Back to top

Virtuóz módon költöttek el kétszázmilliót az egyetemisták

Az egy hónapos selejtező után végre elérkezett az Agrovirtus döntője: az agrárhallgatókból álló nyolc csapatnak négy órája volt virtuális gazdaságuk fejlesztéseinek tökéletesítésére. A versengést szakmai programokkal színesítették a szervezők.

A digitális agrártechnológia magyarországi jelene és jövője – akár így is összefoglalhatnánk röviden az Agrovirtus lényegét, amely a modern mezőgazdaság iránt elkötelezett szakembereket s a téma felé nyitott felsőoktatási hallgatókat hozta össze a Szent István Egyetemen. A szervezők szerint példás ágazati összefogás kísérte az első alkalommal megrendezett eseményt, amely voltaképpen már egy hónappal ezelőtt elkezdődött. Ekkor indult ugyanis a program gerincét adó verseny selejtezője, méghozzá nyolcvan, agrárszakokon tanuló fiatalból álló csapat részvételével. A hallgatóknak ez idő alatt online környezetben kellett megoldaniuk a legkülönfélébb termeléstechnológiai feladatokat egy virtuális gazdaságra vonatkozóan – az Agrovirtus döntőjében végül a legjobb nyolc csapat bizonyíthatott.

„A digitalizáció képes segíteni valamennyi mezőgazdasági termelőt és vállalkozást abban, hogy megállják a helyüket a versenyben, ám mindez elképzelhetetlen innovatív és kreatív ötletek nélkül” – fogalmazta meg gondolatait megnyitóbeszédében Feldman Zsolt. A mezőgazdaságért felelős államtitkár szerint az egyetemi inspiráló környezet nemcsak ehhez adhat alapot, hanem például a cégekkel való együttműködésre is kiváló terepet kínál. Pont, ahogyan e rendezvény tette, hisz amíg a fiatalok a feladatokat oldották meg, addig a látogatók agrárszakemberek részvételével zajló kerekasztal-beszélgetéseket hallgathattak, valamint agrárinnovációhoz kötődő kiállítókkal ismerkedhettek.

MMG - Agrár felsőoktatási verseny Gödöllőn

 

A program sokrétűségét emelte ki, egyúttal pedig köszönetet mondott a szervezőpartner-ötletgazda AgroVIR Kft.-nek Magyar Ferenc, a Szent István Egyetem kancellárja, akinek szavai alapján biztosra vehető a rendezvény folytatása. Palkovics László, az intézmény rektora szerint az Agrovirtus, illetve az azt kísérő Agrárinnovációs Ifjúsági Fórum nemcsak a diákok, hanem az agrár-felsőoktatási intézmények közti együttműködésre is remek lehetőséget ad.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnökének szavai szerint utóbbira nagy szükség van, hiszen

annak ellenére, hogy emelkedett az elmúlt években a felsőfokú végzettséggel rendelkező gazdák aránya, még mindig kevesen vannak – nagyjából 4%-nyian. „Az agrárium az egyik legjelentősebb munkahelyteremtő ágazat hazánkban, mégsem kellőképp hatékony, ennek egyik oka, hogy az ágazat nem eléggé digitalizált ”

– tette hozzá a NAK elnöke, aki szerint nemcsak ezen a téren, hanem a mezőgazdasági pálya vonzóbbá tételében is fontos szerepük van a döntő versenyzőinek.

A nyolc csapatnak a beszédeket követően négy óra alatt kellett megoldaniuk a mindent eldöntő feladatot.

Az adott gazdaságot  200 millió forintos keretösszegből, alapos és részletes terv szerint kellett fejleszteniük – a munkájukról végül prezentáció formájában adtak számot a szakmai zsűri előtt. Ez alapján a legjobbnak a Pannon Egyetem Agro-Ma-Szat nevű csapata bizonyult a legjobbnak.

