Back to top

Élelmiszerek közül húsra költünk a legtöbbet

A KSH összegezte a magyar háztartások 2017-es fogyasztását. Tavaly átlagosan 22,5 ezer forintot költöttek élelmiszerekre és alkoholmentes italokra.

2017-ben a magyar lakosság egy főre jutó havi összes kiadása átlagosan 82,9 ezer forint volt, ami folyó áron 7,6, a fogyasztói árak alakulását figyelembe véve 5,1 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A kiadások növekedését elősegítette a bruttó és a (kedvezmények nélkül számított) nettó keresetek 12,9 százalékos átlagos emelkedése.

Az egy főre jutó havi fogyasztási kiadások alapján 2017-ben a legtöbbet, átlagosan 22,5 ezer forintot – az előző évinél 2101 forinttal többet – élelmiszerekre és alkoholmentes italokra, 17,5 ezer forintot lakásfenntartásra és háztartási energiára, 8984 forintot közlekedésre költött a lakosság. Hírközlésre havonta fejenként 5524 forintot, kultúrára és szórakozásra 4701 forintot adtak ki a családok.

Az élelmiszer főcsoporton belül a legnagyobb arányt, 27,6 százalékot a hús és húskészítmények képviselték, a rájuk fordított egy főre jutó 6216 forintos havi átlagos összeg 10,9 százalékkal haladta meg az előző évit.

A húsfélék ára összességében a vizsgált időszak alatt átlagosan 1,3 százalékkal emelkedett, ezen belül a baromfihús ára – a baromfitermékek áfájának 27-ről 5 százalékra csökkenése miatt – 14,8 százalékkal esett vissza. Az árak kedvező alakulása nyomán a kiadás nagysága folyó áron 9,1 százalékkal bővült.

Az élelmiszer-fogyasztás mennyiségi adatai alapján a háztartások havonta fejenként 5,0 kilogramm húst, szalámit és felvágottat vásároltak, hasonlóan az előző évhez. Az elfogyasztott mennyiség főként baromfi- (1,7 kilogramm) és sertéshús (1,4 kilogramm) volt.

A teljes élelmiszerköltség (alkoholmentes italokkal együtt) 18,0 százalékát zöldségfélékre és gyümölcsre fordította a lakosság, egy főre jutóan havonta összességében 4056 forintot.

Az összeg folyó áron 11,3, reálértéken (2,2 százalékos áremelkedés mellett) 8,9 százalékkal haladta meg az előző évit. A termékcsoporton belül a zöldségfélék ára 0,5, a gyümölcsöké 4,3 százalékkal nőtt, így 10,9, illetve 6,6 százalékkal növelték fogyasztásukat reálértéken a háztartások. Friss és fagyasztott zöldséget, valamint burgonyát a megelőző évhez hasonlóan fogyasztott a lakosság, ezeken belül zöldségfélékből (2,3 százalékkal) kevesebbet, burgonyából (8,3 százalékkal) többet.

Az élelmiszereken belül tejre, tejtermékekre, sajtra, tojásra 3503 forintot, kenyérre és egyéb cereáliákra pedig 3304 forintot költöttünk egy főre jutóan, reálértéken 5,2, illetve 5,9 százalékkal többet, mint az előző évben.

A mennyiségi adatok alapján a cereáliák közül a különféle péksütemények fogyasztása 12,4, a rizsé 2,4 százalékkal emelkedett, a kenyér és a tésztafélék volumene az előző évhez képest stagnált.

2017-ben étkezési olajokra és zsiradékokra 918 forintot fordítottak havonta fejenként a háztartások, a kiadás nagysága 3,9 százalékos áremelkedés mellett reálértéken 5,2 százalékkal nőtt.

Az egymással könnyen helyettesíthető sertés- és baromfizsiradékra, illetve az étolajra költött összegek évek óta kisebb-nagyobb mértékben hullámzóan alakulnak, a volumen pedig jellemzően az árváltozással ellentétes irányban mozdul el. Ha az állati zsiradékok ára megnő, a lakosság árérzékenyebb része könnyedén mond le róluk, és inkább a növényi olajok használata mellett dönt, ami fordítva is igaz. 2017-ben a sertés- és baromfizsiradék az átlagos árváltozást jóval meghaladóan, 5,8 százalékkal drágult, a reálfogyasztás pedig 5,2 százalékkal esett vissza, az étolaj ára ugyanakkor alig érezhetően (1,1 százalékkal) emelkedett, így az erre fordított összegek reálértéken 8,9 százalékkal nőttek.

