Elsősorban a sövénybe ültetett tuják, de más örökzöldek esetében is gyakori jelenség, hogy a sövényen barna, sötétbarna, nem egy-egy ághoz kötött folt, foltok jelennek meg. Amennyiben a foltok a növény talajközeli részén fordulnak elő, leginkább kan kutyára kell gyanakodni, amely többször „megtisztelte” a sövényt. A vizelet nitrogéntartalma magas. Amennyiben a kutya többször ugyanoda vizel, akkor a növény lombját a sok húgysav megperzseli. Kertünkben ne tartsunk kan kutyát, amely a sövényre tud vizelni vagy gátoljuk meg, hogy a kutya a sövény közelébe férkőzhessen. (Az emberi vizelet okozta foltok magasabban szoktak előfordulni.)
Út menti sövénynél fordul elő, hogy a sövény út felőli oldalán, az alsó részen lévő levelek megbarnulnak, elhalnak. Ilyen esetben az út sózására kell gyanakodni, ugyanis a sövényhez tolt sós hókásából a sós lé a leveleken besűrűsödik, ami a pusztulásukat okozza. Ügyeljünk arra is, hogy sós hó ne kerüljön a növényeink talajára se, mert a talajba mosódva megperzseli a gyökérzetet.
A károsodott gyökerek feletti részen a friss hajtások elhalhatnak. Növényeink műtrágyázása során ügyeljünk arra, hogy a műtrágyát a tő körül egyenletesen elosztva jutassuk ki. Amennyiben egy helyre nagyobb műtrágyaadag kerül, az a talajba mosódása után megperzseli a gyökérzetet, ami a későbbiekben a felette lévő részen a levelek elhalását okozza.
A járművek forró kipufogógáza megégetheti a növényt. Ne engedjük meg, hogy a jármű úgy parkoljon a növény közelében, hogy a kipufogógázt közvetlenül a növényre fújja. Sövényünket olyan távolságra telepítsük a parkolótól, hogy a forró kipufogógáz lehűljön, amire elérné a növényt.
Fontos
Amennyiben a növényeken barna foltok jelennek meg, azokat igyekezzünk minél gyorsabban, csak az elhalt részekig eltávolítani, hogy a még élő, épen maradt részekből a növény levelei minél gyorsabban újjáalakulhassanak.
Frissen ültetett növényeknél szokott előfordulni, hogy a legnagyobb odafigyelés mellett is alig növekednek, megsárgulnak, és a sárguló hajtások közül egyre több barnul meg, hal el.
Ezek a tünetek a tuja számára magas aktív mésztartalmat jelentenek.
A tuja a számára kedvezőtlen talajon is rosszul érzi magát. A talajhiba oka lehet a tápanyag, a talajélet hiánya, a tömött, rossz szerkezetű talaj, de a vízmegállás is. A tuja gyökérzete nem viseli el a pangó vizet, amitől a gyökérzet egyre nagyobb része megfullad.
A sérült gyökérzetű növény képtelen elegendő vizet felvenni, emiatt a növény külső, zöld részén elszórtan a kisebb ágak halnak el.Ez intő jel arra, hogy az egyes öntözések közti időt növeljük, vagy a talaj vízelvezetését rendezzük. Amennyiben ezt nem tesszük meg időben, akkor a növény el fog pusztulni. Pangó vizet mi is kialakíthatunk, amikor a biztos eredés érdekében gyakran, nagy vízadaggal öntözzük a frissen ültetett növényeket.
A sűrűre ültetett növények egymásba nőnek. Azon a felületen, ahol a növények érintkeznek egymással, a levelek nem jutnak elegendő fényhez, emiatt elhalnak. Sövénynél ez természetes, hisz’ szép sövény csak azután alakul ki, ha a bokrok összenőttek.
Amennyiben olyan növényt kínálnak eladásra, amelyek egyik oldalán a levelek a sűrű térállás miatt megbarnultak, akkor mérsékelt áron ezeket a növényeket megvásárolhatjuk, ha úgy el tudjuk majd ültetni, hogy az elhalt ágak ültetés után nem a sövény látható oldalára kerülnek. Számoljunk azzal is, hogy a már beállt sövényt valami miatt meg kell bontani. A megbontott részen az elhalt ágak előtűnnek, és ezeken alig képződnek friss hajtások.
Augusztus végétől novemberig a bokor belsejében az elöregedett ágacskák, a rajtuk lévő pikkelylevelekkel együtt megbarnulnak, majd lehullanak. Ez a lombvesztés évente ismétlődő természetes jelenség, a növény külső leveleit nem érinti. Mértéke évjáratfüggő, de száraz évjáratban erősebb. Aszályos időben, amikor a növény gyökérzete a lombot nem tudja elegendő vízzel ellátni, a korona látható levelei is elsárgulnak, megbarnulnak.