„A virtuális gazdaságban az innovációt a precíziós tápanyag-gazdálkodás bevezetésével képzeljük el” – foglalták össze koncepciójuk alapját a győztesek, akik sikerükkel egy egymillió forintos fesztiválélménnyel is gazdagabbak lesznek.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Megnyitották a balatonfüredi borheteket

Megnyitották a balatonfüredi borheteket, a rendezvényen a borászok támogatását célzó 1,8 milliárd forintos támogatási csomagot jelentett be Nagy István agrárminiszter.

Szerencsés, aki le tudta aratni a gabonát

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) adatai alapján az őszi búza aratása 97 százalékos készültségen áll, a közel 900 ezer hektár vetésterületből mintegy 2000 hektáron áll még a gabona. A búza országos termésátlaga hektáronként 5,28 tonna, a termés 60-70 százaléka takarmánybúza.

Bővült a magyar agrároktatás Erdélyben

Az erdélyi magyar agrároktatás iránti érdeklődés is megnőtt, mi több, a 2020-2021-es tanévben új szak indul.

„Úgy nem nyersz, ha meg sem próbálod” - Állattartó telepek korszerűsítése

Holló Mátyással már 2013-ban is találkoztunk, akkor a Kistermelők Lapjában az év juhászaként mutattuk be. Az idei találkozásunk apropója az, hogy megmutassuk, hogyan érdemes a gazdálkodásba, fejlesztésekbe pályázati forrást bevonni.

Megjelent az erdészeti csemetekertek gépbeszerzését célzó pályázati felhívás

Annak érdekében, hogy a gazdák a mezőgazdaságilag gyenge termőképességű területeken minél több erdőt hozhassanak létre, az Agrárminisztérium a támogatások átalakításával, a jogszabályok módosításával, így a versenyképesség növelésével olyan feltételeket teremt, amelyekkel az erdőgazdálkodást versenyképesebbé, a termelőket pedig érdekeltté teszi abban, hogy a gyengébb minőségű területeken további erdőtelepítések történjenek.

Kiemelkedő munkát végez a természetvédelmi őrszolgálat Magyarország védett értékeinek megőrzésében

Magyarországon a természetvédelmi őrszolgálat jelenleg 253 tagú, mintegy 850 ezer hektár védett természeti terület és 2 millió hektár Natura 2000 terület megóvása érdekében dolgoznak.

Jóval több az ellenőrzés

Idén már az új, a korábbinál jóval szigorúbb uniós növény-egészségügyi rendszer működik. Bővült a csak növényútlevéllel orgalmazható növények és növényi termékek köre, a károsítók behurcolását pedig a beutazók poggyászának szigorúbb ellenőrzésével is igyekeznek megakadályozni. Lapunknak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal illetékesei összegezték az első tapasztalatokat.

A holnap, a szeretet prófétái - Magyarok Kenyere: Szarvason összeöntötték a felajánlott búzát

Idén tízéves a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program. A Nemzeti Összetartozás Évében, 2020-ban is összefogtak a magyar gazdák, hogy jótékony felajánlásaikkal segítsék a rászorulókat. Több ezer anyaországi és határon túli magyar gazdálkodó ajánlott fel búzát, amit ezúttal Szarvason, július 31-én öntöttek össze ünnepélyes keretek között.

Város- és klímatűrő útsorfák

Környezetünk változásban van, ám a városi közterületek fásítása költséges és hosszú távra szóló beruházás. A tervezők, kivitelezők, fenntartók és a városlakók közös érdeke, hogy az összetett ökológiai hatásoktól befolyásolt városi környezetben csak jó tűrőképességű fajták megfelelő minőségű és egészséges fáit ültessük.

Kiemelt szerepet töltenek be a nemzeti parkok a környezeti nevelésben

Évente 200 ezer gyermek vesz részt a nemzeti parkok látogatóközpontjaiban, ökoturisztikai létesítményeiben zajló környezeti nevelési programokon – jelentette ki az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára a Holnapocska Tábor betekintőjén, a Kápolnapusztai Bivalyrezervátumban.