A kukoricát Nyugat-Európában csak mértékkel termesztik, miközben hagyományos termőterületein – Kelet-Európában és az Egyesült Államokban – jó eredmények várhatók. Így van ez Magyarországon is, ahol hivatalos adatok egyelőre nincsenek, de a jelenlegi becslések szerint 8 tonna felett lesz a hektáronkénti termésátlaga.
Erdőtüzek és melegrekordok Svédországban, aszály Nagy-Britanniában, példátlanul hosszú kánikula az Alföldön. A különös nyár hátterében olyan légkörfizikai változások állnak, amelyeket a globális felmelegedés erősít fel, és minden valószínűség szerint gyakoribbá is teszi őket.
Ez év nyarán megdőltek a melegrekordok Svédországban, Dániában és Norvégiában, pusztító erdőtüzek sújtották Skandináviát, és 33,3 Celsius-fokot mértek a sarkkörön túli finn Utsjokiban. Aszály sújtotta Nagy-Britanniát és Írországot, és az eddigi leghosszabb kánikula volt az Alföldön.
Emlékezetes, hogy korábban nem látott hőhullám sújtotta Észak- és Nyugat-Európát, amely nem csupán szélsőségeiben volt kirívó, hanem időtartamában is. Hosszú hetekig magasan 30 fok felett volt a hőmérséklet Franciaországban, nem ritkán megközelítve a 40 fokot is. Ezt is meghaladó hőség volt Portugáliában, de ennél is meglepőbb volt az északi országokban mért meleg.
Németország és Lengyelország északi részén hetekig igazi kánikula volt, a skandináv országokban pedig olyasmi történt, ami talán még soha a meteorológia kezdetei óta: a sarkkörön túl a 30 fokot is meghaladta a hőség, és megteltek a strandok.
Európa más térségeihez hasonlóan Lengyelországot sem kerülte el a nyári hónapok aszályos időjárása és az ebből fakadó számottevő terméskiesés. A Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság után az EU-országok sorában a negyedik legnagyobb búzatermelőként számon tartott Lengyelországban 10 és 20 százalék között volt a terméskiesés az idén, sőt vannak olyan gabonafélék, amelyeknél 25 százalékkal csökkent a betakarított mennyiség a múlt évihez képest.
Mi magyarázza az extrém időjárást?
Bozó László meteorológus, az MTA rendes tagja, az MTA Földtudományi Osztályának elnöke szerint mindezek háttérében ugyanaz a légkörfizikai jelenség áll, amely arra is magyarázatul szolgál, hogy az extrém időjárási események miért tartottak ilyen hosszan.
Az északi szélesség 50–60 szélességi foka között – tehát Európa térségét is érintve – fut a Föld légkörében egy állandó áramlat, az úgynevezett poláris futóáramlás (poláris jetstream).
A globális felmelegedés miatt ma már egyértelműen megfigyelhető, hogy a sarkvidéki területek gyorsabb ütemben melegszenek, mint a trópusi-szubtrópusi területek. Emiatt gyengül a poláris futóáramlás: minél kisebb a sarki–trópusi hőmérséklet-különbség, annál kevésbé markáns az áramlás.
Mi köze ennek a szokatlan nyári eseményekhez? Idén tavasszal és kora nyáron a futóáramlás még tartott ugyan, de Európa fölött gyenge dinamikája miatt az alakja megváltozott, egy hatalmas ómega betűhöz hasonlóvá vált. A kitüremkedő rész a kontinentális Nyugat-Európa északi területei, Nagy-Britannia és Skandinávia fölé került, ahol egy magas légnyomású képződmény, egy anticiklon alakult ki és tudott hosszú időn át fennmaradni, a rá jellemző szélcsenddel, felhőtlen égbolttal és rekordmagas hőmérséklettel. Az ómega-alakzat „zsákrészén” kívül a hűvös-hideg levegő dominált, Izlandon például már nem volt érzékelhető a hőhullám.
Mire számíthatunk?
Évtizedes kitekintésben arra kell számítani, hogy folytatódik a sarkvidékek és a trópusok hőmérséklete közötti kiegyenlítődés, tehát valószínűleg gyakrabban fordul elő, hogy ilyen hosszú időre stabilizálódik a poláris futóáramlás. Ez jól illeszkedik a klímakutatás és -modellezés aktuális eredményeihez, amelyek szerint a szélsőséges időjárási jelenségek gyakoribbá és intenzívebbé válnak.
„Nyugat-Európa északi része és Skandinávia különösen érzékeny földrajzi helyzetben van, mert azokon a szélességeken fut a jetstream.
Nyugat- és Észak-Európában arra kell számítani, hogy fokozódik a szélsőségesség: hűvös és csapadékos vagy extrém meleg időjárás alakul ki a nyári hónapokban, attól függően, hogy a futóáramlás hullámformája éppen milyen pozícióba áll be” – mondja Bozó László.
Hazánk esetében a futóáramlás változásának egy másik következménye is meghatározó: a mérsékelt övi ciklonok pályái is északabbra helyeződnek, így térségünket gyakran csak az időjárási frontok déli ága éri el.
