Az évekig a talajban fejlődő cserebogarakkal párhuzamosan a két védett rovar lárvái is sok évig károsítanak. Lárváik elérik a 10-12 centiméteres nagyságot is. A kifejlett bogarak nyár elején bújnak elő a földből. A nagyétkű lárvák a fák vékony gyökereit teljesen elfogyasztják, a vastagabbakon és a gyökérnyakon a kéreg rágásával okoznak kárt. Elsősorban a fiatal fák pusztulását okozhatják, és a foghíjas ültetvényekben nem tartható a tőszámra vonatkozó AKG-előírás.
Részben a talajfertőtlenítők hiánya miatt szaporodnak el a cserebogarak, de az ültetvények füvesítése is kedvező a számukra, továbbá kedvelik a faaprítékot és a komposztot is.A szántóföldön is gondot okoznak a talajlakó kártevők a forgatás nélküli minimális talajművelés során, mert nem forgatjuk ki őket a talajból és a gabonafutrinka, valamint a pattanóbogár lárvája, a drótféreg is nagy létszámmal fordul elő az ilyen művelésű területeken.
A szárazságot is jól tűrő zöldítő keverék alkotói lehetnek a komlós lucerna, a szarvaskerep, a porcsin keserűfű. Az ökológiai gazdálkodásban bevált, talajlakókat riasztó szudáni fű is jó eredménnyel használható a zöldítő keverékben: nemcsak a gyökérzetének ciántermelése tartja távol a lárvákat, hanem mulcsozás során a felületen maradt zöld növényi részek is hatásosak ellenük.
A cisztaképző fonalférgek is a talajban élnek és telelő cisztáik akkor válnak aktívvá, ha az adott faj tápnövényéül szolgáló zöldségfélék gyökérsavai feloldják azokat. A cisztákból kirajzó lárvák fertőzik először a gyökereket és mozognak a talajban. Az agyagos talaj kedvez a fonálférgek terjedésének, öntözővízzel és esővel pedig el tudnak sodródni a gyökerekhez. A fonálférgek a fertőzött talajban, palántákon, eszközökön és gépeken keresztül is terjednek. Nagy kárt okoznak a paprika, uborka, burgonya termesztésében. Gyérítésükre a keresztesvirágú repcefélék, káposztafélék alkalmasak, mert feloldják a cisztát, de a fonalféreg a keresztesvirágúakban nem fejlődik.
