0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. június 20.

Egy brüsszeli tetőn van a világ legnagyobb akvapóniás gazdasága

A négyezer négyzetméteres gazdaságban halakat nevelnek, zöldséget és gyümölcsöt termesztenek. A zárt körforgásos rendszer megálmodója hisz abban, hogy a városok ehhez hasonló fejlesztésekkel önellátóvá válhatnak.

A négyezer négyzetméteres gazdaság a Foodmet épületének tetején található, mely az Anderlecht Abbatoir piac (az abbatoir vágóhidat jelent, ugyanis a piac épülete eredetileg csak vágóhídként és marhapiacként üzemelt, mára azonban a vágóhíd mellett nagybani és egyéb üzletek, árusok is vannak) része. Az egész egy nagyszabású projekt része, melyet a Brüsszeli Régió és az Európai Unió is támogat.

Az építő a Steven Beckers körforgásos gazdaságra specializálódott építész által alapított Building Integrated Greenhouses cég (integrált üvegházakat gyártó cég). Vele készített interjút a The Bulletin online magazin a mostani projekttel kapcsolatban.

Az építész hitvallása szerint az élelmiszerellátás problémáját a városokon belül kell megoldani, hiszen mára a népesség 60 százaléka itt lakik.

A városon belüli mezőgazdasági tevékenységek pedig gomba mód szaporodnak, egyelőre azonban távol állnak az önellátástól.

Ami komoly gondot okozhat például egy áruszállítási sztrájk esetén – elég csupán két nap hozzá, és a városon belül elfogynak a friss élelmiszerek. Ezért kell a nagy településeknek is termelékenyeknek lenniük. A körforgásos gazdaság számos téren produktív, kezdve az energia- és vízhasználattal, egészen a levegőtisztításig, élelmiszer-,  áram- és hőtermelésig.

Az akvapónia is egy körforgásos rendszer, ami nagyjából 1700 éve létezik. Már az inkák, aztékok és a kínaiak is használták – amikor halak úszkáltak a rizsföldön. A lényege, hogy a halaktól származó „szennyvizet” egy bio szűrőn keresztül vezetik, amelyben a milliárdnyi mikroorganizmus lebontja az ammóniát nitritté és nitráttá, amik a növények számára felvehető tápanyagok.

A halak zárt rendszerű körforgásánál a víz 5 százalékát kell minden nap megújítani. A növények is egy zárt rendszerben nőnek, ami vizet spórol meg és ténylegesen kontroll alatt tartható a tápanyagok mennyisége. Az egész rendszer teljesen átlátszó – emiatt nem lehet antibiotikumokat vagy növényvédőszereket alkalmazni benne, mert azok elpusztítanák a bio szűrőben élő organizmusokat, ami a gazdaság végét jelentené. Az egész egy teljesen természetes módon működő ökoszisztéma.

A zárt részekben csíkos sügért nevelnek, kívül pedig koktélparadicsomot, gyógy- és fűszernövényeket, illetve tápanyagokban gazdag „mikrozöldet” vagy” mikrosalátát” (ezek hasonlók, de nem azonosak a növényi csírákkal!) termesztenek. A belső kertben számtalan levélzöldséget termesztenek, de van gyümölcsösük, szedrük, málnájuk, szamócájuk és áfonyájuk is.

A piac körüli hulladék miatt rengeteg a madár, ezért a termést hálókkal védik a falánk szárnyasoktól. A gazdaság éves termését 35 tonna csíkos sügérre, 15 tonna édes koktélparadicsomra, és 140 ezer cserépnyi fűszernövényre, illetve 120 ezer mikrozöld egységre becsülik.

A projekt eddig további 6 millió négyzetméternyi olyan tetőfelületet talált a brüsszeli régióban, ami alkalmas lenne további gazdaságok kialakítására. A tervek szerint ebből 10 százalékot fejleszteni is fog a cég, ami nagyjából 60-150 hektárt jelent majd.

Forrás: www.thebulletin.be