A konferenciát a Magyar Állattenyésztők Szövetsége a Magyar Szarvasmarhatenyésztők Szövetségével, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával és a Pannon Egyetem Georgikon Karával közösen rendezte meg. Az eseményen köszöntőt mondott a konferencia levezető elnöke dr. Wagenhoffer Zsombor, a MÁSz ügyvezető igazgatója, a NAK Állattenyésztési Osztályának elnöke. Beszédet tartott dr. Polgár J. Péter, a Georgikon Kar dékánja, melyben elmondta:
A konferencia első előadója Tarpataki Tamás, az Agrárgazdasági Minisztérium mezőgazdaságért felelős helyettes államtitkára volt, aki a húsmarha-ágazat fejlesztését célzó kormányzati intézkedésekről, valamint a tenyészállat előállítás és forgalmazás új jogszabályi kereteiről beszélt. Az előadásában kifejtette, hogy a húsmarha ágazat fejlődik, 2010-óta számottevően nőtt az állomány és az élőállat export is, fő célországok közé tartozik Törökország, Oroszország és Ausztria. Azonban a marhahús külkereskedelem értékében negatív. A helyettes államtitkár kiemelte, hogy az ágazat egyértelmű kitörési pontja a nagyobb hozzáadott érték előállítása lenne.
Az előadás további részei az agrárium támogatási rendszerét, és annak várható változásait, továbbá a szarvasmarha-egészségügy hazai helyzetét és a november 1-jétől életbe lévő Európai Unió állattenyésztésről szóló rendeletét érintették.
Az egészségügyet érintő kérdésekben pedig kitért arra, hogy a szarvasmarha magyarországi helyzete alapvetően jó, június 29-óta pedig hivatalosan is kéknyelv betegség mentes.
A közös agrárpolitikával kapcsolatosan elmondta, hogy annak jövőbeni működése nagyban függ attól, hogy milyen források állnak majd rendelkezésre. A Brexit és a migránsválság miatt előreláthatóan szűkülnek a pénzügyi források az agrárium tekintetében is.
Tarpataki felhívta a figyelmet, hogy az EU állattenyésztési rendeletéből következően alapvető változások lépnek életbe az állattenyésztés szabályozási rendszerében. Az egyik jelentős változtatás, hogy
A konferencia további részében Lionel Giraudeau, a Francia Blonde d’Aquitaine Tenyésztők Egyesületének igazgatója tartott előadást 
„Szakmai szervezetek a tenyésztők szolgálatában: a francia példa” címmel, melyben a francia tenyésztőket és tenyésztésszervezést is érintő, az új EU rendelet hatása miatt kialakult kihívásokat és kockázatokat ismertette. Elmondta, hogy ugyan nagy szakmai próbatétel előtt állnak a hagyományos 120 év alatt kiépített francia tenyésztési-szervezési modell uniós rendelethez való igazításával, mégis bízik az eddig elért közös munkában. Hisz az összefogásban, mely nem csak hazai, hanem nemzetközi szinten is megvalósítható.
Zászlós Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara mezőgazdasági alelnöke, a szervezet által az elmúlt időszakban végrehajtott és tervezett, a tenyésztőket segítő intézkedésekről szólt, kiemelve: a támogatásaikat a jövőben is biztosítani kívánják.
Bognár László, HFTE ügyvezető igazgatója, „Szarvasmarhatenyésztés szervezése a 21. században, a Holstein-fríz példája” címmel tartott előadást, melyben kiemelte, hogy nem könnyű a helyzet, társadalmi és szakmai kihívásoknak egyaránt meg kell felelniük. Továbbá beszélt még a tenyésztőszervezetek feladatairól, a teljesítményvizsgálatokról, a tenyészértékbecslés kihívásairól és a genomika kilátásairól.
A konferencia az előadók és a hallgatók közti „párbeszéddel” zárult.
