Mint az előadó elmondta, nemcsak azért választotta előadása címéül a Média 2.0-t, mert másodszor tarthat előadást a Médianapon, hanem mert stílszerűnek tartotta: ez a piac ugyanis teljes átalakuláson megy át, és ennek során a hagyományos médiumok vezető szerepét mostanra átvették a digitálisak.
– Elsősorban az internetalapú, digitális, sokszor és leginkább a már mobilon működő médiumokra kell gondolnunk, amikor médiapiacról beszélünk, és másodlagos, támogató szerep jut a hagyományos nyomtatott sajtónak, a rádiónak vagy a televíziózásnak – mondta Peresztegi Zoltán.
Az előadó, a tavalyi Agrármarketing és -média Napon tett előrejelzései közül a tech-óriások reklámpiaci részesedésre gyakorolt hatásaival kezdte értékelését.
Mint mondta, a Facebook és a Google az a két cég, amely a mai napig dominálja az online hirdetési piacot. Sőt, most már elmondható, hogy nemcsak az online, illetve a digitális hirdetési piacot, hanem a teljes hirdetési piacot uralják. A digitális piac növekedésénél gyorsabban nő az említett két szereplő bevétele, ami azt jelenti, hogy a többi szereplő bevétele csökken, így a Facebook és a Google dominanciája tovább nő. (A Facebook január 31-ei eredményközlése szerint a vállalat hirdetési bevételei tavaly 49 százalékkal nőttek és elérték a 39,9 milliárd dollárt, a Google-éi pedig 25 százalékos növekedéssel a 95,4 milliárdot. A szerk.) Az idei év trendjei, vállalatai között az Amazont is megemlítve arra a következtetésre jutott, hogy azzal már nem pusztán vezető e-kereskedőként, hanem mint a hirdetési piac feltörekvő szereplőjével kell számolni, amely a Google és a Facebook pozícióit is veszélyeztetheti.
Második trendként a közösségi hálózatokon keresztül való hírfogyasztás növekedéséről számolt be tavaly az előadó. Mint mondta, ez volt az az év, amelyik az álhírekről, a Facebook és a Twitter által befolyásolt amerikai elnökválasztásról és az ehhez kapcsolódó hírekről szólt. Peresztegi Zoltán itt említette meg Mark Zuckerberg, a Facebook alapító- vezetőjének a rendezvényünk előtt egy-két héttel tett bejelentését, miszerint szeretnék csökkenteni a hírek szerepét a Hírfolyamban. Véleménye szerint ezt azért vállalják, mert ezáltal több adatot tudhatnak meg rólunk, hiszen hírfogyasztás helyett még több személyes képet, személyes kedvtelést, és emellett kedvelést osztunk meg az ismerőseinkkel. Ezzel ráadásul több legyet üt egy csapásra. Az álhírek gyártásának és terjesztésének vádja már eddig is sok kárt okozott a cégnek, ami jelentős üzleti kockázat, mert előbb-utóbb megbírságolják miatta a Facebookot. Továbbá, mivel egyre több adatot nyernek rólunk, egyre relevánsabb hirdetéseket tudnak majd kiszolgálni.
– Mindenesetre, Mark Zuckerberg óvatos bejelentésével együtt is folyamatosan nőtt tavaly a közösségi hálózatokon keresztül történő hírfogyasztás aránya, úgyhogy azt gondolom, ez az előrejelzés helyes volt – zárta ennek a pontnak az értékelését a szakember, majd tavalyi harmadik „jóslatát” értékelte. Akkor ugyanis azt vizionálta, hogy a lineáris televíziózás szerepe is egyre csökken, és gyakorlatilag átadja a terepet a digitális platformokon közzétett tartalmaknak. Mint mondta, ezt a trendet még mindig jól láthatónak tartja.
Saját bevallása szerint is túlértékelte tavaly a csetbotok előretörésének a mértékét. A csetbotok területén ugyanis nem látszik az áttörés, inkább a hangvezérlés mint felhasználói felület erősödését látja, ami a szakember szerint érthető, hiszen ez sokkal intuitívabb. (A grafikus felhasználói felületeknél. A szerk.)
Egy éve a vidcastok erősödéséről (videópodcastok, gyk. videóblogok. A szerk.), illetve az online celebritások előretöréséről is beszélt Peresztegi Zoltán. Meglátása szerint ez a trend ma is igaz, bár a hagyományos játékosok is kezdik felvenni a kesztyűt az internet által kitermelt celebritásokkal szemben: a hagyományos celebritások legnagyobb gyára, Hollywood is elkezdte az új technológiákat használni.
