Back to top

A levegő minősége közügy és egyéni felelősség

Bár a rossz levegőminőség legfőbb oka a helytelen lakossági fűtés, a társadalom nagy része ezzel nincs tisztában, és más szektort tesz felelőssé a légszennyezésért - mondta Rácz András, az Agrárminisztérium (AM) környezetügyért felelős államtitkára szerdán a Fűts okosan! tájékoztató kampány részeként szervezett konferencián Budapesten.

Az államtitkár megjegyezte, hogy a lakosság nem érzi saját felelősségét a 85 százalékos kibocsátásban, és hivatkozott arra, hogy egy februári 1000 fős, országos lefedettségű, reprezentatív felmérés szerint a válaszadók 80 százaléka más szektort, az ipart és a közlekedést tette felelőssé. A levegő minősége közügy és egyéni felelősség címmel tartott előadásában az államtitkár kiemelte, szemléletformálás kérdése is, hogy helyesen fűtsenek a lakosok.

Fotó: Kovács Zoltán

Rácz András ismertette, a válaszadók szerint a lakossági fűtés csak 15 százalékban járul hozzá a levegőszennyezéshez. Éppen ezért tudatosítani kell, hogy a helytelen fűtéssel a kisméretű részecske kibocsátás révén a levegőszennyezésért nagy részben a lakosság is felelős, nem a szabályozott körülmények között működő ipart, illetve közlekedést kell hibáztatni.

A felmérés szerint a válaszadók 14 százaléka hulladékkal is tüzel, holott ezt jogszabály tiltja

- hívta fel a figyelmet az államtitkár. Hozzátette, hogy a lakosság - tévesen - a kezelt fa eltüzelését is környezetbarátnak tekinti, noha az ezekben lévő vegyi anyagok elégetése veszélyes.

Rácz András hangsúlyozta:

a felmérés szerint a megkérdezettek 20-30 százaléka már találkozott a Fűts okosan! kampánnyal, és úgy értékelte, a felvilágosító munka sikeres, folytatásra érdemes.

Praktikus tanácsként az államtitkár kiemelte, hogy lakossági fatüzelésnél száraz tűzifát használjunk, széntüzelésnél pedig kerüljük a lignitet, és a rossz minőségű barna szenet, továbbá ne égessük el a kerti hulladékot sem, hanem inkább komposztálják azt.

Béres András, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. ügyvezetője is arra hívta fel a figyelmet a kerti zöldhulladékról tartott előadásában, hogy

tilos az avar égetése, mert szennyezi a levegőt, bár megjegyezte, hogy ezen az előíráson az önkormányzatok enyhíteni szoktak.

Kiemelte, a talaj tápanyagtartalmának javítása érdekében a kertben sokat lehet tenni a zöldhulladék komposztálásával, amely révén javul a talaj ellenállóképessége, és csökken a légszennyezőanyag-kibocsátás.

Forrás: 
AM/MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A kormány továbbra is harcol a magyar gazdák pénzéért

A magyar kormány folytatja a harcot a magyar gazdák pénzéért. A hagyományosan erős mezőgazdasággal rendelkező országoknak közösen kell fellépniük a KAP források megtartásáért és a gazdabarát, egyszerű szabályozásért – mondta Nagy István agrárminiszter a Didier Guillaume francia mezőgazdasági miniszterrel folytatott keddi kétoldalú megbeszélést követően Párizsban.

A külkereskedelmi többlet több mint felét az agrárium teszi ki

A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek külkereskedelme évről évre nagymértékben hozzájárul a nemzetgazdaság pozitív egyenlegéhez - jelentette ki Nagy István Agrárminiszter a mezőgazdasági és környezetügyi szakdiplomaták találkozóján, hétfőn az Agrárminisztériumban.

Belevetették magukat a szakmába a jövő „kis gazdái”

Székesfehérváron és Szegeden mutatkozott be a Vesd bele magad! Program a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége-AGRYA hozzájárulásának, valamint az Auchan az Ifjúságért Alapítvány támogatásának együttműködéseként. A 2011-ben indított program célja a szemlélet formálás, a kisiskolás gyerekek egészséges testi, lelki fejlődése, illetve a partnerség a gazdák és a fiatalok között.

Európában is egyedülálló a nagyberényi karbonklíma-ültetvény

Közel s távol is példa nélküli a nagyberényi karbonklíma-ültetvény, amelynek ünnepélyes gyérítésén elmondták: az alapját adó fajhibrid számtalan módon hasznosítható, s a többi közt a globális klímavédelmi törekvések kapcsán is fontos tényező lehet.

A fehérvirágú ördögszilva

A díszcseresznyékkel, a díszalmákkal és az orgonákkal nagyjából egy időben bontogatják a szirmaikat – az idei tavaszon tehát a megszokottnál korábban elvirágoztak – a rózsafélék családjának (Rosaceae) kevéssé ismert tagjai, az ördögszilvák. Közülük a fehérvirágú ördögszilva (Prinsepia uniflora) szép példányai díszlenek a Budai Arborétum alsó kertjében, a ’K’ épület melletti rézsűben.

Budapesten rendezik az Európai Precíziós Gazdálkodási Konferenciát

Az elmúlt évek egyik legizgalmasabb mezőgazdasági szakterülete a high-tech megoldásokra épülő „precíziós gazdálkodás”. Ezért is óriási siker, hogy a terület legfontosabb európai, tudományos eseményének legközelebb Magyarország ad otthont – olyan új témákkal mint a Big Data elemzése öntanuló szoftverekkel.

Változások az agrár szaktanácsadásban

Május 29-én lépett hatályba az Agrárminisztérium (AM) rendelete a mezőgazdasági és vidékfejlesztési szaktanácsadói tevékenységről és a mezőgazdasági szaktanácsadási rendszerről. Az egyik legfontosabb változás, hogy megfelelő szakmai végzettséggel, és a választott szakterületen legalább 5 éves szakmai tapasztalattal kell rendelkeznie a szaktanácsadónak.

A tájfajta ősgabonák lehetőségei

Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi), Magyarország egyetlen önálló, kifejezetten fenntartható mezőgazdasággal foglalkozó szervezete az első, februári ágazati egyeztetés után júniusban a szlovákiai peszektergenyei Biocentrum Biogazdaságba hívta szakmai napra, kóstolóra és szántóföldi bemutatóra az ősi kenyérbúzák termesztése iránt érdeklődőket, illetve a ter­mesztésükben érdekelteket.

Búza Egyiptomba, disznóhús Kínába

A Vajdaságban jól tűrik a nyári meleget a tavasszal elvetett haszonnövények, a legnagyobb területen termesztett kukorica és szója már virágzik. A májusban és júniusban jegyzett 250–300 milliméter csapadéknak köszönhetően úgy néz ki, egyelőre nem lesz gond a növényzettel, nedvesség a földben van elegendő.

Méhlegelő a buszvárók tetején

A hollandiai Utrecht városában több száz buszváró fülkék tetejét telepítették be nektártermelő növényekkel a méhek számára. Az összesen 316 létesítmény tetejét zömmel varjúhájjal ültették be. A zöldtetők nemcsak a mézelő és poszméhek számára nyújtanak élelemforrást, hanem a finom szállópor-szemcséket is megkötik és az esővizet is fölfogják.