0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 2.

Csak együtt sikerülhet

Merre halad a magyar kertészet? Mik a fejlődés lehetőségei, gátjai és kihívásai? A kérdésekre döntéshozók, szakmai szervezetek, kereskedő cégek képviselői és a termelők együtt keresték a válaszokat a IV. Zsendülés Kertészeti Konferencián Szegeden.

A szakmai előadások egyaránt érintették pályázati témákat, az adózást, a munkaerő- és piaci helyzetet, és több sikeres külföldi példa alátámasztotta, hogy a siker abból is eredhet, ha felismerünk és kihasználunk egy lehetőséget. 

A szántóföldi növénytermesztésétől jócskán elmaradva, de a kertészeti ágazat életében sem mellékes segítség a közvetlen, illetve termeléshez kötött támogatás, hiszen ez utóbbi révén tavaly közel 10 milliárd forintot használhattak föl a zöldség-gyümölcs termesztők. Több intézkedéssel igyekezett kezelni a kormány a munkaerőhiányt, a Vidékfejlesztési Program keretében elnyerhető támogatások pedig a beruházásoknak adnak nagy lendületet – sorolta Feldman Zsolt agrár-vidékfejlesztésért felelős helyettes államtitkár, a versenyképességhez azonban a termelőkre is jócskán hárulnak teendők.

Alapvető feladat a piaci és fogyasztói igényeknek megfelelő termékkínálat megtermelése, szükség van a hatékonyságot növelő innovációkra, továbbá az árualapot és a piaci alkupozíciót javító szerveződések működtetésére. Nem véletlen, hogy a termelői szerveződésekre közel 6 milliárd forintot szán idén a kormány.

Bár a kertészek egy része is úgy véli, hogy a magányos farkasok ideje lejárt, még mindig hihetetlenül alacsony a termelői szerveződések szintje.

Kertészeti beruházásokra március 8-ig több mint 4700 támogatott kérelemre 98 milliárd forint támogatást hagytak jóvá, körülbelül a tizedét Csongrád megyében. Üveg- és fóliaházak építésére 172 kérelemre mintegy 21 milliárd forintra vállaltak kötelezettséget, a Csongrád megyei 41 támogatott pályázatot 7,8 milliárd forinttal segítik – tudtuk meg Kis Miklós Zsolt agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkártól.

Jelenleg is pályázható még az ültetvénytelepítési támogatás, és bár több könnyítést tettek, az eddig beérkezett 735 kérelem több mint 15 millió forintos forrásigénye sem éri el a 19,33 milliárdos keretet. Az első körben 288 nyertes pályázatra 6,75 milliárd forint támogatást ítéltek meg. Az öntözésfejlesztési támogatásra beadott 415 kérelemre március végén várható a döntés, utána újra megnyitják a pályázatot. Ezeken kívül nyitott a pályázati felhívás egyebek közt a borszőlő-ültetvény telepítésére, valamint mezőgazdasági és feldolgozóüzemek energiahatékonyságának a javítására.

Éppen csak tanuljuk a precíziós gazdálkodást, nyakunkon a 4.0 agrár-digitalizációs forradalom, mely a hardverek, szoftverek terén és az agrár-ökoszisztémában is újabb folyamatokat gerjeszt. Ezekhez kapcsolódóan pedig rohamosan megnövekszik a döntés-előkészítési és termelési hatékonyság, valamint a nyomon követhetőség – hangsúlyozta Juhász Anikó, az Agrárgazdasági Kutató Intézet főigazgatója. Ezek eléréséhez hazánkban jelenleg a termelés, az üzem, a termékpálya, a szakrendszer és a közigazgatás szintjén egyaránt komoly a lemaradásunk, pedig a digitalizáció már a 2020 utáni közös agrárpolitikát is átitatja, szinte minden célnál központi eszköznek tekintik. A felkészülést tehát célszerű mihamarabb elkezdeni. Ahogyan a munkaerőhiányra is, ha nem fizetünk kellően vonzó bért, és nem becsüljük meg, motiváljuk a dolgozókat – hangsúlyozta Baja Sándor, a Randstad Hungary Kft. ügyvezetője. Mert a robotizáció ugyan mind több munkaerőt fölszabadít az iparban, de már a képzetlen munkaerő iránt is nagy a verseny.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu