Back to top

A mezőgazdasági és kohéziós politikákra szánt összeg nem csökkenhet

Az Európai Parlament egy szerdai szavazással elfogadta az EU következő hosszú távú költségvetésére vonatkozó, az egyes programokra szánt konkrét összegeket is tartalmazó tárgyalási álláspontját.

A 2021 és 2027 közötti MFF-re vonatkozó, a parlamenti álláspontot tartalmazó időközi jelentést 429 szavazattal, 207 ellenszavazat és 40 tartózkodás mellett fogadták el - írja a nak.hu.

A parlament kiemelte, hogy egységes és készen áll a következő, a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó hosszú távú költségvetésről (MFF) szóló tárgyalások elkezdésére a tagállami szakminisztereket tömörítő Tanáccsal.

A képviselők egyben sajnálatukat fejezték ki, hogy a tagállamok még nem jutottak előre a közös álláspontjuk kialakításában.

A képviselők az Európai Bizottság által benyújtott MFF-javaslatot kiindulópontnak tekintik, és úgy vélik, hogy az abban javasolt összegek nem teszik lehetővé, hogy az Európai Unió eleget tegyen politikai ígéreteinek és válaszoljon az előtte álló fontos kihívásokra.

A parlament az alábbi prioritásokat sorolta fel (a teljesség igénye nélkül):

- a Horizon Europe kutatási programra szánt összeget emeljék 2018-as árakon számított 120 milliárd euróra (a Bizottság 83,5 milliárd eurót javasolt);
- bővítsék az európai stratégiai befektetési tervet (az ún. Juncker-tervet);
- növeljék a közlekedési infrastruktúrára és a kis- és középvállalkozásokra szánt összeget;
- őrizzék meg a mezőgazdaságra és kohézióra szánt összegek korábbi szintjét;
- szánjanak kétszer annyit a fiatalok munkanélküliségének kezelésére, háromszor annyit az Erasmus+ programra; 
- és az éghajlatváltozás kezelésére szánt összeget legalább az MFF összegének 25 százalékában állapítsák meg, amelyet a lehető leghamarabb, de 2027-ig mindenképp emeljenek 30 százalékra.

Az Európai Unió költségvetésének bevételi oldala nagyon bonyolult, igazságtalan, nem átlátható és az uniós polgárok számára teljesen követhetetlen – jelentették ki a képviselők az unió saját bevételeinek tervezett reformja kapcsán. Bármilyen új rendszernek jelentősen csökkentenie kell a tagállamok bruttó nemzeti jövedelmén alapuló bevételhányadot, és elegendőnek kell lennie az új MFF-ben megállapított uniós kiadások fedezésére. A parlament támogatja a tagállami visszatérítések és egyéb kiigazító mechanizmusok felszámolását.

A képviselők új saját bevételi források kijelölését kérik. Ilyen lehetne például egy új vállalati adó (amely a digitális ágazatban tevékenykedő nagy cégek megadóztatását is magába foglalná), az uniós kibocsátás-kereskedelmi rendszerből származó bevétel, vagy egy műanyagadó.

A képviselők hangsúlyozták: a költségvetési kiadások és bevételek kérdését egy füst alatt kell rendezni, vagyis az MFF és a saját bevételek csomag kapcsán minden kérdést nyitva kell hagyni egészen addig, ameddig mindkét területen megállapodás nem születik.

A parlament az MFF-ről szóló állásfoglalása 2018 márciusi elfogadása óta készen áll a Tanáccsal folytatandó tárgyalásra, amelyek azonnal elkezdődhetnek, ha a Tanács elfogadja közös álláspontját. Az új MFF-rendelet elfogadásához a parlament hozzájárulására van szükség. A képviselők várakozásai szerint „a 2019-es európai választások előtt megfelelő megállapodást kell kötnünk annak érdekében, hogy elkerülhessük, hogy a pénzügyi keret késedelmes elfogadása miatt az új programok komoly hátránnyal induljanak el."

