0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. szeptember 6.

Fóliafektetők és –fölszedők

A kertészeti termesztésben, elsősorban a zöldségkultúrákban a gazdálkodók folyamatosan keresik azokat a technológiákat, amelyek a koraiságot segítik. Szerencsés, ha ezek talajvédő, nedvességmegőrző, vegyszertakarékos, a növények növekedési erélyét fokozó, a gyomosodást gátló, fenntartható megoldások. Az egyik ilyen lehetőség a talajtakarás.

A zöldség- és gyümölcstermesztésben sokféle takaróanyag alkalmazható. Előnyös, ha a területen termesztett növény mellékterméke használható talajtakarásra, ilyen mezőgazdasági melléktermékek a szalma, a lekaszált fű, a komposzt, a különböző zúzalékok stb. A takaróanyagok teríthetők a talaj felszínére vagy bekeverhetők a talaj felső néhány centiméteres rétegébe. Az ültetvények betelepíthetők takarónövényekkel, például gyeppel is. A takarónövények ugyan jelentős mennyiségű vizet és tápanyagot vesznek föl a talajból, ezzel szemben jó vízellátottság mellett a talaj nedvességtartalma egyenletesebben oszlik meg, és a felszínközeli talajrétegek lassabban száradnak ki. Jelentős a szerepük az eróziós hatások elleni védekezésben, hiszen a kertészeti termelés (például szőlőtermesztés) gyakran eróziónak kitett, lejtős területen folyik. A takaróanyagok közül legnagyobb jelentőségű a fólia.

Takarás

A fóliatakarásos termesztés legnagyobb előnye a termesztett kultúra nagyobb növekedési erélye, emiatt a termést korábban lehet piacra vinni, jobb ár érhető el. A takarás természetesen többletráfordítás, azt azonban kiegyenlíti a magasabb áron történő értékesítés.

A fóliatakarás további előnye, hogy a hidegtűrő, illetve a melegigényes növényeket így korábban lehet kiültetni, mint takarás nélkül. A növények kezdeti fejlődéséhez a fóliatakaró kedvezőbb feltételeket nyújt, a kertészeti termesztésben hazánkban emiatt is fokozatosan terjed a takarófólia alkalmazása. A takarás költséges, viszont a takarófóliák az élettartamuk alatt gyommentesen tartják a talajt, csökkentik a nedvességvesztést, ugyanakkor több vizet igényelnek. Ez a fólia alatti öntözéssel megoldható. Jó, ha csak a növény sorát takarjuk megfelelő szélességben, a sorok között pedig marad egy fedetlen sáv. Ez egyrészt olcsóbb, másrészt a csapadék is zavartalanul bejut a talajba. Fóliás talajtakarás a termesztőberendezésekben és szabadföldön is használható. Takarhatók az egyedi növények, a sorok, a sorközök, de lehet takarni a teljes területet is.

Erre nálunk elsősorban 0,04- 0,2 milliméter vastagságú PE-fóliákat alkalmaznak. A fóliák vastagságától függően azok élettartama néhány hónaptól néhány évig terjed. Kísérleteznek elbomló fóliával, annak alapanyaga PVC, az adalékanyag arányának változtatásával tudják ütemezni az elbomlási időt. Ezzel kiküszöbölhető a fólia eltávolításával kapcsolatos költség és a környezetszennyezés.

Bár a műanyag fólia mérsékli a talaj nedvességvesztését és gyorsítja a talaj fölmelegedését, ugyanakkor akadályozza, hogy a talajba kívülről víz jusson, és a levegő körforgását is gátolja. Aszályos időben viszont kimondottan előnyös, hogy a mélyből igen kis mennyiségben fölfelé mozgó nedvességet a takaróréteg a gyökérzónában tartja.

A palánták ültetése előtt terítik le a talajtakaró fóliát, és megfelelő palántázógéppel a fólián lyukakat vágnak. A fóliatakarás különböző ismert és alkalmazott megoldásai közül mutatunk néhány példát.

Csak az ágyáson

Az egyik megoldás, amikor a fólia csak az ágyás termőfelületét takarja (1. ábra, a), amit fóliafektető géppel terítenek le. A fóliafektető gépet a traktor hárompont-függesztő szerkezetére szerelik, a fóliatekercs pedig szabadon elforduló, enyhén fékezett, és könnyen cserélhető tengelyen helyezkedik el. A munka előtt az ágyás végén a fólia egyik végét a talajban rögzítik, és a traktor előrehaladásával az megfelelő feszességgel az ágyásra fektethető. A fólia két oldalát tömörítőkerekek szorítják az ágyás oldalához, miközben takarólemezek földréteget ráhúzva rögzítik azt.