Időjárási frontok híján viszont nagyon hosszú meleg időszakok jöhetnek. Idén ez július végétől augusztus végéig tartott, az Alföld egyes részein példátlanul hosszú kánikulai időszak alakult ki.
A 20. század vége óta jelentősen emelkedik a hőségnapok száma Magyarországon. Az 1970-es években az ilyen napok száma nem haladta meg a tízet, ezzel szemben a 2000-es években 35–40-nél is több hőségnap volt egy-egy nyári szezonban.
A jelenlegi időjárásnak vannak előnyei, hátrányai és komoly veszélyei is – nyilatkozta a Magyar Mezőgazdaságnak Petőházi Tamás. A Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke szerint kifejezetten aggasztó egyes helyeken az őszi vetések helyzete, hiszen nem egy helyen porba voltak kénytelenek vetni a gazdák.
Az elnök ugyanakkor bizakodó a kukorica betakarítását illetően, mivel végleges eredmények ugyan még nincsenek, de az eddigi tapasztalatok szerint komoly kukoricás év lesz az idei.
„A kukorica betakarításának több mint 90 százalékával végeztek már a termelők. A folyamat várhatóan hamarosan befejeződik, bár sietségre nincs ok. A terméseredmények is jók, hiszen a jelenlegi adatok szerint
a hektáronkénti termésátlag országosan is 8 tonna felett alakul, jelenleg 8,2–8,3 tonnára becsülhető. Figyelembe véve, hogy ez országosan értendő, meglehetősen jó eredménynek számít. A kukoricával ráadásul minőségi problémák sincsenek.”
A kukorica vetésterülete az elmúlt évtizedekben – a tavalyi év kivételével – 1 millió hektár felett alakult, de az utóbbi években enyhe csökkenő tendenciát mutat. Az idei vetésterület ismét 1 millió hektár alá esik, hiszen alig több, mint 898 ezer hektáron termelnek kukoricát. Ez 9 százalékkal elmarad a 2017-es értéktől, és majdnem 20 százalékkal kevesebb, mint az elmúlt 5 év átlaga. Most mégis az a helyzet állhat elő, hogy a kisebb területen is a tavalyinál több kukorica terem, mivel az idei időjárás kedvező volt a kukorica számára.
A jó hektáronkénti átlagnak köszönhetően az idei kukoricatermés nagyon jó lesz – vélekedett lapunknak Raskó György is. Az agrárközgazdász kijelentette: a száraz időszak ráadásul kifejezetten jót tesz a kukorica minőségének, az idei termés teljesen toxinmentes, tökéletes minőségű.
Ukrajnában is nagyon jó eredmények vannak idén. Itt 31 millió tonnára becsülik az idei kukoricatermést, ami nagyon komoly mennyiség: eléri az Európai Unió termelésének a felét. Ráadásul mivel Ukrajnának nincs számottevő állattenyésztése vagy kukoricafeldolgozása, ezért a termés túlnyomó részét nyersanyagként értékesítik a nemzetközi piacon. Ezzel a mennyiséggel is rendre számolni kell, sőt,
Ukrajna nagy fejlődés előtt áll. Szóval, az ukrán kukoricatermés a jövőben még nagyobb lehet. Az orosz kukoricatermés ismert trendje szintén növekedést vetít előre.
Mindezek miatt Raskó György úgy véli, kizárt, hogy az árak érdemben növekedjenek a kukorica esetében.
„Tavasszal minden esetben van egy kismértékű árnövekedés, amely most is elképzelhető, de ezt leszámítva érdemi drágulásra nem számítok. Jelenleg 45–46 ezer forintért lehet venni 1 tonna kukoricát, ez áprilisra esetleg 50 ezerig nőhet.”
„Nagyon örülök a jó kukoricatermésnek, és annak is, hogy a termelők is úgy látják ma már, hogy kedvező lesz az idei év az eredményeket tekintve” – nyilatkozta lapunknak Pótsa Zsófia. A Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségének főtitkára emlékeztetett rá: korábban, amikor a mostani várakozásoknál lényegesen rosszabb eredményeket vetítettek előre a termelők, a szövetség akkor is úgy vélte, hogy jobb végeredmény lesz idén.
A nemzetközi adatokat tekintve Pótsa Zsófia kifejtette:
a rossz nyugat-európai időjárás nem befolyásolja érdemben a kukorica világpiacát, hiszen ebből a terményből az EU-15-ök mindig is importra szorultak.
A nagy termőterületeken, például Ukrajnában, Oroszországban, Kelet-Európában és főleg az Egyesült Államokban viszont jó termés ígérkezik, vagyis globálisan jó eredmények lesznek, a száraz nyugat-európai nyár dacára is.
Éppen ezért a főtitkár sem számít áremelkedésre a közeli jövőben, bár a végső terméseredmények változásának fényében még módosulhatnak az árak valamelyest. Nagyobb gond, hogy egyelőre nehézséget jelent a kukorica kiszállítása a Duna rendkívül alacsony vízszintje miatt.
