Back to top

Kétszáz éves fennállását ünnepelte a magyaróvári agrárfelsőoktatás

Két évszázaddal ezelőtt érett meg a gondolat Mosonmagyaróváron: a legfelsőbb szintű agrárképzés elengedhetetlen a hazai mezőgazdaság sikerességéhez. Az ezt követő időszakban megannyi, mára ismertté vált szakember került ki a város egyeteméről. A magyaróvári Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karán nagyszabású ünnepséggel tisztelegtek az elődök előtt.

Az idei év október 25-e a hazai agrárfelsőoktatás jeles napjaként lesz sokáig emlékezetes. Két évszázaddal ezelőtt ugyanis e napon nyitotta meg először kapuit az Óvári Akadémia a legfelsőbb szintű gazdászképzésre vágyók előtt. Az intézmény az ezt követő időszakban megannyi ismert és elismert agrárszakembert nevelt ki, akik utat s példát mutathatnak a következő nemzedékek tagjainak is. Egyebek mellett ez volt az egyik fő üzenete a mosonmagyaróvári Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karán tartott 200. tanévnyitó ünnepi ülésnek, amelyen a leendő első évfolyamosok mellett évtizedekkel ezelőtt végzett óvári hallgatók is részt vettek.

E nagy hagyományokkal bíró intézményben szerzett oklevelet annak idején Nagy István agrárminiszter is, aki ünnepi köszöntőjében elmondta, kétszáz évvel ezelőtt e napon elődeink máig helytálló felismerésre jutottak.

E szerint elengedhetetlenek a magas szintű ismeretek a sikeres gazdálkodáshoz.

A tárcavezető szavai szerint a jelenkor mezőgazdasági kihívásainak sokrétűsége és összetettsége azt eredményezi, hogy az agrár szakembereknek különböző tudományágak együttes alkalmazására van, illetve lesz szükségük. „Manapság kímélni szeretnénk a terheléstől a környezetet, miközben a minél eredményesebb gazdálkodás a célunk, ami egyesek számára összeférhetetlennek tűnhet, pedig nem az. A mosonmagyaróvári agrárfelsőoktatásban megszerezhető az alap, amire építkezve megkaphatjuk a válaszokat a kérdésekre” – emelte ki Nagy István.

Földesi Péter, a Széchenyi István Egyetem rektora beszédében úgy fogalmazott, e jeles nap a hagyományokat s az elődöket ismerő és tisztelő, példaértékű kari közösség érdeme. „Azt kívánom, leendő hallgatóink vigyék tovább azt, amit őseink elkezdtek, s legyenek a hivatásuknak kiemelkedő alakjai” – szólt a fiatalokhoz a rektor.

Földesi Péter szavai szerint ugyanis, akik ezt az egyetemet választották képzésük helyszínéül, nemcsak az oktatási intézményre, hanem a kétszáz éves mosonmagyaróvári agrárképzés értékeire is „voksoltak” egyúttal.

E gondolatot folytatva szólalt fel az ünnepségen Iváncsics János, Mosonmagyaróvár alpolgármestere is, aki édesapjához hasonlóan maga is az intézményben szerezte képesítését. Mint elmondta,

a régi idők magyaróvári végzett hallgatói között olyan neveket találhatunk, mint gróf Teleki Pál, illetve gróf Bethlen István miniszterelnökök vagy éppen az olimpiai atléta Bauer Rudolf.

A kar tanévnyitó ünnepi ülésén mindemellett a jelenkor büszkeségei is fontos szerephez jutottak: a tiszteletbeli doktorok avatása, a címzetes docensi címek átadása, illetve a díszoklevelek átadása az évtizedekkel ezelőtt végzett agrármérnökök számára mind-mind példával szolgálhat a leendő elsősök számára. Az aulában tartott ünnepség után a program az épület előtt folytatódott. E fontos nap alkalmából adták át ugyanis azt az obeliszket, amelyet Markovszky György, mecénás Óvári Gazdász adományozott az egyetemnek: a 4 és fél méter magas, fekete gránitból készült emlékmű a kar dicsőséges múltja és neves oktatói előtt tiszteleg.