A fólia alatti ágyás nedvesség- utánpótlása csepegtetőöntözéssel oldható meg. Az öntözőcső lefektetése ugyanazzal a géppel, a fóliafektetéssel egy menetben megoldható. A fóliafektető géphez integrálják a csepegtetőcsőtekercset tartó dobot, amelyről a traktor előrehaladása közben az ágyás felületére, középre csévélik az öntözőcsövet, a fólia alá. A tábla végén keresztben elhelyezkedő nyomócső táplálja a csepegtetőcsöveket. Mint már jeleztük, megfelelő palántázógéppel a fóliával takart felületre is kihelyezhetők a palánták, és a takart felület biztosította feltételek mellett egyenletesen és gyorsan fejlődik az állomány (1. ábra, b).

A fólia a teljes vegetáció alatt az ágyáson maradhat. Bizonyos növényeknél, például a szamócánál, a fólia a gyümölcs tisztaságát is segíti, hiszen a talajon vagy talajközelben elhelyezkedő termény nem lesz földes, sáros.

A termesztőfelület fóliával történő takarása nemcsak szabadföldi termesztésnél előnyös, üvegházakban is gyorsítható vele a termesztés (2. ábra), a már részletezett egyéb előnyök mellett. Ebben az esetben a fóliafektető egységet aktív talajművelőgép- kombinációra integrálták, amely egy menetben vegyszer kijuttatására is alkalmas.

A teljes felületre

Föl is kell szedni

A fóliát a termesztés végén el kell távolítani a területről, hiszen a ma használatos fóliák még nem, vagy csak nagyon hosszú idő alatt bomlanak el a talajban. Az eltávolítás kézi erővel körülményes és időigényes, ezért erre fóliafölszedő gépek alkalmazhatók (5. ábra). A fóliafölszedőt a traktor függesztőszerkezetére szerelik. A berendezés működő része egy forgó dob, amelyet az üzemeltető erőgép teljesítményleadó tengelye, vagy hidraulikus motor hajt. A traktor az ágyással párhuzamosan halad, miközben a berendezés a fóliát fölcsévéli a dobra. Induláskor a fólia végét a csévélődobhoz kell rögzíteni. A megtelt dob cseréjéhez a tartókeret egyik oldala hidraulikus munkahenger segítségével nyitható, így a fóliatekercs a dobról a talajra lecsúsztatható.

Gyorsítható a munka, ha a kiegészítő műveleteket nem a traktorvezető, hanem külön kezelő végzi. Ehhez a fóliafölszedő gépet kezelőüléssel látják el. A fölcsévélőgépet kezelő személy az indulás előtt rögzíti a fóliát a csévélődobhoz, ellenőrzi a csévélés folyamatát, és fóliaszakadás esetén újra elvégzi a rögzítést (5. ábra, b).

A teljes termőfelület is fedhető fóliával (3. ábra, a), arra különleges fátyolfóliát használnak, úgy lehetséges az esőz esőztető öntözés. Ilyenkor a palántázás megelőzi a fóliafektetést. A fátyolfólia átengedi a nedvességet, a fényt, a hőt, a kipárolgást azonban csökkenti. A növények növekedését nem gátolja, így betakarításig a növényzeten maradhat. További előnye, hogy védi a növényeket a kártevőktől. A fóliát csak a betakarítás megkezdése előtt kell eltávolítani, olyan ütemben, ahogy a munka megkívánja (3. ábra, b). Felvételeim egy ausztriai biogazdaságban készültek, ahol karalábétáblát fedtek fátyolfóliával. A fóliát ottjártunkkor, a karalábé betakarítása előtt távolították el. A vegyszeres védekezést mellőző termesztési móddal az állomány egységes és egészségesen fejlett volt.

Alagútfólia

Fátyolfóliát másként is használhatunk, a palántasorokat, vagy ikersorokat külön fóliaalagúttal védhetjük. A fóliát ebben az esetben speciális géppel fektetik le (4. ábra, a). A fóliafektető gép kiegészül egy félkör alakú vázelem-adagolóval. A tartóelemek lehelyezése kézzel, vagy részben géppel történik, ehhez egy fő munkagépkezelő szükséges. A gépkezelő a félköríves vázelemeket behelyezi a függőlegesen mozgatható leszorítószerkezetbe, amely a talajba nyomja azokat. A talajba szúrható vázelemek fából, műanyagból vagy fémből készülnek. A vázelemekre ráfeszített fóliát kétoldalt, takarótárcsa segítségével, földdel rögzíti a gép. Az alagútfólia a betakarítás kezdetéig maradhat az állományon (4. ábra, b), és a már említett előnyökkel szolgál. A növényzetet a fólia kihúzása során lefektetett csepegtető öntözőcsövön keresztül látják el vízzel. Az alagútfólia alatti állomány szépen fejlett, egységes és egészséges.

Forrás: Kertészet és Szőlészet