Forrás: 
nak.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Új lengyel bálaszállító pótkocsik uniós engedéllyel

Új bálaszállító mezőgazdasági pótkocsi gyártását kezdték meg Lengyelországban, a gyártó cég megszerezte az Európai Uniós forgalmazási engedélyt, így bármelyik uniós országban használhatók a pótkocsik.

Feljelentést tettek

Feljelentést tett az Amerikai Egyesült Államok és több másik ország a Kereskedelmi Világszervezetnél (WTO) az Európai Unió növényvédő szer és egyéb, a gazdálkodók által hasznát „fontos eszköz” „veszélyalapú” megközelítésű engedélyezési rendszere ellen. Véleményük szerint ez világszerte veszélyezteti a gazdák megélhetését és az élelmiszer-termelést.

Vissza nem térítendő csekély támogatás méhészeknek

Azon méhészek számára, akik 2018. november 15. napján a Tenyészet Információs Rendszerben (TIR) nyilvántartott méhállománnyal rendelkeztek, vissza nem térítendő mezőgazdasági csekély összegű támogatás nyújtható.

Mégsem indul újra a szolnoki gyár

Akár hónapokat is igénybe vehet, amíg megszületik Bige László szolnoki kénsavgyárának hatósági bezáratása ügyében az első, köztes, az újraindulás feltételéül támasztott, jogerős döntés.

Méreten aluli harcsákkal bukott le egy halász

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Állami Halőri Szolgálata (ÁHSZ) egy, méreten aluli szürkeharcsákat megtartó halászt ért tetten július elején, a Sajó térségében. A kifogott, majd jogosulatlanul megtartott halakat szerencsére élő állapotban sikerült visszajuttatni a vízbe.

Nemzetközi razziák: közel kétszáz tonna élelmiszert foglaltak le

Közel kétszáz tonna élelmiszert és kétmillió liter italárut, több mint kétszáz kilogramm ismeretlen eredetű növényvédőszert és egymillió darab ismeretlen eredetű teljesítményfokozót, illetve gyógyszernek minősülő terméket foglaltak le a magyar hatóságok az elmúlt hónapokban indított legnagyobb nemzetközi razziákon.

Megalakult a Nemzeti Földügyi Központ

A Nemzeti Földügyi Központ (NFK) megalakulása alkalmából sajtótájékoztatót rendeztek az új szervezet székházában, ahol Dr. Nagy István agrárminiszter ismertette az NFK létrejöttét, illetve az új hivatal feladatait. Az eseményen jelen volt Nagy János, aki az átalakulással megszűnő NFA korábbi elnöke volt, s aki az új szervezet irányítója lett.

Százmilliárd eurós bioélelmiszer-piac

A legfrissebb adatok szerint 2017-ben az Amerikai Egyesült Államokban 40, míg az Európai Unióban 37 milliárd euró értékben vásároltak a fogyasztók bioélelmiszereket. Az EU-ban ebből a szempontból Németország vezet 10 milliárd eurós forgalommal. Mögötte Franciaország áll 7,8 milliárdos éves fogyasztással. A két ország közötti különbség azonban évről évre csökken.

A héten újraindulhat a termelés a szolnoki műtrágyagyárban

A Bige Holding Kft. számára kedvező bírósági döntés született a szolnoki gyárról a megyei katasztrófavédelem határozatával szemben, s bár a kft. titkársága egyelőre nem erősítette meg, az MTI úgy tudja, a héten újraindul a cég szolnoki gyára.

Importfüggő az EU dióból

Egy év alatt 11 százalékkal nőtt az Európai Unióba a harmadik országokból behozott dió mennyisége és értéke 2017-ben, így a tisztított és a héjas termés együttes mennyisége elérte a 207 ezer tonnát, értéke pedig az 1,1 milliárd eurót.