Back to top

Élelmiszerek közül húsra költünk a legtöbbet

A KSH összegezte a magyar háztartások 2017-es fogyasztását. Tavaly átlagosan 22,5 ezer forintot költöttek élelmiszerekre és alkoholmentes italokra.

2017-ben a magyar lakosság egy főre jutó havi összes kiadása átlagosan 82,9 ezer forint volt, ami folyó áron 7,6, a fogyasztói árak alakulását figyelembe véve 5,1 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A kiadások növekedését elősegítette a bruttó és a (kedvezmények nélkül számított) nettó keresetek 12,9 százalékos átlagos emelkedése.

Az egy főre jutó havi fogyasztási kiadások alapján 2017-ben a legtöbbet, átlagosan 22,5 ezer forintot – az előző évinél 2101 forinttal többet – élelmiszerekre és alkoholmentes italokra, 17,5 ezer forintot lakásfenntartásra és háztartási energiára, 8984 forintot közlekedésre költött a lakosság. Hírközlésre havonta fejenként 5524 forintot, kultúrára és szórakozásra 4701 forintot adtak ki a családok.

Az élelmiszer főcsoporton belül a legnagyobb arányt, 27,6 százalékot a hús és húskészítmények képviselték, a rájuk fordított egy főre jutó 6216 forintos havi átlagos összeg 10,9 százalékkal haladta meg az előző évit.

A húsfélék ára összességében a vizsgált időszak alatt átlagosan 1,3 százalékkal emelkedett, ezen belül a baromfihús ára – a baromfitermékek áfájának 27-ről 5 százalékra csökkenése miatt – 14,8 százalékkal esett vissza. Az árak kedvező alakulása nyomán a kiadás nagysága folyó áron 9,1 százalékkal bővült.

Az élelmiszer-fogyasztás mennyiségi adatai alapján a háztartások havonta fejenként 5,0 kilogramm húst, szalámit és felvágottat vásároltak, hasonlóan az előző évhez. Az elfogyasztott mennyiség főként baromfi- (1,7 kilogramm) és sertéshús (1,4 kilogramm) volt.

A teljes élelmiszerköltség (alkoholmentes italokkal együtt) 18,0 százalékát zöldségfélékre és gyümölcsre fordította a lakosság, egy főre jutóan havonta összességében 4056 forintot.

Az összeg folyó áron 11,3, reálértéken (2,2 százalékos áremelkedés mellett) 8,9 százalékkal haladta meg az előző évit. A termékcsoporton belül a zöldségfélék ára 0,5, a gyümölcsöké 4,3 százalékkal nőtt, így 10,9, illetve 6,6 százalékkal növelték fogyasztásukat reálértéken a háztartások. Friss és fagyasztott zöldséget, valamint burgonyát a megelőző évhez hasonlóan fogyasztott a lakosság, ezeken belül zöldségfélékből (2,3 százalékkal) kevesebbet, burgonyából (8,3 százalékkal) többet.

Az élelmiszereken belül tejre, tejtermékekre, sajtra, tojásra 3503 forintot, kenyérre és egyéb cereáliákra pedig 3304 forintot költöttünk egy főre jutóan, reálértéken 5,2, illetve 5,9 százalékkal többet, mint az előző évben.

A mennyiségi adatok alapján a cereáliák közül a különféle péksütemények fogyasztása 12,4, a rizsé 2,4 százalékkal emelkedett, a kenyér és a tésztafélék volumene az előző évhez képest stagnált.

2017-ben étkezési olajokra és zsiradékokra 918 forintot fordítottak havonta fejenként a háztartások, a kiadás nagysága 3,9 százalékos áremelkedés mellett reálértéken 5,2 százalékkal nőtt.

Az egymással könnyen helyettesíthető sertés- és baromfizsiradékra, illetve az étolajra költött összegek évek óta kisebb-nagyobb mértékben hullámzóan alakulnak, a volumen pedig jellemzően az árváltozással ellentétes irányban mozdul el. Ha az állati zsiradékok ára megnő, a lakosság árérzékenyebb része könnyedén mond le róluk, és inkább a növényi olajok használata mellett dönt, ami fordítva is igaz. 2017-ben a sertés- és baromfizsiradék az átlagos árváltozást jóval meghaladóan, 5,8 százalékkal drágult, a reálfogyasztás pedig 5,2 százalékkal esett vissza, az étolaj ára ugyanakkor alig érezhetően (1,1 százalékkal) emelkedett, így az erre fordított összegek reálértéken 8,9 százalékkal nőttek.

