A terméktanács szerint a diszkriminatív bojkott helyett a vásárlóknak kell eldönteniük, milyen tojásokra tartanak igényt.
A BTT, illetve a szervezeten belül működő Magyar Tojóhibrid- Tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége (Tojásszövetség) a közeljövőben fel akarja mérni, hogy a magyar fogyasztóknak mi a véleménye a tojástermelés tartástechnológiai kérdéseiről. A terméktanács elsősorban azt szeretné tisztázni, hogy a magyar vásárlók miként vélekednek a ketreces tartásból származó és a nem ketrecben – döntően mélyalmos módon – termelt étkezési tojásról, illetve hogyan ítélik meg azok minőségét, fogyasztói árát, állatjólléti kritériumait és egyéb jellemzőit.
A felméréssel párhuzamosan a BTT tájékoztatási kampányt is indít, hogy a vásárlókat informálja a ketreces tojástermelés valós helyzetéről, körülményeiről és jelentőségéről. Ezt a tartási módot ugyanis az utóbbi időszakban komoly támadások érték, amelyek sokszor a legalapvetőbb szakmai ismereteket is nélkülözték.
A közelmúltban több multinacionális élelmiszerlánc is bejelentette, hogy ki akarja tiltani üzleteiből a ketreces tartásból származó étkezési tojásokat, illetve az azokat előállító vállalkozásokat. A Tesco például bejelentette, hogy a ketreces tojásokat 2025-re kivonná áruházaiból, és hasonlóan nyilatkozott a Spar is, amely Ausztriában már 2004 óta nem értékesít ketreces tartásból származó tojást. Az üzletláncok azt tervezik, hogy a ketreces termékek visszaszorításával párhuzamosan a mélyalmos, a szabad- és a biotartásból érkező tojások választékát bővítik.
| Piaci anomáliákra volt már példa 2012-ben, a hagyományos ketrecek betiltása után is. A technológiaváltás akkor azt eredményezte, hogy az uniós tojástermelés csaknem 6 százalékkal csökkent, míg a tojásárak több mint 30 százalékkal nőttek. Ezzel párhuzamosan az EU-s tojásexport 15–16 százalékkal visszaesett, az import pedig 11–12 százalékkal nőtt, vagyis az ágazat külkereskedelmi szaldója jelentősen romlott. |
A probléma súlyát növeli, hogy a ketreces tojással szembeni kereskedelmi fellépés már kezd nemzetközi méreteket ölteni. Ezért a BTT, illetve a Tojásszövetség az áruházláncok magatartása miatti gondokat a visegrádi országok (V4-ek), Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia agrárkamarának közelmúltbeli prágai kibővített ülésén is felvetette.
A V4-es agrárkamarai ülésen kiderült, hogy az élelmiszerhálózatok tervei máshol is komoly feszültséget okoznak. Ezt tükrözi, hogy a köztestületek a prágai találkozón úgy foglaltak állást, hogy elutasítják az áruházláncok egyoldalú, kiszorító, termelőket ellehetetlenítő törekvéseit, és egyúttal határozottan kiálltak amellett, hogy
A kamarák felhívták a figyelmet arra is, hogy a ketreces tojástermelés kitiltásával nagy mennyiségben jelennének meg a boltok polcain olyan harmadik országbeli termékek, amelyek nem felelnek meg a jelenleg hatályos, alapvető állatjólléti és egyéb EU-s normáknak sem.
A prágai találkozóról megjelent hivatalos közlemény szerint indokolatlan áruházlánci piackorlátozó lépések helyett lehetővé kell tenni a vásárlók számára, hogy a nekik fontos paraméterek alapján választhassanak terméket az üzletláncokban, beleértve a higiéniát és az árat is. Egyetértve e megállapítással, a BTT azt is hangsúlyozta, hogy az uniós jogszabályoknak megfelelően termelt tojás tiltását és bojkottját olyan diszkriminatív és jogellenes piaci lépésnek tartja, amely súlyosan sérti a vásárlók szabad áruválasztáshoz való jogát.
Különösen veszélyes helyzetet teremt, hogy az élelmiszerláncok lépéseit nem megalapozott döntések, hanem állatvédői követelések motiválják, amelyek érzelmi, nem pedig szakmai szempontokon alapulnak.
Mára szinte divattá vált, hogy a kereskedelemben állatjólléti kritériumokkal igyekeznek hatni a fogyasztókra, miközben számos gazdasági és piaci tényt elhallgatnak előlük. Ezzel viszont félrevezetik őket, a tojásszektorra pedig irreális és teljesíthetetlen termelési követelményeket kényszerítenének.
