Ha azt mondjuk, szőlő és fűszerpaprika, több település is eszünkbe juthat. Ám, ha hozzátesszük, hogy őszibarack, csakis Szatymazra gondolhatunk. S, bár az őszi idő nem kedvez hamvas héjú gyümölcsünknek, a település gazdaköre – az önkormányzat támogatásával – évek óta ilyenkor rendezi meg bor és fűszerpaprika versenyét. A megmérettetést követő napon tartott konferencián és eredményhirdetésen részt vett Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter, valamint Gyuricza Csaba, a NAIK főigazgatója is.
Mint Barna Károly elmondta, Darányi Ignác még – aki mostanáig az utolsó hivatalban lévő földművelésügyi miniszter volt, aki 1906-ban a településen járt -, több mint ötszáz hektárnyi szőlőt láthatott. A polgármester hangsúlyozta, abban az időben a szatymazi fűszerpaprika Amerikába is eljutott. Ma szinte írmagja sincs a szőlőnek, paprikából a hazai igényeket sem tudnák kielégíteni, és a barack ültetvények is fogyóban vannak. Ugyanakkor a gazdatársadalom képzettsége egyre nő.
A főigazgató kiemelte, fontosnak tartja, hogy a kutatás néhány évvel mindig a gyakorlat előtt járjon, miközben megmaradjon a párbeszéd a két oldal között.
Fazekas Sándor elmondta, néhány hónapja kezdeményezte az őszibarack pálinka védetté nyilvánítását. Mint a szakember rámutatott, Darányi Ignác 12 éves miniszteri pályafutása alatt megújult a mezőgazdaság, amit a mai napig érzékelhetünk.
Riesing József, a Rubin Kft. kereskedelmi igazgatója a fűszerpaprika területek az utóbbi időben tapasztalható csökkenésére hívta fel a figyelmet. A helyzetet csak tovább rontja a munkaerő hiánya. Éppen ezért a feldolgozók igyekeznek folyamatosan emelni a felvásárlási árakat, korszerűsítik a technológiát, új fajtákat vonnak termesztésbe.
Ezen a területen nagyobb változás nem is várható, hiszen a magyar piacot elárasztotta az olcsó import termék. Hiába jobb a hazai minősége, a nagy felhasználók ugyanúgy az árverseny szorításában élnek. Bár a lakossági vásárlás, illetve a gasztro piac igényes, de ezek nem tudnak eltartani egy ágazatot.
A kereskedelmi igazgató előadása végén kitörési pontként a biotermékek iránti egyre növekvő igényt említette.
„Míg korábban egy család ősszel megvett két kiló fűszerpaprikát, ma 25 dekánként viszik haza”- magyarázta Vas Róbert termelő, hogy akkor mindenki vágott disznót, s bőséggel vásárolta a vörös aranyat. A szakember is kiemelte, egyre távolabbról hozzák a munkaerőt, s a fizetések emelkedését nem követi a fűszerpaprika ára. Lassan többet visz haza egy vendégmunkás, mint amit a gazda keres.
Gyuris Mihály őszibarack termelő hangsúlyozta, nehéz úgy megtartani a dolgozókat, hogy a barack csak 6-8 hónapos munkát ad, s magasak az emberek után fizetendő járulákos költségek.
Hazánk az őszibarack termelés északi határán fekszik, éppen ezért különösen fontos lenne a fajtavizsgálatra nagyobb hangsúlyt helyezni. A szakember áfa-csökkentést felvető kérdésére Fazekas Sándor elmondta, mindez a magyar gazdákat védi, ugyanis ezzel a lépéssel az importot is ehhez kellene igazítani.
„A Cserszegi fűszeres csodát hozott a homokra, s már ott áll a sarkában a Generosa is”- hívta fel a figyelmet a szőlőtermesztés fontossága mellettTóth István, a Mórahalmi Hegyközség elnöke arra, hogy helyi és nem világfajtákkal kell foglalkoznunk. A Csongrádi borvidék fénykorában hatezer hektárt tett ki, ma alig 1300 hektáron termesztenek szőlőt, s ha egyszer eltűnik, nehéz lesz újra visszahozni. Fontos lenne, hogy a gazdák ne csak megélni tudjanak a szőlőből és a borból, hanem fejlesztésre is jusson. Ehhez pedig az oktatás fontosságát emelte ki a szakember, s hogy a vendéglátás a helyi termékeket képviselje.