Hosszantartó szárazság esetén a rövidebb ágak, de akár az egész növény is elszáradhat. Aszályos nyár utáni évben a tuják igyekeznek megfelelő számú utódról gondoskodni, ezért tavasszal sok virágot hoznak.
A kifejlődött tobozok őszre megbarnulnak és csökkentik a növény díszértékét.Ezt elkerülhetjük, ha tavasszal, amikor a friss hajtásokon megjelentek a tobozkezdemények, azokat éles késsel levágjuk, a kialakuló tobozoktól a növényt megszabadítjuk.
Száraz, hideg, verőfényes téli napok után tavasszal megbarnult, elszáradt hajtásokra számíthatunk, ugyanis ilyenkor a napsütötte levelek fölmelegednek, és megindul bennük a nedvkeringés. A fagyott talajban lévő gyökerek azonban nem tudnak vizet felvenni, ezeken a leveleken fiziológiás aszály alakul ki, ezért színüket vesztik, majd hirtelen megbarnulnak, elszáradnak.
Mit tehetünk aszályban?
Az aszály okozta elhalások csökkentésére szárazságban nagy vízadaggal öntözzük meg a növényeinket. Meghálálják a növények az öntözést a száraz tél fagymentes napjain is. A talaj kiszáradását a növény köré terített mulccsal csökkentsük.
Nyáron, aszályos időben, ha nem tudunk öntözni, óvatosan kurtítsuk meg a növény lombkoronáját, hogy a párolgási felületet csökkentsük.Amennyiben elhalt részek alakultak ki, azokat kialakulásuk után a legrövidebb időn belül, sekélyen vágjuk vissza.
Nagy gondot kell fordítani a frissen telepített növények öntözésére, mert azok vízfelvétele korlátozott, begyökeresedésükig víz hiányában elszáradhatnak. Többször iskolázott növényeknél a begyökeresedés több évet vehet igénybe! A frissen ültetett növényeinket elegendő hetente öntözni, de akkor – amennyiben nem volt jelentős csapadék – egy 80/100-as növény kapjon 20 liter vizet, a nagyobb pedig arányosan többet. Ügyeljünk rá, hogy az öntözővíz ne folyjon el, hanem beszivárogjon a talajba.
Figyeljük a növények színét! Amennyiben a legkisebb fakulást észrevesszük rajtuk, azonnal, nagy vízadaggal öntözve talán még megmenthetjük azokat.Különösen a fiatal hajtások érzékenyek a napégésre, amitől a pikkelylevelek megbarnulnak. Ennek elkerülésére júniustól augusztus közepéig ne vágjuk vissza a sövényt, hogy a friss hajtások a forró, verőfényes napsütésben ne égjenek meg. Megéghetnek a telepítésre váró növények levelei is, amikor a földlabdás növényeket napsütésnek kitett helyen elfektetve hosszú ideig tároljuk.
A Dunántúlon gyakran, az Alföldön csak ritkán fordul elő, hogy a keleti tuja és fajtáinak egy-egy hajtása tavaszra megbarnul, elszárad, mivel a hajtások az őszi csapadékos időszakban tovább növekedtek. Ezek nem tudtak beérni, és tavaszra elhalnak. Ekkor szabadítsuk meg növényünket az elhalt ágaktól.
Tuján a levelek színe ősszel megfakul, majd lilás, barnás árnyalatúra színeződik. A téli szín a hidegebb időszakban mélyül, majd tavasszal, a jó idő beköszöntével a növény ismét visszanyeri eredeti zöld színét. Az elszíneződés miatt nem kell aggódni, mert az örökzöld növények, így a tuja is a tél elején fagyállóságuk növelése érdekében vizet vesztenek, ennek során a levelekben antocián képződik. Ez az elszíneződés a Smaragd tuján nem következik be, ami a fajta értékét növeli.
Helyes telepítés
A ciprusféléket lehetőség szerint mélyrétegű talajra telepítsük, mivel sovány, száraz körülmények között nem érzik jól magukat. Telepítés előtt érdemes a talajt megvizsgálni, a kapott eredmény alapján kiválasztani a területünkre leginkább megfelelő növényt. Igyekezzünk a növényünknek megfelelő életteret biztosítani, mivel a növény élettelen tényező okozta (abiotikus) károsodások miatt legyengül, fogékonnyá válik a különféle kórokozókra, károsítókra.
