív evolúciós válasz a külső környezeti erőkre.

„Az albínók általában a mamutfenyők átmeneti zónájában vannak, és mindegyik stresszesnek tűnik. Úgyhogy az egyik elmélet szerint az albinizmus a stresszhez való alkalmazkodás. Szokatlan mennyiségű fiatal albínó csemetét láttunk feljönni, aminek az oka lehet a keleti részeket és Kaliforniát sújtó szárazság.”

Úgy tűnik, hogy Moore ráérzett valamire. Két évvel később Moore – aki azóta pHD hallgató Davis-ben, a California-i Egyetemen – felfedezte, hogy az albínó mamutfenyők tűiben magas a nehézfémek koncentrációja, mint a nikkelé vagy a rézé. Úgy tűnik, hogy az albínó mamutfenyők felszívják a talajból és tárolják a szennyezőanyagokat, ezzel távol tartva őket a többi, egészséges mamutfenyőktől.

„Tulajdonképpen saját magukat mérgezik meg” mondta Moore a Mercury News-nak.

„Olyanok, mint egy máj vagy vese, ami kiszűri a mérgező anyagokat.”

Amíg az új tanulmányok nem adnak választ a mamutfenyők közötti albinizmusra, a toxinok kiszívása a talajból egyértelműen potenciális stressz-forrás az önfeláldozó fák számára.

A fák védelme

Mint más ritka és ősi fáknál, az albínó és kiméra mamutfenyők pontos helyszínét is titokban tartják annak érdekében, hogy életben maradjanak. Ha valaki mégis vetne egy pillantást ezekre a kísértetfákra, több pont is rendelkezésére áll a kaliforniai Humboldt Redwoods és a Henry Cowell Redwoods állami parkokban.

 

Forrás: 
mnn.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A brazil erdők 60%-a eltűnhet 2030-ra

Ismét emelkedett Brazíliában az erdőirtás mértéke, egyes becslések szerint 2030-ra az ottani erdők 60 százaléka eltűnhet. Jair Bolsonaro, az ország elnöke a Glasgow-i klímakonferencián azt vállalta, hogy 2028-ra megszűnteti az illegális erdőpusztítást.

Egymillió fát ültetnek a városokban

A skóciai Glasgow-ban rendezték meg az ENSZ klímacsúcsot (COP26). A németországi faiskolai szövetség (BdB) az alkalom kapcsán országos vészhelyzeti programot írt ki, amelynek keretében egymillió városi fát ültetnek el országszerte.

Szarvasgombász madarak

Mindenki tudja, hogy vannak szarvasgombász kutyák, sokan azt is, hogy disznók szintén, de nemrég madarak között is találtak ilyen fajokat. Patagóniában bukkantak két talajlakó, professzionális szarvasgombász madárra. Ezek az első nem emlős fajok, amelyekről tudjuk, hogy keresik a szarvasgombát.

Lebomló biotépőzár

A ragadós galaj (Galium aparine) levelein található mikroszkopikus méretű horgok mintájára fejlesztett ki egy lágy, biológiailag lebontható, és vízben oldódó tépőzárat Olaszországban az Istituto Italiano di Tecnologia (IIT). A Barbara Mazzolai vezette kutatócsoport által létrehozott tépőzárat környezeti monitoringban és a precíziós gazdálkodásban tervezik hasznosítani ideiglenes ragasztóként.

Zárul a Pannon régió növényeinek genetikai hasznosítását célzó program

Decemberben zárul a Pannon régió növényeinek genetikai hasznosítását célzó, a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt. konzorciumi vezetésével 2017 augusztusában indult, 1,9 milliárd forintos összköltségű program.

Debrecen zöld koronája

Kevesen tudják, de Debrecen környékének erdősültsége vetekszik a Sopron környéki területekével. A cívisvárosi és a megyeszékhelyet körülölelő erdőkről írt könyvet Gencsi Zoltán okleveles erdőmérnök. A Debreceni Erdőskönyv a NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt. kiadásában jelent meg.

A faültetés élhetőbb jövőnk záloga

Az Országfásítás részeként az Agrárminisztérium 2020-ban Településfásítási Programot indított el a 10 ezer fő alatti települések számára, amelynek célja a településeket egészségesebbé, élhetőbbé tenni - emelte ki az Agrárminisztérium agrárpiacért felelős helyettes államtitkára Úriban, a Településfásítási Program keretében tartott faültetésen.

Vetőmagszövetség: eredményes volt az országos ökobúza fajtakísérlet

Eredményes volt az országos ökobúza fajtakísérlet, amelynek keretében hét helyszínen összesen 21, az ökogazdálkodás számára ígéretes hazai és külföldi nemesítésű őszi búzafajtát teszteltek az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet és a Vetőmag Szövetség öko kisparcellás fajtateszt-hálózatában - közölte a szövetség az MTI-vel csütörtökön.

A koffein javítja a reakcióidőt

A koffein dinamikus vizuális képességekre gyakorolt hatását vizsgáló első ilyen jellegű tanulmányban a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a koffein növeli az éberséget és a mozgó célpontok észlelési pontosságát. A koffein javította a résztvevők reakcióidejét is.

Várat épít, gátat bont: mi az?

A hódokat közel két évtizede kezdték visszatelepíteni hazánk számos pontján. Az állatoknak nincs természetes ellensége, jól szaporodnak. Életmódjának megfelelően fákat dönt ki, járatokat ás. Előbbivel kevesebb az ember gondja - utóbbiból viszont akár baj is lehet.