Lényeges különbség, hogy Georgiában nincs gyümölcsnemesítés, csak máshonnan származó gyümölcsfajtákat honosítanak. Ezzel szemben nálunk jelentős a nemesítés, aminek eredményeként számos fajtánk nemcsak a magyar, hanem más országok fajtaszortimentjében is megtalálható. Erre remek példa a Milotai 10 diófajta, amely a georgiai diótermesztés egyik meghatározó fajtája.
Szinte minden megterem
Georgia mezőgazdasága igen jelentős, a GDP 32 százalékát adta már az 1990-es években is. A nagy élőmunka-igényű kultúrák termesztése (pl. tea, szőlő) segít a népesség vidéken tartásában és foglalkoztatásában.
1993-ban, a rendszerváltáskor a mezőgazdasági területek 40 százalékát kukorica-, 37 százalékát búzaföldek tették ki. A harmadik legnagyobb felületen termesztett növény a szőlő volt. A kertészeti ágazaton belül a borszőlőtermesztés nagyon jelentős, jelenleg 350 államilag minősített fajta található meg náluk, ami a tájszelekciós munkának köszönhető. Ezenkívül fontos a tea, valamint a citrusfélék termesztése is. Ezen termékek 60-80 százalékát exportálták a Szovjetunió utódállamaiba. Az átlagosan 400 hektáros termelőszövetkezeti területek a rendszerváltás után felbomlottak, majd a polgárháború után 1-2 hektáros darabokban családokhoz került kárpótlásként a mezőgazdasági területek nagy része (43%). Az átlagos üzemméret 0,96 hektár, és csak 5 százalék a 2 hektárnál nagyobb területek aránya.
Georgiában 48 ezer hektáron termesztenek gyümölcsöt, az ország területének 70 százaléka alkalmas gyümölcstermesztésre. Az összes gyümölcsfajból 500 államilag minősített fajta található a fajtaszortimentben. A legnagyobb felületen almát, őszibarackot és mogyorót telepítettek. Georgia sok gyümölcsfaj géncentruma.
E gyümölcsfajokon kívül nagy érdeklődés mutatkozik dióra, annak ellenére, hogy nagy mennyiségben importálják az országba. Az újonnan termesztésbe vont gyümölcsfajokat intenzív ültetvényekben nevelik, kétharmad részben magonc alanyon. Az ültetvények fele öntözött, de bogyósgyümölcsöt csak öntözve termesztenek.
Fő diófajtájuk a Milotai
A Tbiliszitől északnyugatra fekvő Mukhrani környéke az egyik legjelentősebb gyümölcstermesztési körzet. A város mellett egy nyolchektáros dióültetvényt látogattunk meg. A Törökországból származó oltványokat 2016-ban telepítették 7 × 5 méter sorés tőtávoltságra. A fő árutermelő fajta itt is, mint egész Georgiában a Milotai 10, de megtalálható az amerikai Chandler és a francia Franquette is, bár e fajtákkal egyre kevésbé elégedettek a kutatók és a termelők. Elmondásuk szerint a Törökországból származó oltványok minősége sem az igazi, ezért saját maguknak termesztik meg a további szaporítóanyagokat.
A fák törzsét minden tavasszal és ősszel meszelik, ezzel segítik a kártevők és kórokozók gyérítését, valamint késleltetik a tavaszi kihajtást.
A függesztett szórófejes öntözőrendszert az idén cserélték leszúrótüskésre: ennél a rendszernél a fák két oldalán 180°-os szögben a törzstől távolodva halad az öntözővíz, így nem nedvesíti a törzset, ezzel elkerülhetik a gombás betegségek kialakulását, valamint a mészréteg lemosódását. Az ültetvényekben sudaras ágcsoportos koronaformát alakítanak ki, és egyre több, nagyobb felületen létesült ültetvény tulajdonosa tervezi a dió áruvákészítő üzem felépítését.
Gyarapodó intenzív ültetvények
Intenzív almaültetvények is létesültek az elmúlt 5-10 évben, melyeken látszik, hogy nem sajnálják a minőségi anyagokat, és kellően fölkészültek a termelés kihívásaira. Az M9-es alanyra oltott almafák sortávja 3,3, tőtávja egy méter, ez hektáronként 2800 tő állománysűrűséget jelent. Golden Delicious, Granny Smith, Red Delicious fajtákat termesztenek a legnagyobb mértékben, karcsú orsó koronaformán. A csepegtetőcsöves öntözéshez a vizet nagyobb tartályokból nyerik, melyeket fúrt kútból szivattyúval töltenek. Hetenként 2-3 alkalommal öntöznek így, valamint egyszer tápoldatoznak is.
