Back to top

A nyárfa, akinek 4000 követője van a Twitteren

Körülbelül négyezren követik egy hollandiai nyárfa twitter-bejegyzéseit. Pedig nem is mond túl bonyolult dolgokat: egyebek között arról tájékoztatja rajongóit, hogy hány órakor indult be aznap a nedvkeringése, vagy, hogy hány liter vizet párologtatott el a nap során.

A Wageningen Egyetem egyik épülete előtt álló, több mint 30 éves, 28 méter magas és közel egyméteres törzsátmérőjű kanadai nyár minden nap megoszt néhány érdekes információt az élettani folyamatairól, amihez két dolog szükséges:

egyrészt a fára szerelt szenzorok, másrészt pedig egy algoritmus, amely a szenzorok adataiból szöveges üzeneteket gyárt.

A projektet vezető, az egyetem erdőgazdálkodási tanszékén dolgozó Ute Sass-Klaassen rendkívül lelkesen beszélt Hollandia egyetlen twitterező fájáról a Wageningen Egyetem tudományos ismeretterjesztő lapjának, a Wageningen Worldnek, hozzátette azonban, hogy az ölet nem tőle származik, hanem a belgiumi Genti Egyetemen dolgozó Kathy Steppe, illetve csapata fejéből pattant ki.

Gentben egy bükk, egy juhar és egy tölgy is „ír” twitter-bejegyzéseket, Németországban pedig egy twitterező erei fenyőről tudnak.

Egyébként a vicces kütyü elsősorban oktatási célt szolgál, ebben a formában szeretnék a széles közönséghez is közelebb hozni az egyetemen zajló kutatásokat. „Be szeretnénk mutatni, mi zajlik egy fa belsejében, milyen hatással van a párologtatására egy meleg, szeles nap, az év mely szakaszában lendül be a növekedése, és milyen gyorsan nő” – fejtette ki Ute Sass-Klaassen. A twitter-üzeneteken fellelkesülve pedig rengetegen lettek kíváncsiak a fánkra, már mintegy négyezer követővel büszkélkedhet – tette hozzá.

A kütyü lelke egy nedvkeringés-mérő műszer, illetve egy dendrométer.

Előbbi azt méri, hogy milyen sebességgel szállítja a fa a folyadékot, utóbbi pedig a törzsátmérő változásait követi nyomon. Érdekes tudni, hogy az átmérő nemcsak a fa korával változik, hanem a napi ciklusa is megfigyelhető: mérhetően lecsökken nappal, amikor sok vizet párologtat el a fa, és helyreáll éjszakára, amikor újra feltöltődnek a folyadékkészletek. Mindezt pedig egy kisebb meteorológiai állomás egészíti ki, hogy a fától kapott adatokat össze lehessen vetni a légköri páratartalom, a hőmérséklet, valamint a talajnedvesség aktuális adataival is.

„Ne higgyék azonban, hogy csak a szórakoztatás a célja a twitterező nyárfának!”

– hangsúlyozta a kutatónő. Mint fogalmazott, „a vicces kütyü hátterében kőkemény tudomány rejlik”, azt követik ugyanis nyomon, hogy miként reagál a fa a különböző környezeti hatásokra. Az évgyűrűkről mindannyian tudunk, és azt is hallották már a legtöbben, hogy a gyűrűk szélessége elárul némi általános információt arról, hogy az adott évben jó vagy rossz körülmények között növekedett a fa. A wageningeni kutatók azonban ennél már előrébb járnak pár lépéssel, és az egyes évgyűrűkben található sejtek mérete, illetve alakja is sok információt elárul már nekik.

„Minden egyes fa egy archívum, csak meg kell találni a kulcsot az archivált információk dekódolásához”

– fogalmaz a kutató. Az információkból pedig nemcsak a múlt eseményeit tudják rekonstruálni, de modellezni tudják azt is, hogy a klímaváltozásra miként reagálnak a fák.