Édességekre, cukorra, dzsemre, mézre, csokoládéra havonta 1382 forintot adtunk ki fejenként, az előző évhez képest reálértéken 7,1 százalékkal többet.

A kiadott összeg több mint harmadát, 479 forintot csokoládéra, 300 forintot pedig nád-, répa-, nyírfa-, szőlő- és gyümölcscukorra költöttünk.

Ásványvízből, szénsavas és szénsavmentes üdítőitalból 8,5 liter - 7,3 százalékkal kevesebb -, a különféle gyümölcs-, zöldséglevekből összességében az előző évivel megegyező mennyiség (1,1 liter) fogyott fejenként havonta.

További részleteket a Statisztikai Tükörben olvashat.

Forrás: 
nak.hu/KSH

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ezért nem szabad kidobni a sárgarépa zöldjét!

A sárgarépa zöldje kesernyés ízű, ezért sokan kidobják. Kár érte, mert rendkívül jó hatással van az egészségünkre. Sokkal gazdagabb vitaminokban és ásványi anyagokban, mint maga a répa.

Miért dobjuk ki azt az élelmiszert, amit emberi fogyasztásra termelünk?

Évente 1.3 milliárd tonna élelmiszer kerül a szemétbe a világon. Az elpazarolt élelmiszerek nemcsak több hulladékot jelentenek, hanem elpazarolt energiát és szükségtelen üvegházhatású gázkibocsátást is. Számos módszer van arra, amellyel a háztartások kis odafigyeléssel csökkenthetik a kidobott élelmiszer mennyiséget és ezzel pénzt is spórolhatnak.

Árban továbbra is az élmezőnyben

Az afrikai sertéspestis terjedése Ázsiában és Európában is tetemes károkat és kiesést okoz a sertéstermelőknek, ami miatt hétről hétre emelkednek a felvásárlási árak. A vágott sertések európai árszintje jelenleg kilogrammonként meghaladja az 1,8 eurót, és egyes előrejelzések szerint a harmadik negyedévben elérheti a 2 eurót is kilogrammonként.

Az uniós élelmiszerek döntően növényvédőszer-mentesek

Megjelent az Európai Unió 2017-es éves jelentése a növényvédőszer-maradékokról. A vizsgálatok alapján a minták 95,9 százaléka növényvédőszer-mentesnek vagy a szabályozási határérték alatti tartalmúnak bizonyult.

Itt a grillszezon, a Nébih a debreceniket vizsgálata

A grillszezon kedvelt termékeit, debreceni húskészítményeket vizsgált a Szupermenta programban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). Élelmiszerbiztonsági szempontból a 20 különböző termék mindegyike megfelelt, minőségi, illetve jelölési hibák miatt azonban 18 esetben kellett figyelmeztetni az előállítókat.

50 millió liter energiaitalt iszunk egy év alatt

Júliusban és augusztusban, a fesztiválszezon alatt tetőzik az energia- és sportitalok fogyasztása. 2018. június és 2019. május között közel 32 milliárd forintért vásároltunk a kategóriából, ami 15 százalékos értékbeli növekedést jelent az előző évi azonos időszakhoz képest.

Laborhús után itt a labortej

A tejből származó fehérjékből készült termékek éves kereskedelme több millió dollárra rúg. Mi lenne, ha ezeket a termékeket tehenek nélkül is elő lehetne állítani?

Emelkedtek a bérek az agráriumban

Az első negyedévben 15 százalékkal emelkedtek a nettó átlagkeresetek a mezőgazdaságban, miközben a foglalkoztatottak száma csaknem 6 százalékkal csökkent éves összevetésben – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) első negyedéves nemzetgazdasági összesítéséből.

Bock: élelmiszeriparba is fektet a borász

Élelmiszeripari jellegű beruházásokat hajt végre a villányi Bock Borászat Kft. amely 1,6 milliárd forintot költ erre 2020 végéig. Egyebek között prémium minőségű borok, szőlőlé, valamint hidegen szárított gyümölcstermékek piacra hozatala a cél. 

Egyre kelendőbbek a "fenntartható" termékek Németországban

Évről-évre népszerűbbek Németországban az egészséges és fenntartható gazdálkodásból származó élelmiszerek, az elmúlt öt évben 18-ról 31 százalékra nőtt a fogyasztók körében azok aránya, akik nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy egészséges és fenntartható életet folytassanak - jelentette a ZDF német közszolgálati televízió kedden.