Back to top

Falugazdászok a Kárpát-medencében

„Mintegy 107 falugazdász kezdi meg a közeljövőben működését a Kárpát-medence magyarok által lakott területein” – közölte a hírt Jakab István, a Magyar Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének - MAGOSZ - elnöke. A szakember a szlovákiai Komáromban, a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fóruma – KEF -ülésén tartott sajtótájékoztatóján ismertette terveiket.

A szervezet huszonegy, a magyarországi mellett szlovákiai, szlovéniai, horvátországi, szerbiai, romániai és ukrajnai magyar agrárszervezetet tömörít, ezáltal több ezer határon túli gazdát tömörítő egyesülés. A szövetség célja a kárpát-medencei magyar gazdaszervezetek kapcsolattartásának elősegítése, tevékenységeik összehangolása, közösségi képviseletének ellátása, valamint a tagszervezetek szakmai támogatása.

„A Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fóruma 2013. május 3-án alakult a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Földművelésügyi Minisztérium, a (MAGOSZ) illetőleg tagszervezete, az Orosházi Gazdakör, valamint a Kárpát-medence magyarlakta területein működő nagyobb gazdaszervezetek részvételével”- magyarázta a sajtótájékoztatót tartó Jakab István. A fórum többek között összefogja a Kárpát-medencében működő szervezeteket, továbbítja javaslataikat a magyar kormány irányába és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által képviseli azok közös érdekeit az európai uniós szervezeteknél is.

Jakab István: Gyakorlati segítségre van szükség
Fotó: viniczai

A fórum feladata és hatásköre többek között, hogy javaslatokat tegyen a Kárpát-medencében élő magyarságot érintő nemzetpolitikai célok, gazdákat érintő agrárgazdasági és vidékfejlesztési célok megvalósítására, meghatározására.

Egységes álláspontot fogalmazzon meg a Kárpát-medencét érintő vidékfejlesztés, üzleti kapcsolatfejlesztés, vízgazdálkodás és környezetvédelem kérdéskörökben. Nem formális tárgyalások, sokkal inkább szakmai eszmecserék ezek a találkozók. Minden ilyen eseményen napirendre kerülnek konkrét, az anyaországgal való együttműködést a mindennapokban is erősítő, előmozdító javaslatok, igények.

E szövetség célja a Kárpát-medencei magyar gazdaszervezetek kapcsolattartásának elősegítése, tevékenységük összehangolása, közösségi képviseletének ellátása, valamint a tagszervezetek szakmai támogatása.

Jakab István sajtótájékoztatójából megtudhattuk, hogy Magyarországon jelenleg 650 falugazdász működik, akik jelentős tanácsadói ismeretekkel rendelkeznek, s tudásukkal, tapasztalatukkal segítik a környékbeli gazdálkodókat. Ezt a teljes tudástárat szeretnék most átadni a határon túli falugazdászoknak, akik a jövőben majd a nemzeti agrárkamarákon keresztül a kormányaiknak is segítséget tudnak nyújtani.

A MAGOSZ elnöke elmondta, a 107 falugazdászt terület- és létszámarányosan osztják el a Kárpát-medencében, s tevékenységüket a magyar kormány finanszírozza. Így a Szlovákia magyarlakta területeire 15 falugazdász jut

– tudtuk meg Jakab Istvántól, aki felhívta a figyelmet arra is, hogy a minisztériumnak, a helybéli polgármestereknek, falugazdászoknak és a gazdáknak együtt kell küzdeniük a következő európai uniós költségvetési ciklus agrártámogatásaiért, minden egyes centért.

Továbbá hangsúlyozta, a falugazdászok munkájukkal a szülőföldön való érvényesülést, a vállalkozások megerősödését, valamint az agrárium nyújtotta munkalehetőségeket is támogathatják, vonzóbbá tehetik a fiatalság körében.

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Elhagyott otthonunk

A vadászatba vagy beleszületik valaki, vagy nem. Ritka kivétel, ha nincs semmilyen kötödése az illetőnek a vadászathoz (rokoni szál, baráti, ismerősi kapcsolat), mégis ambíciót és érdeklődést érez a vadászat iránt. De ugye a kivétel erősíti a szabályt! Aki vadászcsaládban nő fel, annak egyenes út vezet az erdőbe, anyatejjel szívja magába a természet, a vad szeretetét és tiszteletét.

Május közepétől teljes körű mezőgazdasági összeírás

Tíz év után idén nyáron ismét teljes körű mezőgazdasági összeírást készít a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Agrárcenzus, 2020 elnevezéssel.

Természeti értékeink megóvása

Hazánk természeti értékeinek védelme nemcsak jóllétünk, hanem országunk versenyképessége miatt is kulcsfontosságú. Az agrártárca a többi között szemléletformáló kezdeményezésekkel és hiánypótló szakmai kiadványokkal igyekszik rávilágítani erre, hogy egyre nagyobb teret kaphassanak a környezetkímélő és fenntartható gazdálkodási gyakorlatok.

Törvénybe iktatják a vidéki szagokat és hangokat

Franciaországban törvényt hoznak azokról a hangokról és szagokról, amelyek a vidéki élet szerves részei. Erre azért van szükség, mert sok városból vidékre költöző indított pert a kakasok hangos kukorékolása és a trágyák terjengő szaga miatt.

A vadgazdálkodás aktuális kérdései

Az idei FeHoVa-n is teret biztosítottak a szakmai konferenciáknak, így ezúttal is lezajlott a kiállítás nyitónapján a Vadgazdálkodás aktuális kérdései című értekezés, ahol több perspektívából világítottak rá a szakma legfontosabb témaköreire. Az előadók igyekeztek megoldásokat vázolni ezen problémák kezelésére, azonban tisztázatlan kérdések továbbra is fennállnak.

AM: gyarapodott a hazai túzokállomány

Sikeresek a túzokvédelmi programok, a Kárpát-medencei és azon belül a magyarországi állomány is növekedett.

Melegrekordok dőltek meg januárban

Az idei volt a legmelegebb január, amióta az emberiség méri a környezetének hőmérsékletét. Több melegrekord is megdőlt.

Az utolsó órában vagyunk – A jelenlegi KAP-pal kipusztítjuk a faunát

Nyílt levélben szólítják fel az Európai Unió vezetőit a Közös Agrárpolitika teljes átalakítására a kontinens vezetői kutatói. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület is erre hívja fel a figyelmet közleményében, hogy az intenzív, iparszerű mezőgazdálkodás eredményeként jelentősen csökken a biodiverzitás egész Európában.

Négy kerékkel a világ tetején

A Mercedes Unimog U 5023-as járműve a világon az eddig legmagasabbra jutott négykerekű. A mezőgazdaságban is jól ismerik a bivalyerős járművet.

Veszélyezteti az állatokat és a mezőgazdasági termést a hőingadozás

Hiányzik a csapadék a földekről, és a viszonylag enyhe idő sem tesz jót a mezőgazdaságnak. A szakemberek szerint nagyon kellene a hó, mert a növények rosszul tűrik a hőingadozást. Az igazi tél hiánya a szabadon tartott állatokat is veszélyezteti.