Magyarországon kétségtelenül egyik legnépszerűbb olajos növényünk a napraforgó. Nem véletlen, hogy az utóbbi években 600 ezer hektárra nőtt a vetésterülete. Ugyan ennek alig tíz százalékát teszi ki a szója, mégis kapós termék, s elsősorban a határainkon túl kerül értékesítésre.
Ahogyan Csapó József, a NÉBIH NKI Szántóföldi Növények Fajtakísérleti Osztályának vezetője kiemelte a rendezvény fontos célja, hogy fogódzót adjon a gazdáknak a széles fajtakínálatban. Nem könnyű feladat, hiszen csak a hazai fajtajegyzékben 58 napraforgó és 54 szója szerepel. A szakember megnyitó beszédében kiemelte annak az együttműködésnek a jelentőségét, amit a NAK és a NÉBIH a gazdálkodók aktív tájékoztatása érdekében végez. A NÉBIH növénytermesztési szakemberei és a meghívott szakértők a szántóföldi fajtakísérlet jövőjéről, a fajtaválasztás szempontjairól és termesztéstechnológiai érdekességekről tájékoztatták a megjelenteket.
„A fajtabemutatók összehívását azért kezdeményeztük, hogy segítsük a termelőket a piaci igények kiszolgálására szolgáló következő évi fajtaválasztásban. Egyértelmű, hogy az ilyen jellegű a rendezvényeken a legegyszerűbb összehasonlítani a klímaváltozásra az innováció segítségével létrehozott új fajtákat, illetve bemutatni azt, hogy miként szerepeltek ebben a rendkívüli időjárást mutató évben” – mondta el köszöntőjében Szél István, a NAK Csongrád megyei elnöke.
Török Dénes, a székkutasi állomás vezetője elmondta,
A rendezvényen kiderült, hogy az eltérő vetési időpontok miatt a napraforgótáblák a kezdeti fejlődés idején jelentős különbségeket mutattak, azonban azok július végére mérséklődtek. A napraforgó virágzási időszaka viszonylag hosszan tartott, emiatt a virágok megtermékenyülése jónak mondható. A növények egészségi állapota a korábbi védekezéseknek köszönhetően jó volt.
Az Európa egyik legnagyobb napraforgó-termelőjének számító Magyarországon évek óta stabilan több mint 600 ezer hektáron termesztenek napraforgót. Szekrényes Gábor, a NÉBIH-NKI témavezetője elmondta, a napraforgó hozamát tekintve hazánk csúcstartó:
Az idei kilátások kifejezetten biztatóak voltak: a 15 termesztett fajta a tavalyi eredményhez hasonlóan nagyjából 1,8 millió tonnás hozamot ígért idén az aratás előtti becslések alapján, ez azonban az aszály miatt kevesebb lehet. A terményt jellemzően étolajként és margarinként hasznosítják, de a sajtolás után visszamaradó napraforgódara takarmány- és ipari alapanyagként is értékes. A betakarításra váró növényekben kárt inkább csak jelentős mennyiségű eső okozhat.
A nyári csapadékos, párás időjárás nagyon kedvezett a szója fejlődésének. A gyengébb talajokon is meglepően szép az állomány. A szója vetésterülete az elmúlt években 40-70 ezer hektár között alakult, idén nagyjából 60 ezerre tehető. A néhány héttel ezelőtti termésbecslés alapján a növényből még hektáronként átlagosan 2,8 tonna termést vártak a szakemberek, azonban az elmúlt időszak
