Back to top

Kétszáz éves fennállását ünnepelte a magyaróvári agrárfelsőoktatás

Két évszázaddal ezelőtt érett meg a gondolat Mosonmagyaróváron: a legfelsőbb szintű agrárképzés elengedhetetlen a hazai mezőgazdaság sikerességéhez. Az ezt követő időszakban megannyi, mára ismertté vált szakember került ki a város egyeteméről. A magyaróvári Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karán nagyszabású ünnepséggel tisztelegtek az elődök előtt.

Az idei év október 25-e a hazai agrárfelsőoktatás jeles napjaként lesz sokáig emlékezetes. Két évszázaddal ezelőtt ugyanis e napon nyitotta meg először kapuit az Óvári Akadémia a legfelsőbb szintű gazdászképzésre vágyók előtt. Az intézmény az ezt követő időszakban megannyi ismert és elismert agrárszakembert nevelt ki, akik utat s példát mutathatnak a következő nemzedékek tagjainak is. Egyebek mellett ez volt az egyik fő üzenete a mosonmagyaróvári Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karán tartott 200. tanévnyitó ünnepi ülésnek, amelyen a leendő első évfolyamosok mellett évtizedekkel ezelőtt végzett óvári hallgatók is részt vettek.

E nagy hagyományokkal bíró intézményben szerzett oklevelet annak idején Nagy István agrárminiszter is, aki ünnepi köszöntőjében elmondta, kétszáz évvel ezelőtt e napon elődeink máig helytálló felismerésre jutottak.

E szerint elengedhetetlenek a magas szintű ismeretek a sikeres gazdálkodáshoz.

A tárcavezető szavai szerint a jelenkor mezőgazdasági kihívásainak sokrétűsége és összetettsége azt eredményezi, hogy az agrár szakembereknek különböző tudományágak együttes alkalmazására van, illetve lesz szükségük. „Manapság kímélni szeretnénk a terheléstől a környezetet, miközben a minél eredményesebb gazdálkodás a célunk, ami egyesek számára összeférhetetlennek tűnhet, pedig nem az. A mosonmagyaróvári agrárfelsőoktatásban megszerezhető az alap, amire építkezve megkaphatjuk a válaszokat a kérdésekre” – emelte ki Nagy István.

Földesi Péter, a Széchenyi István Egyetem rektora beszédében úgy fogalmazott, e jeles nap a hagyományokat s az elődöket ismerő és tisztelő, példaértékű kari közösség érdeme. „Azt kívánom, leendő hallgatóink vigyék tovább azt, amit őseink elkezdtek, s legyenek a hivatásuknak kiemelkedő alakjai” – szólt a fiatalokhoz a rektor.

Földesi Péter szavai szerint ugyanis, akik ezt az egyetemet választották képzésük helyszínéül, nemcsak az oktatási intézményre, hanem a kétszáz éves mosonmagyaróvári agrárképzés értékeire is „voksoltak” egyúttal.

E gondolatot folytatva szólalt fel az ünnepségen Iváncsics János, Mosonmagyaróvár alpolgármestere is, aki édesapjához hasonlóan maga is az intézményben szerezte képesítését. Mint elmondta,

a régi idők magyaróvári végzett hallgatói között olyan neveket találhatunk, mint gróf Teleki Pál, illetve gróf Bethlen István miniszterelnökök vagy éppen az olimpiai atléta Bauer Rudolf.

A kar tanévnyitó ünnepi ülésén mindemellett a jelenkor büszkeségei is fontos szerephez jutottak: a tiszteletbeli doktorok avatása, a címzetes docensi címek átadása, illetve a díszoklevelek átadása az évtizedekkel ezelőtt végzett agrármérnökök számára mind-mind példával szolgálhat a leendő elsősök számára. Az aulában tartott ünnepség után a program az épület előtt folytatódott. E fontos nap alkalmából adták át ugyanis azt az obeliszket, amelyet Markovszky György, mecénás Óvári Gazdász adományozott az egyetemnek: a 4 és fél méter magas, fekete gránitból készült emlékmű a kar dicsőséges múltja és neves oktatói előtt tiszteleg.