Édességekre, cukorra, dzsemre, mézre, csokoládéra havonta 1382 forintot adtunk ki fejenként, az előző évhez képest reálértéken 7,1 százalékkal többet.

A kiadott összeg több mint harmadát, 479 forintot csokoládéra, 300 forintot pedig nád-, répa-, nyírfa-, szőlő- és gyümölcscukorra költöttünk.

Ásványvízből, szénsavas és szénsavmentes üdítőitalból 8,5 liter - 7,3 százalékkal kevesebb -, a különféle gyümölcs-, zöldséglevekből összességében az előző évivel megegyező mennyiség (1,1 liter) fogyott fejenként havonta.

További részleteket a Statisztikai Tükörben olvashat.

Forrás: 
nak.hu/KSH

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A Mitsubishi is beszáll a laborhús piacba

A Mitsubishi Corporation úgy döntött, hogy együttműködik az izraeli Aleph Farms céggel a laboratóriumban termesztett húsok gyártásában és forgalmazásában. Ennek az a célja, hogy Japánban csökkenjen az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása.

Ugrásszerűen nőtt a növényi eredetű élelmiszerek eladása

Egy friss felmérés szerint január első hetében 50 százalékkal több növényi eredetű élelmiszert vásároltak a fogyasztók az Egyesült Királyságban, mint a tavalyi esztendő ugyanezen időszakában. A növekedés hátterében két fő ok áll. Lássuk, mik ezek.

A világ egyik legdrágább fogása: 60 millió egyetlen halért

A tokiói piac rendszeres új évi árverésén 200 000 dollárért, mintegy 60 millió forintért kelt el a tonhal, mely a tavalyi árhoz képest jelentős visszaesést mutat. Az említett kékúszójú tonhalat 20,8 millió jenért, azaz pontosan 202, 197 dollárért adták el az első aukción a Toyosu halpiacon miután az ünnepeket követően újranyitott.

Beengedik az idénymunkásokat

A világjárványból eredő súlyos munkaerőhiány miatt Ausztráliában számos gyümölcstermesztő kénytelen volt az ültetvényen hagyni a termést, vagy a betakarítás után megsemmisíteni.

Biológiai gombaölő szert fejlesztettek ki tárolási betegségek ellen

A Decco Italia forgalmazza a Nexy nevű biológiai gombaölő szert, amivel az alma, körte és a citrusfélék tárolási betegségeit lehet megelőzni. Az új készítmény szermaradék nélkül akadályozza meg a Botrytis cinerea, a Colletotrichum musae, vagy a Penicillium-fertőzést.

A méhészeknek is megterhelő volt az elmúlt időszak

A tavalyi év mindenki számára rendkívüli megpróbáltatásokat hozott, a koronavírus-járvány az egész társadalomra és a gazdaság minden szektorára hatással volt és következményei még sokáig velünk lesznek. A méhészeknek is megterhelő volt ez az időszak, de nem állhattak le a mindennapi teendők.

Kell-e öntözni a szőlőt? - A Kertészet és Szőlészetről szubjektíven

Milyen költségeket rejt az élelmiszerek valódi ára? Milyen kreatív megoldásokkal hidalták át a ciklámennemesítők, hogy nem lehet élőben fajtabemutatót tartani? Mi a közös a forró égövi és a hazai szőlőtermesztésben? Mi az egyetlen eset, amikor nem számít borhibának az ecetesedés? A 2021/2. héten is érdekes olvasnivalókkal jelent meg a Kertészet és Szőlészet.

Emberi fogyasztásra alkalmas a lisztbogár lárvája - hivatalosan is

Az Európai Unió égisze alatt működő Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) szerdán közreadott véleménye szerint emberi fogyasztásra alkalmasak a közönséges lisztbogár (Tenebrio molitor) lárvájából készített élelmiszerek.

Jelentősen megdrágultak az élelmiszerek

Tavaly decemberben a fogyasztói árak átlagosan 2,7 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál és 0,3 százalékkal az előző havinál; 2020-ban az előző évhez képest átlagosan 3,3 százalékkal nőttek az árak - közölte csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Már árban is egyre versenyképesebb a növényalapú burger a húspogácsával

Az Impossible Foods Inc. - növényi alapú burger pogácsákat, azaz Impossible Burger elnevezésű termékeket forgalmazó vállalat -, bejelentette, hogy közel 15%-kal csökkenti árait az amerikai élelmiszerforgalmazó vállalatok számára, így növelve a keresletet a húshelyettesítő termékeik iránt.