Sok száz fa adatait gyűjtik a kutatók erre a célra Hollandia-szerte, többségük azonban csendesen és észrevétlenül „teszi a dolgát” – a hírnév mindössze egyiküknek, a twitterező nyárfának adatott meg. Akit érdekel, a @TreeWatchWur címen találja meg a Twitteren.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Európában is egyedülálló a nagyberényi karbonklíma-ültetvény

Közel s távol is példa nélküli a nagyberényi karbonklíma-ültetvény, amelynek ünnepélyes gyérítésén elmondták: az alapját adó fajhibrid számtalan módon hasznosítható, s a többi közt a globális klímavédelmi törekvések kapcsán is fontos tényező lehet.

A fehérvirágú ördögszilva

A díszcseresznyékkel, a díszalmákkal és az orgonákkal nagyjából egy időben bontogatják a szirmaikat – az idei tavaszon tehát a megszokottnál korábban elvirágoztak – a rózsafélék családjának (Rosaceae) kevéssé ismert tagjai, az ördögszilvák. Közülük a fehérvirágú ördögszilva (Prinsepia uniflora) szép példányai díszlenek a Budai Arborétum alsó kertjében, a ’K’ épület melletti rézsűben.

Csökkentik a CO2-kibocsátásukat, hogy aztán majd pénzért vehessenek maguknak

A holland növényházi szektor arról egyezett meg a hágai törvényhozással, hogy 2050-re nullára csökkenti a szén-dioxid-kibocsátását. Furcsa visszássága azonban a helyzetnek, hogy ha így lesz, akkor a „házi előállítású” szén-dioxid helyett külső forrásból kell majd vásárolniuk a kertészeknek, anélkül ugyanis nem képzelhető el a növényházi zöldségtermesztés.

A szövetkezés erejét hangoztatták a nemzetközi ünnepnapon

A Nemzetközi Szövetkezeti Nap alkalmából rendezett ünnepséget a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége. A rendezvényen Feldman Zsolt mezőgazdaságért felelős államtitkár elmondta, a szövetkezés a versenyképesség-fokozás alapvető eszköze.

Évezredes csúcson a holland burgonyatermesztő-terület

79 ezer hektár fölé nőtt az étkezési burgonya termőfelülete az idén Hollandiában, az ezredforduló óta nem ültettek még ilyen nagy területre étkezési fajtákat. A vetőgumó-termesztés és a keményítő célú burgonyatermesztés is nagyobb felületen zajlik, de ott nincs azért szó rekordról.

Olyan olcsó a kajszi Dél-Olaszországban, hogy le sem szedik

Az utóbbi napokban több felvétel és videó kering a neten a dél-olasz kajszitermesztők demonstrációiról. A rendkívül alacsony átvételi árak miatt úgy döntöttek, hogy a fák alatt hagyják a piacokon 4 eurórét kapható gyümölcsöt. Az átvételi ár ugyanis kilogrammonként 0,4-0,2 euró, sőt, előfordult 0,07 euró is!

Újabb könnyítések segítik az erdősültség növelését

Az Agrárminisztérium a szakma elvárásaihoz igazította a facsemete-minősítés és forgalmazás feltételeit, hogy ezzel is hozzájáruljon az erre az évre tervezett 6000 hektárnyi új erdő telepítéséhez.

Kutatók: a génszerkesztés nem GMO

A génszerkesztésről (CRISPRcas) tartanak konferenciát az európai agrároktatás- ás kutatás talán legnagyobb központjának számító Wageningen Egyetemen. A téma kapcsán számtalanszor felmerült az a vélemény, mely szerint a módszer nem tartozik a GMO-kategóriába, és az európai szabályozás szigora indokolatlan ezen a téren.

Sikeresen zárult a kocsányos tölgy védelmét célzó horvát-magyar projekt

A Mecsekerdő Zrt. a Horvát Állami Erdők Nasice-i Erdőgazdaságával június 11-én tartotta „A Kocsányos tölgy megóvása a határmenti térségben - Oak protection” című horvát-magyar projekt záró konferenciáját. A Gajic-i Csemetekertben tartott rendezvényen a projektben résztvevő partnerek és szakértők osztották meg az együttműködés tapasztalatait és eredményeit az érdeklődőkkel.

Bécs - Fatelepítéssel az egyre forróbb nyarak ellen

Az osztrák főváros nyolcmillió eurót szám utcáinak és tereinek zöldítésére. Már most 480 000 fa található Bécs területén, számuk a plusz keretnek köszönhetően most jelentősen megnövekedhet - közölte a város Külképviseleti Irodája.