Az idei évre vonatkozó előrejelzéseit hat pontban foglalta össze az előadó. Ezek szerint tévé helyett megjelenik az OTT, az over-the-top; ezek azok a kis „kütyük”, amiket a tévé mellé helyezve digitális tartalmat tudunk majd fogyasztani. (Az OTT a hagyományos, egyirányú műsorszórást felváltó internetalapú TVműsor- vagy filmmegosztás. Az eszköze nemcsak tévékészülékre kötött set-top box, hanem okostelefon, PC, tablet vagy játékkonzol is lehet. A szerk.) Leginkább a Netflixet szokták ismerni a fogyasztók, azonban a három nagy szereplő, a Google, az Amazon és az Apple is jó ideje építi saját tartalomgyárait. Tehát felvették a kesztyűt a Netflixszel szemben, vagyis egyre öldöklőbb harc várható ezen a területen.
– A Netflix erős, dominánsnak is mondható globális pozícióját egyre többen kikezdik: a kínai Baidu által indított videóplatfrom, a Disney a Fox médiacég jelentős részének múlt év végi felvásárlásával, vagy a piacon már jelen lévő játékosok, például a Hulu és a Sling. Véleményem szerint ezek harca jellemzi majd 2018- at, vetítette előre Peresztegi Zoltán.
A már korábban is említett trendre, a Hollywood 2.0 koncepcióra áttérve úgy látja, hogy Hollywood elkezdte azokat a technológiai megoldásokat használni, amik eddig csak a Netflixre, az Amazonra, a Google-re vagy a Facebookra voltak jellemzőek. Egy ilyen megoldásra példa a Madefire nevezetű megoldás, ami úgynevezett mozgó könyv formában tárolja, illetve mutatja be a képregényeket. A megoldás felkeltette a Marvel figyelmét is (az egykori képregénykiadó a különböző szuperhősfilmjeiről vált világszerte ismertté az utóbbi időben). Ők például ezen a Madefire platformon tesztelik a legújabb szuperhősöket, a legújabb képregényeket – ahelyett, hogy egyből sok millió dollárt fektetnének egész estés produkciók legyártásába. Vagyis a koncepciókat adott esetben képregényformában tudják tesztelni. És még csak nem is kinyomtatva, hanem kis képernyőkön: számítógépeken, tableteken, mobilképernyőkön – sokkal alacsonyabb költségekkel.
 A Google-től 2010-ben megváló szakember a Schibsted- médiacsoporthoz került, ahol a vállalat magyarországi jelenlétét alapozta meg. Ő alapította és vezette a jofogas.hu-t, és akvizícióval a hasznaltauto.hu is a csoporthoz került. Négyéves barcelonai tartózkodás után – ahol a Schibsted globális alelnöke volt –, 2016-ban az Egyesült Államokba költözött, ahol tavaly megalapította Gitential nevű saját vállalatát, amely a szoftverfejlesztés hatékonyságának mérésével foglalkozik, illetve hosszabb távon a fejlesztések hatékonyabbá tételéhez kíván hozzájárulni. |
Ezen kívül már Hollywood is alkalmaz olyan technológiákat, amelyekkel megjósolhatják, hogy melyek azok a filmek, amelyekből siker lesz. Mesterséges intelligencia vagy más technológia használatával már a forgatókönyvből, vagy sorozat esetében pilot részek leforgatásával képesek előrejelezni, hogy mekkora sikerre számíthat egy film.
A harmadik trend, illetve inkább történés, amit Peresztegi Zoltán fontosnak tart a globális médiapiacon, az a Spotify nevű on demand zeneszolgáltatót övező figyelem. Mint mondta, az online zene egyik legnagyobb játékosa az idén tőzsdére megy. Ez pedig azért fontos, mert a Spotify is a három nagy játékosba ütközik majd. Itt megint az figyelhető majd meg, ami a videó területén: a zenében is jelen van az a három-négy nagy cég, amelyek a technológiai vezető szerepüket kihasználva dominálnak, és a kisebb szereplőket megpróbálják akár felvásárlásokkal, akár árnyomás alá helyezéssel kiszorítani. A Sirius XM, ami műholdas rádióként indult, bár jelenleg inkább digitális rádióként értelmezhető, a Pandora, a Spotify ma már mind a Google-lal, az Apple-lel, az Amazonnal versenyeznek, amelyek technológiai vezető szerepüket felhasználva próbálják felvenni a versenyt (a korábban indult specialistákkal. A szerk.) Az lesz érdekes, hogy a Spotify, ami a három nagy miatt a növekedése lassulásával kénytelen szembesülni, meddig képes tartani a versenyt a behemótokkal, és mikor jön el az a pillanat, amikor – akár már a tőzsdei bevezetése után – valamelyik nagynak a felvásárlási célpontjává válik. Hiszen bármelyik nagy céget tekintjük, az látható, hogy napról napra szinte „nyomtatják” a dollármilliókat. Vagyis semmilyen akadálya nincs annak, hogy egy, akár 1 milliárd dollárnál is többre értékelt céget egyik napról a másikra megvásároljanak és bekebelezzenek.