A minőség és a termésbiztonság érdekében jelentős a jéghálóval fedett, újonnan létesült intenzív ültetvények aránya, a jéghálóval nem fedett ültetvényekre pedig biztosítást kötnek.
Alma mellett szilvát is termelnek ebben az üzemben. A négy éve telepített Stanley, President és Empress oltványokat 5 × 4 méteres térállásban helyezték el (nálunk 5 × 3 m a megszokott). Az összes oltványt Németországból és Olaszországból importálták. A függesztett csepegtetőcsöves öntözés és tápoldatozás itt is működik. Ez az ültetvény is kitűnő állapotban van, a tulajdonos is nagyon elégedett. Egy másik nagy gyümölcstermesztési körzet az ország közepén, Gori városa környékén található. A termelés alapvetően a mukhrani ültetvénnyel megegyező módon történik itt is:
A termést közvetlenül betakarítás után értékesítik áruházaknak, külföldi fölvásárlóknak. A nyereség növelése érdekében néhány ültetvénytulajdonos most kezd hűtőházat építeni, hogy az üzem hosszú távon növelni tudja bevételeit. Georgia-szerte hiányzik a tárolókapacitás, így a georgiai gyümölcsöket a környékbeli országokból vásárolják vissza az értékesítési szezon után. Probléma, hogy az országban nincsenek olyan faiskolák, amelyek több gyümölcsfajból egy egész fajtasor ültetési anyagát kínálni tudnák. A termeszteni kívánt fajták szaporító- és ültetési anyagainak döntő többségét külföldről importálják. A georgiai faiskolák kis területen helyezkednek el, csupán két-három perspektivikus gyümölcsfajtára kérik meg a szaporítási és értékesítési jogot.
Szaktanácsadás, oktatás
Gori városában 2013-ban alakult szaktanácsadó központ 59 helyi állomással, melyek mintegy 17 ezer családi és nagyüzemi gazdálkodót látnak el információval. A közvetlenül a mezőgazdasági minisztériumhoz tartozó hálózat szolgáltatásai alapjában véve ingyenesek, de megrendelésre külön szolgáltatások is igénybe vehetők. Főbb feladataik közé tartozik az információgyűjtés, a szaktanácsadás, az általános tájékoztatás, valamint a minisztériumot látják el a termesztőkkel, termeléssel kapcsolatos információkkal, statisztikai jelentésekkel.
A Georgiai Műszaki Egyetem Agrártudományi és Biomérnöki karát négy éve nyitották meg, képzésük bolognai rendszerű. A BSc képzést anyanyelvükön, míg az MSc képzést a grúz mellett angolul is oktatják. Idén végeznek az első kertészmérnök BSc hallgatók. A kertészmérnök hiányszakmának számít, ezért a képzése ingyenes. A hallgatók saját kutatómunkát végezhetnek, melyben korszerű laboratóriumi háttér segíti őket.
Állami kutatások
A Mezőgazdasági Tudományos Kutató Központ (SRCA) 2014-ben alapított, államilag finanszírozott kutatóintézet, amely széles körű agrárkutatásokkal (növénytermesztés, állattenyészés, borszőlőtermesztés, talajtan, posztharveszt, élelmiszeripar) foglalkozik. Jelenleg 121 főt foglalkoztat, ebből 80 kutató, közülük tízen gyümölcstermesztési téren dolgoznak.
Az SCRA tsilkani kísérleti állomásán talajtani és vetőmagvizsgálati kutatásokat folytatnak. A talajtani laboratóriumot nemzetközi támogatásokból vásárolt, a lehető legmodernebb gépekkel szerelték föl. Az országban 49 talajtípus található meg, most készítik el a talajgenetikai térképet termőhelyekre lebontva. A vetőmagvizsgálati laboratóriumban az alaptevékenységen túl a stratégiai vetőmagkészleteket is tárolják, illetve a meghatározáshoz szükséges gyommaggyűjtemény is náluk található.
A cikk a Külgazdasági és Külügyminisztérium Kulturális és Tudománydiplomáciai Főosztályának támogatásával jöhetett létre.
