Back to top

Sok szőlőt vettek, de olcsón

A tavalyinál több, jó minőségű szőlő, alacsony felvásárlási árak, korai szüret jellemezte az idei évjáratot. A felvásárlók erejükön felül vették át a szőlőt, és a nagy tömegben érkező alapanyag elhelyezésére régi tárolóikat is újra munkába állították. Így sem volt azonban zökkenőmentes a szüret, derült ki az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága Szőlő, bor és pálinka albizottságának mai ülésén.

A Hegyközségek Nemzeti Tanács készletfölmérése szerint a tavalyinál 80 ezer hektoliterrel kevesebb, összesen 2,5 millió hektoliter átmenő készlettel indult az idei szüreti idény. Egyes vidékeken (Tokaj, Balaton-felvidék, Mátra, Sopron, Eger) a megszokottnál jóval több volt a készlet, míg a Kunságban, a Tolnai és a Villányi borvidéken sokkal kevesebb bor maradt. Július második felében indult a szüret, amit rögtön jogszabály-változtatással kellett követni, ugyanis a termékleírásokban nem szerepelt ilyen korai szüreti idő, de ezt az ellentmondást gyorsan sikerült áthidalni.

A HNT a tavalyinál korábban hirdette meg piacszabályozási intézkedéseit, amiben részletesebb szőlőár-előrejelzés, szerződéskötési kötelezettség, termelői és felvásárlói ajánlattétel lehetősége szerepelt.

A szakmaközi szervezet célja az volt, hogy minél hamarabb induljon párbeszéd termesztők és felvásárlók között. Mint a végén kiderült, azoknak, akik szerződést kötöttek, nem is voltak nehézségeik az értékesítéssel.

Sok kistermelő volt gondban a vártnál alacsonyabb felvásárlási árak miatt, a nagy borászatok pedig tároló- és hűtési lehetőségeik határán dolgoztak. Előfordult az is, hogy az áramszolgáltató nem tudott elég energiát adni a hűtéshez vagy a berendezések mondták föl a szolgálatot a nagy melegben. Az igényesebb felvásárlók nem is engedték, hogy nap közben szállítsák be a szőlőt. A felvásárlás nemcsak fizikailag volt megterhelő a borászatok számára, hanem anyagilag is, emlékeztette az albizottság tagjait a Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetsége.

Az idei átlagtermés az előzetes adatok alapján hektáronként 11,2 tonna, szemben a tavalyi 7,7 tonnával.

Fotó: Horváth Csilla
A bekért származási bizonyítványok elemzéséből kitűnik, hogy a tavalyi adatokhoz képest a termőterület 60 százalékáról a termés 80 százalékát takarították be. Ez pedig azt vetíti előre, hogy a termésbecslést fölfelé kell módosítani, várhatóan 3,5-3,8 millió hektoliter alapbor készülhet 2018-ban. Az is előre látható, hogy a szerkezetátalakítási támogatással korszerűsített ültetvényekről továbbra is több szőlőt takarítanak be, mint korábban.

Bortöbbletre lehet tehát számítani, amit súlyosbít az a mintegy egymillió hektoliter bormennyiség, amit maga előtt görget a hazai piac.

Az utolsó hét hónap külkereskedelmi adatai szerint nem változott a készlet.

Az ágazat gondjainak enyhítésére szükség lenne ismét promóciós támogatásra, amihez ágazati önrésszel a szőlészek-borászok is hozzájárulnak. Egységes koncepciót kell kidolgozni a magyar bor népszerűsítésére, és itthon és külföldön is áldozni a forgalom bővítésére. Bár sem az állam, sem a szakmaközi szervezet nem szabhatja meg az átvételi árakat, emelni kellene azokat, hiszen a termesztők és a feldolgozók költségei számottevően nőttek. Elsősorban a külpiacok felé kell fordulni, bár már itthon is megjelennek külföldi borhirdetések, és a versenytársaink nagyságrendekkel több pénzt fordítanak marketingre. 

Fotó: Horváth Csilla
Az idén tapasztalt kapacitáshiányon segíthet a borászatok korszerűsítésére szánt 40 milliárd forintos támogatás, aminek most születnek a pályázati eredményei és jövőre már a beruházások is megvalósulhatnak. Arra figyelmeztet a HNT, hogy ne kivételnek tekintsük az idei évet, hanem egy folyamat kezdetének, és annak megfelelően készüljünk föl a korábbi szüretre, a nagyobb hűtési igényre. Újabb 10 milliárd forintos keret nyílik meg borászati fejlesztésekre, amire 2018 decemberétől lehet pályázni.

Az Európai Unióban a tavalyihoz képest jóval több szőlőt takarítanak be, de ez csak a tragikusan rossz 2017-es terméshez képest növekedés. A kereskedelemben mégis lefelé tartó árspirál alakult ki, amit semmi sem indokol: A földrajzi eredet nélküli, 10-11 százalék alkoholtartalmú borok ára 0,5-ről 0,35-0,4 euróra esett annak ellenére, hogy az unió nagy bortermelő országaiban 2-3 millió hektoliterrel csökkentek az átmenő készletek. Kis, nyitott gazdaságként arra számíthatunk, hogy ez az árcsökkenés minket sem fog elkerülni.

Örvendetesen alakul viszont a borkülkereskedelmünk. A szaktárca adatai szerint az utóbbi három évben nőtt a kivitt bormennyiség, az átlagár viszont csökkent. Exportunk fele folyóborként értékesül, legnagyobb vásárlóink Németország, Szlovákia és Csehország, továbbá Nagy-Britannia és Románia. 2015-ben 700 ezer hektoliter bort adtunk el külföldön, tavaly 983 ezer hektolitert, az idén augusztusig pedig már 882 ezer hektolitert. A mennyiség növekedésével szemben az átlagárak 1,18 euróról literenként 1,06-ra estek 2015-2017-ben, az idei első nyolc hónap átlaga pedig 0,93 euró.