Peresztegi Zoltán negyedik előrejelzése szerint az idén is sor kerül egy nagy technológiai, illetve médiapiaci felvásárlásra. Erre a következtetésre a közelmúlt történéseiből jutott: 2016-ban az AT&T és a Warner fúziója gyakorlatilag a telkók és a tartalomipar összekapcsolását jelentette, ’17-ben a Verizon felvásárolta a sok éve küszködő Yahoo-t, illetve még megmaradt darabjait, év végén pedig megtörtént a Disney és a Fox fúziója. Utóbbiak esetében két, egyaránt a tartalom-előállítási piacon aktív szereplő fúziójáról beszélhetünk. – Ezek alapján 2018-ban valamilyen nagy technológiai vagy médiapiaci fúzió, illetve felvásárlás várható, hiszen mindkét piac szereplői azt látják, hogy csak így vehetik fel a versenyt az Amazon-Google-Apple-Facebook négyessel, vetítette előre a jövőt az előadó.
Egy általánosabb érvényű trendről, az adat szerepéről, pontosabban a felhasználói adatokról és azok gyűjtéséről szólva Peresztegi Zoltán elmondta: ezt a trendet a Netflix, az Amazon, illetve a Facebook indította el. Ebbe a folyamatba kevésbé illeszkedik az Apple, amely kicsit más filozófiával építkezik; de adatokat gyűjt felhasználóiról a Google is, és ezt a trendet egyre több cég követi majd. A big data, a nagy adatbázisok szerepe tehát tovább erősödik, és ahogy az előadó látja, egyre több mindent osztunk majd meg magunkról, olcsó vagy ingyenes szolgáltatásokért cserébe – amikről azt szokták mondani, hogy igazából mi, felhasználók leszünk a termék, hiszen a nagy technológiai cég vagy médiavállalat minket értékesít a hirdetőinek.
Az adatok egyre fontosabb szerepe után – hiszen ez is egy, az összes eddig említett trenden átívelő technológia – hatodikként a mesterséges intelligenciáról osztott meg néhány gondolatot az előadó. Ez, mint mondta, a média területén is átveszi a vezető szerepet, hiszen egyre inkább a gépeken múlik, hogy milyen tartalmak kerülnek elénk. Itt olyan ajánlórendszerekre kell gondolni, amelyek például a Facebook-hírfolyamunkat hozzák létre, vagy amelyek személyre szabják a híroldalak tartalmát. Visszakanyarodva a hollywoodi stúdiók példájához: ők például elkezdtek mesterséges intelligenciákat használni a filmajánlók összeállítására. A filmekből mesterséges intelligencia válogatja ki a legérdekesebb, legizgalmasabb jeleneteket, amiket különböző kombinációkban mutatnak meg az embereknek. Ezeket ABCD-tesztnek nevezik: sokféle verziót megmutatnak, amelyek közül kiválasztják azt, amelyik a leginkább felkeltette a felhasználók figyelmét, és amelyek a legtöbb nézőt, illetve felhasználót képesek a mozikba, vagy egyre inkább a mobilképernyők elé csábítani.
A médiapiac legfontosabbnak ítélt trendjei után Peresztegi Zoltán említést tett még a blockchain technológiáról is. Mint fogalmazott, ez a kakukktojás, mert egyelőre főként pénzügyi hírekben bukkan fel, de várhatóan hatással lesz a médiapiacra is. A blockchainben ugyanis nemcsak pénzügyi tranzakciók – a blockchain talán legismertebb megvalósulása a bitcoin, illetve a különböző kriptovaluták – tárolhatók, hanem decentralizáltan és elvitathatatlanul mindenféle tranzakciós adat is. Érdekes szerepe lesz a blockchainnek a médiapiacon, például a felhasználói jogok tárolásában, illetve a képek vagy zeneművek alkotóinak eltárolásában és az esetleges későbbi viták eldöntésében. – A blockchainre tehát mindenképpen felhívnám a figyelmüket, és javaslom a minél közelebbről való tanulmányozását a médiapiac jövőjének alakulása szempontjából, ajánlotta végül a résztvevőknek Peresztegi Zoltán kiadónk rendezvényén, a IX. Agrármarketing és -média Napon.
