2009-ben a ménest a Szilvásváradi Ménesgazdaság gondozásába adták, de az állatokat nem költöztették a Bükk-fennsíkra. 2016-ban az Országgyűlés törvényben rendelkezett a mezőhegyesi lófajták méneseinek újbóli fölállításáról szülőföldjükön. Ennek eredményeképpen a Szilvásváradi Állami Ménesgazdaság marócpusztai ménesének jelentős része Mezőhegyesre került a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság telepére.
De csak azon kancacsaládok, törzskancák, évjárati csikók és fedezőmének kerültek Mezőhegyesre, melyek alapító kancái egykor a mezőhegyesi ménesben éltek. Az úgynevezett borodi kancacsaládok, melyek a fajta regenerálása során használt népies kancákra vezethetők vissza, továbbra is Marócpusztán maradtak.
A gidrán ménes Mezőhegyesre való visszaköltöztetése jelentős lépés, hiszen ez is bizonyítéka annak, hogy a ménesbirtok visszanyeri az őt megillető helyet a lótenyésztés világában. Mezőhegyes nevéhez köthető a nóniusz, a gidrán és a furioso north star kitenyésztése, valamint egyik bölcsője volt a lipicainak, alapanyagot adott a shagya arab fajtához, és itt gyökerezik a magyar sportló fajta is.
A cikk Novotni Péter, a Kistermelők Lapjában megjelenő írása alapján készült.