Szalka Éva dékán és Markovszky György avatta fel az intézmény múltja előtt emléket állító obeliszket

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Selmec a művészetekben

Manapság az utódkarok hallgatói kétféleképpen kötődnek Selmechez. A diákhagyományok örököseiként azok őrzése, gyakorlása hozzátartozik mindennapjaikhoz, emellett gyakorta ellátogatnak az ősi bányavárosba, hogy felkeressék jellegzetes tárgyi emlékeit, élvezhessék sajátos hangulatát. De Selmec ott van a művészetekben is, s több alkotásnak vannak diákhagyományokat érintő vonatkozásai.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapja alkalmából kaptak elismerést

Az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapja alkalmából 86-an vehették át szakmai elismerésüket az Agrárminisztérium díjátadóján. "1956 szellemisége arra emlékeztet, nincs lehetetlen, csak bátorságra, összefogásra, tenni akarókra van szükség; olyan emberekre, mint önök, akik munkájára feltétel nélkül számíthatunk" - mondta köszöntőjében Farkas Sándor, az agrártárca miniszterhelyettese.

Vadászpókok szerepe az almakártevők szabályozásában

A pókok az almaültetvények lombkoronájában a leggyakoribb és legnagyobb fajszámban előforduló nagytestű ízeltlábú ragadozók közé tartoznak. Tömegesen jelennek meg a környezetkímélő növényvédelemben részesített vagy ökológiai almaültetvényekben.

A jövő erdészei a Pilisi Parkerdőnél

A klímaváltozás és az erdők iránti folyamatosan növekedő rekreációs és turisztikai igények olyan összetett és folyamatosan változó szakmai elvárásokat támasztanak az erdőgazdálkodási ágazattal szemben, amelyeket csak megfelelő ismeretekkel rendelkező, felkészült szakemberek képesek kielégíteni. Kulcsszerepet játszik ebben az erdésztechnikusok képzése is.

Létrejött a Közös Agrárpolitikáról szóló megállapodás

Megszületett a megállapodás az új Közös Agrárpolitikáról a Mezőgazdasági és Halászati Tanácsban szerda hajnalban - közölte Nagy István agrárminiszter. Az egyezség nagy csatában, két és fél napos tárgyalássorozat után jött létre a testület október 19-21-i ülésén, Luxemburgban - tette hozzá a miniszter.

A borturizmus az egyik legnépszerűbb a járvány ideje alatt

A Magyar Turisztikai Ügynökség megbízásából egy elemzőcsoport adatai alapján, idén jelentősen megnőtt hazánkban a borászati rendezvények iránti érdeklődés, egész pontosan 50 százalékkal meghaladta a tavaly ilyenkor mért adatokat. Ez magyarázható azzal, hogy az őszi második vírushullám miatt a lakosság szemében felértékelődött a belföldi turizmus, ezen belül is a borturizmus.

Október hosszú hétvégéjén irány: Tállya!

A Tokaji Borlovagrend (Confrérie de Tokaj) elmúlt tíz évében végbement megújulásának egyik fontos bizonyítéka az az éves csúcstalálkozó, melyet idén Tokaji Szüret néven, Tállyán, a Maillot Kastélyban rendeznek meg, tállyai borászatok közreműködésével.

Együtt a jövő agrárszakemberei: megállapodást kötöttek a MAGOSZ-os ifjú gazdák és az egyetemi hallgatók

A MAGOSZ Hajdú-Bihar megyei ifjú gazdaköre és a Debreceni Egyetem Mezőgazdasági-, Élelmiszertudományi és Környezettudományi Karának Hallgatói Önkormányzata közötti megállapodás célja, hogy az egyetemekről kikerülő fiatal agrármérnökök már az egyetemi éveik alatt élő kapcsolatot alakítsanak ki a szakmai szervezettekkel.

Az agrárhivatás vonzóbbá tétele nemzeti érdek

Nem képzelt, hanem valódi problémával állunk szemben, amikor a fiatal gazdák jövőképét vizsgáljuk. A sikeres generációváltásként is emlegetett folyamatot már nem is óvodás, kisiskolás korban kell elkezdeni, hanem leendő és aktív szülők szemléletformálásánál, állapítja meg Privóczki Zoltán István, a Szent István Egyetem Kaposvári Campusán, a napokban megvédett doktori értekezésében.

Időutazás egy élő majorságban

A Georgikon Majortörténeti Kiállítóhely ősszel is szeretné megismertetni a kicsikkel és nagyokkal a régi idők szokásait és a kertművelést, valamint felhívni a figyelmet a felelős állattartásra.