Back to top

Új világnapot ünnepelhetünk

A FAO, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete, üdvözli az ENSZ Közgyűlés határozatát a családi gazdálkodás nemzetközi évtizedének meghirdetéséről, az illegális halászat elleni figyelemfelhívó napról, és a tevefélék, illetve a hagyományos halászat és akvakultúra nemzetközi évéről.

Sőt, ezentúl május 20-a a méhek nemzetközi napja lesz.

Azzal, hogy 2019-ben elkezdődik a Családi gazdálkodás nemzetközi évtizede, az ENSZ azon emberek helyzetére irányítja a figyelmet, akik, bár élelmünk több mint 80 százalékát termelik, mégis helyzetük nagyon kiszolgáltatott.

2024 pedig a Tevefélék Nemzetközi Éve lesz.

A hónap elején határozott a Közgyűlés a nemzetközi napról (június 5.), amely az illegális halászat elleni küzdelmet állítja középpontba, továbbá a nemzetközi évről (2022), amely a hagyományos halászat és akvakultúra körül forog.

Mindezekben a FAO-nak kulcsszerepe lesz.

„Üdvözlöm az ENSZ tagországainak támogató hozzáállását az élelmezéshez és a mezőgazdasághoz kapcsolódó fontos ügyekben,” mondta José Graziano da Silva FAO főigazgató.

A méhek nemzetközi napjáról

A méhek, közösen a többi beporzóval, mint a pillangók, denevérek stb., biztosítják sok haszonnövényünk számára a fennmaradást.

Különösen a mézelő méh dolgozik fáradhatatlanul: egy nap alatt képes akár 7000 virágot is meglátogatni, miközben méze – amit évszázadok óta a gyógyításban is használnak – sokak számára biztosít megélhetés.

Napjainkban a beporzók jelentősége túlmutat a növényegészségen, mert egyúttal a környezeti veszélyfaktorok jelzőrendszereként is tekinthetünk rájuk, melyek mutatják ökoszisztémánk állapotát. Az invazív rovarfajok, a rovarölő szerek, a monokultúrák a mezőgazdaságban mind a méhkolóniáktól veszik el az életteret és a táplálékot.

A május 20-i dátummal a szlovén Anton Jansára emlékezünk, aki a 18. században modern méhészeti módszereket fejlesztett ki szülőhazájában.

A FAO számtalan vidékfejlesztési projektjébe építette be méhészeti képzést Azerbajdzsántól Nigériáig, és világszinten a beporzókról való adatgyűjtés élharcosa.

Családi gazdaságok

A bolygónkon működő mintegy 570 millió gazdaságnak több mint 90 százalékát egyének vagy egy család irányítja és kezeli. Ők látják el élelemmel a világot, ezzel központi helyet kivívva az élelmezésbiztonság törékeny rendszerében, miközben a vidéken élő szegények többsége épp a családi gazdálkodók közé tartozik.

A döntéshozók figyelmének a hozamok és a jövedelem folyamatos emelése mellett más célokra is ki kellene terjednie, mint a természeti erőforrások (föld, víz, vetőmagok) használatának és tulajdonlásának joga, a piacra való kijutás megkönnyítése, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás és a megfelelő vidéki foglalkoztatás.

Forrás: 
FAO Sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Deformáltszárny-vírust találtak poszméhekben is

A varroa atka ellen nem kezelt házi méhek nem csak a méh­állományunkat veszélyeztetik, hanem a vadméheket is.

Hazai méhlegelők - Nyári aszpektus fás hordásnövényei

A fehér akác virágzása után a legfontosabb fás hordásnövényeink a hársak. A nemzetségük mintegy negyven fajából nálunk három őshonos: a kislevelű hárs (Tilia cordata), a nagylevelű hárs (Tilia platyphyllos) és az ezüst hárs (Tilia tomentosa). E három hársfaj együttes területaránya a hazai erdők körülbelül 1%-a.

Tetris Challenge – méhész verzió

Berobbant az internet világába egy új „kihívás”, melyben különböző szakmák mutatják meg hivatásuk eszközeit szépen elrendezett struktúrában, madártávlatból fotózva. A „Tetris Challenge” történetében először a méhészek eszközeit mutatta be a Nyerges Méhészet

Hamisított mézekkel is neveztek a nemzetközi versenyre

Az idei, Montrealban megrendezett nemzetközi méhészeti kongresszuson, az Apimondia mézversenyén a mézeknek csaknem a felét kizárták. Ennek nem más volt az oka, mint hogy ezek hamisítványok voltak, vagy olyan szermaradványokat tartalmaztak, melyek nem megengedettek.

Néhány egyetemista rájött, hogyan lehet "műmézet" készíteni méhek nélkül

Az Izraeli Műszaki Egyetem (Technion) diákjai kifejlesztettek egy új technológiát, amellyel méhek közreműködése nélkül készítettek mézhez nagyon hasonló terméket egy genetikailag módosított baktérium felhasználásával.

A méhek réme tovább nyomul Európában

Októberben ázsiai lódarazsat (Vespa velutina) észlelt egy dél-hesseni méhész. Az invazív faj a védett darazsakra és a méhekre is egyaránt veszélyt jelent.

Százhalombattán kettévágta, Gyótapusztán mézet termel vele

Gyótapusztán látogattam meg egy méhészt, aki sok – különösen a pályájukat kezdő – méhész szempontjából ideális helyen, környezetben tevékenykedik. De az idősebb generáció szemében is irigylésre méltó méhészetet mutatunk be: a 77 éves Johanidesz János korát meghazudtoló frissessége, gondolkodása sok korosodó kollégának adhat erőt.

A neonikotinoidok hatása a varroára

Világos bizonyítékok állnak rendelkezésre arról, hogy a neonikotinoid rovarölő szerek („neo”-k) jelenléte a környezetben, és a világméretekben elterjedt ektoparazita, a Varroa destructor, fontos stressztényezők a méhek túlélésében, eddig nem volt tudományos vizsgálat arra, hogy ez a két faktor hogyan hat egymásra.

Méhészeti világtalálkozó Montreálban

Ősszel tartotta 46. kongresszusát a méhészek világszervezete, az Apimondia. Kanada második legnagyobb városa, Montreál adott otthont a rendezvénynek. A kétévenkénti eseményről, az ott tapasztaltakról számolok be a konkrét, megtörtént tények, a helyszínen készített riportok és saját, szubjektív véleményem alapján.

Az EP a méhek védelmére újabb javaslatot kér az Európai Bizottságtól

Az Európai Parlament képviselői állásfoglalást fogadtak el szerdán, amelyben a méhek fokozott védelmét követelték, és újabb javaslattervezetet kértek az Európai Bizottságtól, miután a tagállamok szerintük fellazították a méhek védelmét célzó szabályozást - közölte az uniós parlament szerdán a plenáris ülésen történtekről beszámolva.