A felelőtlen kommunikáció miatt egyre terjed például az a téves nézet, hogy a zárt és intenzív tartási módok rosszak, a tradicionális és az extenzív rendszerek pedig jók. Ugyanakkor tudományos vizsgálatok bizonyítják, hogy tápanyagtartalomban a tojások között nincs – és élettani okok miatt nem is lehet – lényeges különbség az alapján, hogy milyen tartási rendszerből származnak. Így a „természetszerűen” tartott baromfi tojásainak magasabb biológiai értékéről szóló állítások nem tekinthetők többnek, mint téves hiedelemnek.
A félrevezető vélemények azért „kénytelenek” azt állítani, hogy a nem ketreces rendszerben termelt tojások táplálóbbak és egészségesebbek, mert enélkül az előállítás lényegesen magasabb költségeit nem tudnák érvényesíteni a termék árában, illetve az áruházláncok sem tetszeleghetnének abban a szerepben, hogy aggódnak a fogyasztók egészségéért.
Azt is érdemes szem előtt tartani, hogy a hazai tojástermelőknek az Európai Bizottság utasítására 2012-ben át kellett térniük az úgynevezett feljavított ketrecek alkalmazására.
A tojótyúkokat azóta nagyobb alapterületű és kényelmesebb, ülőrúddal, tojófészekkel, körömkoptatóval berendezett ketrecekben kell tartani, amelyek EU-konform termelést tesznek lehetővé és jobban megfelelnek az állatjólléti normáknak is.
Ennek érdekében viszont a gazdálkodóknak tetemes pluszköltségeket kellett felvállalniuk, mivel a ketreccserével járó beruházás Magyarországon 14–16 milliárd forintba (44–48 millió euróba), uniós szinten pedig 2100–2300 millió euróba (680–750 milliárd forintnak megfelelő összegbe) került.
| A tartástechnológiák összehasonlításakor érdemes azt is figyelembe venni, hogy a kontinentális klímájú Európában a legalacsonyabb és a legmagasabb hőmérséklet között akár 50–55 Celsius-fokos különbség is lehet, míg a dzsungeltyúktól származó házityúk őse sokkal kiegyenlítettebb klímán volt honos. A jelentős hőmérsékletingadozás a tojótyúkok szempontjából nem nevezhető optimálisnak, és ekkora különbségeket természetszerű tartásban nem lehet áthidalni úgy, hogy a fogyasztási igényeket is ki lehessen elégíteni, hiszen a tyúkok természetes körülmények között télen nem tojnak. |
Ez azt is jelentette, hogy a magyar tojásszektor termelési költsége 15–20 százalékkal nőtt. Emellett azzal is kalkulálni kell, hogy az új berendezések amortizációs ideje minimum 20–25 év, ezért ma még érdemi megtérüléssel nem lehet számolni. Emiatt a hazai tojástermelőknek súlyos veszteségekkel kellene szembenézniük, ha most megint új tartási rendszer alkalmazására kényszerítenék őket, ráadásul a kevésbé hatékony, extenzív technológiák nagyobb arányú használata felborítaná az uniós tojáspiacot.
Ezzel is magyarázható, hogy ma az Európai Unió tojástermelésének 55 százaléka a feljavított ketreces termelésből származik, míg a mélyalmos 27 százalékos, a szabadtartásos 14 százalékos, az ökológiai pedig 4 százalékos részarányt képvisel. Magyarországon a ketreces tartás ennél is nagyobb jelentőségű, mert részesedése megközelíti a 84 százalékot, miközben a mélyalmos technológia 15 százalékot, a szabadtartású 1 százalékot, az ökológiai pedig mintegy 0,5 százalékot képvisel.
Mivel a világ tojáskereslete az elmúlt évtizedekben több mint 5,5-szeresére emelkedett, a mai szükségletet a kevésbé hatékony extenzív termelési rendszerekkel nem lehetne előállítani.
Utóbbiak túlsúlya mellett a fogyasztóknak időszakos áruhiányra, illetve a kínálat ingadozásából és a drágább termelésből fakadó drasztikus áremelkedésre kellene számítaniuk. Ezért a higiénikusabb, olcsóbb és kisebb humánegészségügyi kockázatot jelentő ketreces tojások üzletlánci kitiltása nemcsak a piaci szereplők, hanem a vásárlók számára is hátrányos lenne, ráadásul olyan kommunikáción alapulna, amely sem az objektív, sem a hiteles tájékoztatás próbáját nem állja ki.
Pákozd Gergely,
elnök
BTT-Magyar Tojóhibridtartók és Tojástermelők Szövetsége
Molnár Györgyi,
mezőgazdasági titkár, BTT
