Immáron harmadik éve, hogy a Nők a Tudományban Egyesület az MTA-val közösen adta át fiatal, magyar kutatónőknek a Kiválósági díjat, aminek célja a tudományos sikerek láthatóvá tétele, egyszersmind pedig a díjazottak megerősítése abban, hogy munkájuk nem csak a szakma számára, hanem társadalmi és gazdasági szempontból is kiemelten fontos. Eddig már több mint húsz nő munkásságát ismerték el a szervezők, akik számára fontos, hogy a leendő díjazott az adott tudományágat a fiatalok körében – elsősorban a lányok között – is népszerűsítse.
A Magyar Tudományos Akadémia tagjainak névsorát böngészve egyértelművé válik, hogy mi ennek az oka: a lista ugyanis zömében férfiakból áll . Az elkövetkezendő években ugyanakkor javulhat az arány, legalábbis ezt ígérte a Nők a Tudományban Kiválósági Díj ünnepélyes átadásán Bokor József, az MTA alelnöke.
– ígérte az alelnök, hozzátéve, hogy az elvet a tudományos előmenetelek során, illetve a címre való előterjesztések alkalmával is követni fogják.
Réthelyi Miklós, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságának elnökének előadásából egyértelművé vált: a nők tudománybéli hátránya a férfiakkal szemben távolról sem új keletű, annál is inkább, mivel számos európai országban – köztük nálunk is – a 19. század végéig kellett várni arra, hogy nők is tanulhassanak az egyetemeken.
Volt idő, amikor az iskolákban egyáltalán nem lehetett női tanárokat vagy éppen kutatókat látni. Hargittai Magdolna akadémikus, a Nők a Tudományban Kiválósági Díj 2017 fővédnöke Barbara McClintock példáját hozta fel ennek kapcsán. Az 1983-ban Nobel-díjat kapott sejtgenetikus agrárkaron végzett az egyetemen, ahol szívesen maradt volna kutatóként, de ezt nem engedték meg neki. Sokáig volt állástalan, s ezekben az időkben főleg alapítványok és magánemberek támogatták a kutatásait, és csak a kitartásának köszönhette, hogy végül mégiscsak alkalmazták az egyetemen, s mintegy negyvenévnyi labormunka eredményeképp végül megkapta a szellemi teljesítményért járó legrangosabb elismerést.
Az történet agrárvonatkozása nem véletlen, hiszen az idei díjkiosztón elsőként Halász Júlia, a Szent István Egyetem Kertészettudományi Kar Genetikai és Növénytermesztési Tanszékének docense agrártudományok kategóriában kapott Nők a Tudományban Kiválósági Díjat, méghozzá a gyümölcstermő növények genetikai vizsgálatai terén végzett munkássága elismeréseként. A kutató által azonosított mutációk megismerésével, és az ez alapján kidolgozott speciális eljárással négy-öt évvel korábban eldönthető egy nemesítési programban, hogy a leendő gyümölcsfajta önmeddő vagy éppen öntermékenyülő lesz-e.
A műszaki tudományok kategóriájában Stenger-Kovács Csilla, a Pannon Egyetem Mérnöki Kar Környezettudományi Intézetének docense vette át a Kiválósági Díjat, aki a kova-algák szakértője is egyben. Ezek a lenyűgöző sokféleséget mutató mikroszkopikus szervezetek kiváló indikátorai a környezetben bekövetkező változásoknak, így folyamatos vizsgálatuk kiemelten fontos.
A harmadik kategória az információs technológia területe volt: Gazdag-Tóth Boglárka, a Szegedi Tudományegyetem Számítógépes Optimalizálás Tanszékének tudományos főmunkatársa kapta meg a díjat munkájának eredményeképp, méghozzá megbízható globális optimalizálási módszerek fejlesztése terén végzett információs technológiai kutatásainak köszönhetően.
A tervezett programon felül a szervezők egy meglepetéssel is készültek ez alkalomból: átadták ugyanis a Nők a Tudományban Életműdíjat is. Az elismerést Barnabás Beáta vehette át, aki az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetében, majd pedig annak Agrártudományi Központjában dolgozott – utóbbi esetében a tudományos igazgatóhelyettes posztot töltötte be. Barnabás Beáta növényi reprodukciós biológiával kapcsolatos tudományos tevékenységet végzett, a globális klímaváltozáshoz kötődő kutatásai során pedig szárazságtűrő növényeket keresett s azonosított.