Borimportunk elsősorban a lédigbor-vásárlás visszaesése miatt csökkent. Tavaly és az idén az első nyolc hónapban 89 ezer hektoliterről mindössze 2500 hektoliterre zuhant.

A maradék behozatal tehát palackos bor, ennek megfelelően a 2015-ös 0,88 eurós, összes importra vonatkozó átlagár az idén már 2,23 euró lett.

Bor a vádlottak padján

Az Európai Unióban több lobbiszervezet dolgozik azon, hogy a bort is a többi alkoholos termék közé sorolják, és a jelenlegi mezőgazdasági szabályozás alól kerüljön át az élelmiszeripari termékek körébe. Folyamatosan kriminalizálják az egyik jellegzetes európai terméket, pedig a bor mértékletes fogyasztása összeegyeztethető a modern táplálkozási elvárásokkal. A túlzott fogyasztás minden élelmiszer esetén káros, legyen az gyümölcslé, só vagy cukor.

A HNT kéri a kormány uniós tárgyalóit, hogy együtt képviseljék a jelenlegi szabályozást megtartani kívánó magyar álláspontot. Valószínűleg engedményeket kell tenni a címkézésben, például föl kell majd tüntetni a kalóriatartalmat, de az összetevők jelölésére jobbnak tartják, ha csak egy honlapon kell megadni azokat. Még nagyobb cégeknek is gondot okozna ugyanis, ha minden exporttételre külön, a célország nyelvére fordított címkét kellene készíteni a bor összetevőiről.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Sikerrel vizsgázott peronoszpóra ellen

Az idén is, mint azt a peronoszpóránál megszokhattuk, délről érkezett a fertőzőanyag, és nagyon kedvező feltételeket talált. Egerben július első feléig nyolc fertőzési hullámot lehetett azonosítani. Épp jó tehát az évjárat egy új gombaölő szer hatékonyságának bemutatására. A BASF Egerben és Szekszárdon mutatta be a Delan Pro készítmény tudását peronoszpóra és feketerothadás ellen.

Egri borok a Magyar Nemzeti Galériában

Idén nyáron a Magyar Nemzeti Galéria és a Vasarely Múzeum Borszerda sorozatában, az egész estét betöltő programok, egyedi tárlatvezetések és koncertek mellett három alkalommal is egri borokat kóstolhatnak a vendégek.

A Bianca és Furmint bánta a zőldszüretet

A legnagyobb területen az elmúlt évek szőlőtelepítéseinek legnépszerűbb fajtáját, a biancát, valamint a néhány éve még a magyar borok világpiaci áttörésének kulcsaként számontartott furmintot szüretelték le érés előtt a szőlőtermelők.

Megválasztották a 2019-es év Egri Bortermelőjét

A megtisztelő címet egy hölgy érdemelte ki - nemzetközi sikerek hozták meg a hazai elismerést a Varga Pincészet egri birtokigazgatójának A régió legnagyobb borgasztronómiai rendezvénye, az Egri Bikavér Ünnep, ahol hagyományosan minden évben átadják az Év Egri Bortermelője kitüntető díjat.

Garamvári Vencel pezsgő élete

Garamvári Vencel ismert üzletembert, borászt és pezsgőkészítőt balatonlellei szőlőbirtokán látogattuk meg, hogy gratuláljunk neki a Magyar Bor Akadémia által neki ítélt életműdíjhoz.

Bock: élelmiszeriparba is fektet a borász

Élelmiszeripari jellegű beruházásokat hajt végre a villányi Bock Borászat Kft. amely 1,6 milliárd forintot költ erre 2020 végéig. Egyebek között prémium minőségű borok, szőlőlé, valamint hidegen szárított gyümölcstermékek piacra hozatala a cél. 

Növényvédelmi előrejelzés – Minden elképzelhető betegség fertőz

A betegségek és a kártevők egyaránt kedvező feltételeket találnak a fertőzésre, sok gyümölcsnél azonban a szüret miatt most nem védekezhetünk, legföljebb a késői fajtákon, nagyon rövid várakozási idejű szerekkel. Szőlőben is minden elképzelhető betegség fertőz, a zöldmunkák elvégzése nagyban segíti a hatékony növényvédelmet.

A balatoni bornak a nehéz időkben is van piaca, bár az ár rekord alacsony

Rekordmélységbe süllyedt a bor termelői ára az utóbbi hetekben. A Somogy megyében dolgozó borászok egy része attól tart, komolyan megérezi a piaci hatásokat, míg mások a direkt értékesítés hatékonyságában bíznak.

Eger nem képzelhető el bor nélkül nyáron

Ha július-augusztusban Eger felé vesszük az irányt egy hétvégére vagy akár egy hosszabb nyaralásra, akkor rengeteg látni- és felfedeznivaló vár ránk. A történelmi emlékek mellett ne hagyjuk ki az új lendületet kapó Szépasszony-völgyet sem, ahol az egymás mellett sorakozó pincékben a helyi borokat kóstolhatjuk.

Szárazságtűrő szőlőkkel a klímaváltozás ellen

Az Adelaide Egyetem borászai Ciprusról származó, szárazságtűrő szőlőfajtákat vizsgálnak. A cél az, hogy az egyre szárazodó ausztrál klímát is toleráló tőkéket találjanak.