Szalka Éva dékán és Markovszky György avatta fel az intézmény múltja előtt emléket állító obeliszket

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A holnap, a szeretet prófétái - Magyarok Kenyere: Szarvason összeöntötték a felajánlott búzát

Idén tízéves a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program. A Nemzeti Összetartozás Évében, 2020-ban is összefogtak a magyar gazdák, hogy jótékony felajánlásaikkal segítsék a rászorulókat. Több ezer anyaországi és határon túli magyar gazdálkodó ajánlott fel búzát, amit ezúttal Szarvason, július 31-én öntöttek össze ünnepélyes keretek között.

Történelmi pillanat: útjára indul a régió legnagyobb agráregyeteme

A hazai agrárfelsőoktatás mérföldkőhöz érkezett, hiszen négy agrár-felsőoktatási intézmény integrációjával létrejön az új Szent István Egyetem.

II. Extrém Talajtani Tábor Nádudvaron

A KITE Zrt. közreműködésével Extrém Talajtani Tábort szervezett Nádudvaron július 21. és 25. között a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Földrajz-Geoinformatika Intézete és a Magyar Földrajzi Társaság. A program célja a talajtan társadalmi megbecsültségének emelése és a meglévő csúcstechnológia bölcs alkalmazása.

Nagyszabású fejlesztéssorozat indul a Dél-Alföldön

Több mint 20 milliárd forintos beruházás veszi kezdetét a Dél-Alföldön, a Homokhátságon – jelentette be Nagy István agrárminiszter a Szegedi Nagybani Piacon tartott sajtótájékoztatóján. A prioritást az öntözésfejlesztés, a termelési feltételek biztosítása, illetve az infrastruktúra kialakítása kapja.

Leleplezték a gyulai kolbász megalkotója, Stéberl András szobrát Gyulán

A hagyományok és értékek őrzése és továbbvitele viheti sikerre a magyar mezőgazdaságot - mondta az agrárminiszter csütörtökön Gyulán, ahol leleplezte a gyulai kolbász megalkotójáról, Stéberl Andrásról készített szobrot.

A műanyagok új élete

Az előttünk álló évek egyik legnagyobb kihívása vitathatatlanul a fenntartható termesztés és kereskedelem megvalósítása lesz a kertészetben is. Miközben a környezetvédelmi szervezetek nyomást gyakorolnak a termesztőkre és a kereskedőkre a műanyaghulladék csökkentése érdekében, az ökotudatos fogyasztók egyre szélesebb rétege is a korábbi gyakorlat változtatására sarkallja a kertészeket.

Agrárszakmákba kóstolhat bele több száz diák a nyáron

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) élményszerűen ismertet meg több száz diákkal agrárszakmákat a nyáron. Az országos „Szakmakóstoló Hetek” keretében általános iskolai tanulók egy-egy hétig gazdálkodók mellett, szakképző iskolák segítségével nyerhetnek betekintést tucatnyi szakmába.

A Közös Agrárpolitika zöld céljairól tárgyalt Brüsszelben az agrárminiszter

A mezőgazdaság akkor tud hatékonyan hozzájárulni a klímaváltozás elleni küzdelemhez, ha a gyakorlatban reálisan végrehajtható célok kerülnek meghatározásra – közölte Nagy István agrárminiszter Brüsszelben, a Mezőgazdasági és Halászati Tanács ülése után.

Nemzetközileg is elismert magyar halgenetikai eredmény

A New York Times mellett számos nemzetközi sajtóorgánum is felfigyelt a Nemzeti Agrárkutatási- és Innovációs Központ Halászati Kutatóintézetének új halgenetikai eredményeire. A magyar kutatócsoport a tokféléket vizsgálva létrehozta az őshonos vágótok és az amerikai lapátorrú tok életképes hibridjét, amely evolúciós és génmegőrzési szempontból egyaránt nemzetközi jelentőségű felfedezés.

25 ezer hektár állami földet adnak haszonbérbe a nemzeti park igazgatóságok

2020. augusztus 1-jétől összesen több, mint 25 ezer hektár állami tulajdonú földre vonatkozó haszonbérleti pályázatot írnak ki a nemzeti park igazgatóságok – jelentette be Nagy István agrárminiszter.