Back to top

Hallotta már a gyökerek növekedését?

A gyökerek növekedését meg lehet hallani, sőt, a talajban élő giliszták mozgását is. Az ETH Zürich és a Francia Nemzeti Mezőgazdasági Kutatóintézet egy új módszerrel állt elő a talajok vizsgálatához.

Az egészséges talaj nagyon is él – ez a művelt és a természetes talajokra is vonatkozik. Azonban a föld alatti események nagy része rejtve marad a kutatók előtt. Ha több figyelmet szentelnénk ennek a jelenségnek, az hasznos lehet az ökoszisztémában zajló folyamatok megértéséhez.

Mérhető neszek

Amit nem látunk azt még mindig meghallhatjuk: ez járt a fejében az ETH Zürich és a Francia Nemzeti Mezőgazdasági Kutatóintézet (INRA) tudósainak, amikor piezoelektromos érzékelőkkel vizsgálták a különböző talajokat, akusztikus jeleket keresve.

Ennek eredményeképpen rájöttek, hogy a gyökerek növekedése vagy a giliszták járatépítése olyan hangokat ad ki, amivel egyszerűen visszakövethetőek ezek az események.

A tanulmányt, mely ezt alátámasztja Marine Lacoste az INRA-tól, Siul Ruiz és Dani Or, az ETH professzora írta.

Or szerint a talajok hangjának vizsgálata egy új lehetőséget nyit a tudomány számára: „Például megtudhatjuk, hogy mikor nőnek a gyökerek. Eddig nem tudtuk, hogy ez nappal vagy éjszaka történik, illetve száraz vagy inkább nedves környezetben. Az új módszer azonban lehetővé teszi, hogy ezt terepen viszonylag egyszerűen megállapítsuk – ásás nélkül.”

Most először mutatták meg a kutatók, hogy a talajéletet akusztikus érzékelőkkel is lehet vizsgálni.

Ahhoz, hogy a feltevésüket alátámasszák, a tudósok vizuális megfigyeléseket vetettek össze felvett hangokkal. A kísérlethez üvegedényekben homokos talajban neveltek kukoricát, illetve vályogos talajban tartottak földigilisztákat.

Piezoelektromos érzékelők regisztrálták a talajból érkező akusztikus jeleket, melyek rugalmas hullámokként jelennek meg az 1-100 kiloherzes frekvenciában. Ilyen hanghullámok keletkeznek akkor is, amikor például apró szemcsék dörzsölődnek egymáshoz.

Az emberi fül számára ez nem hallható.

A földigiliszták esetében hét nap után, míg a gyökereknél 19 nap után összevetették a megfigyelt gyökérnövekedést illetve a járatok mennyiségét a felvett neszekkel – a két adat következetesen egybevágott.

A kontroll edényekből származó mérések, melyek csak talajt tartalmaztak, megerősítették, hogy a neszek tényleg a gyökerektől és a gilisztáktól származtak.

Fotó: Marine Lacoste

Mikor nőnek a gyökerek, és mennyit?

Dani Or már korábban is sikeresen kutatta terepen a földcsuszamlás előjeleit. Ez a munka tanította meg arra, hogyan különböztesse meg és értelmezze a földből érkező akusztikus jelzések széles skáláját.

„A talajból származó neszek nagyon alacsony magnitúdójúak, de a tény, hogy egyedi tulajdonságokat mutatnak azt jelenti, hogy különböző forrásokhoz társíthatók. A talajlakó férgek például sokkal gyorsabban mozognak, mint a gyökerek, így az általuk kibocsátott akusztikus jelek is sokkal szabálytalanabbak.”

Reményei szerint ki tud dolgozni egy olyan új módszert, ami hozzásegíthet a növekvő gyökérvégek számának és a növekedés sebességének meghatározásában. Ezzel lehetőség nyílna a giliszták és a növekvő gyökerek közötti összefüggéseket, illetve a talajok szerkezetének kialakulását is vizsgálni.

Következő lépés: terepi kísérletek

Ezzel a tanulmánnyal a tudósok bebizonyították, hogy a talaj biológiai aktivitását akusztikusan is lehet vizsgálni – legalábbis laboratóriumi körülmények között. A következő lépés, hogy a terepi megvalósíthatóságát is körbejárják. Egy előzetes kísérlet már sikeresnek bizonyult: a tudósok egy oszlopos talajmintában neveltek növényeket – így tudtak akusztikus méréseket végezni. Or nagyon is elképzelhetőnek tartja, hogy a módszerét a jövőben a gazdák is hasznosíthatják a többi talajelemzési eljárás mellett.

Forrás: 
www.ethz.ch

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A növények is éreznek fájdalmat?

A virágok és a zöldségek felkiáltanak és jajgatnak, mikor rájuk lépünk vagy vágjuk őket, állítja egy kutatás. De vajon fájdalmat is éreznek közben? Erről már megoszlanak a szakértői vélemények.

Robottraktor Japánból - videó

A G20 szervezetben részt vevő országok mezőgazdasági miniszterei számára mutatott be egy robottraktort a múlt héten a japán Iseki cég. A munkagép nem igényel üzemeltetőt, és megfelelően reagál az akadályokra.

A növények a virágaikon keresztül "hallanak"

Először mutatták ki kutatók, hogy egy virágos növény képes érzékelni egy beporzó rovar közeledtét.

A hideg krumpli az új csodaszer?

Tudta, hogy egyes felmelegített ételek egészségesebbek, mint a frissek? Ilyen a krumpli, a rizs, a tészta, és a hüvelyesek. Ennek oka egyfajta keményítőben rejlik.

Kánikulában is jól termő burgonya

Ha a hőmérő higanyszála túl magasra kúszik, jóval kevesebb gumónak örülhetnek a burgonyatermesztők. A biokémikusok pedig most megfejtették az okát: egy rövid RNS szakasz felelős a gumónövekedés blokkolásáért. Ennek a génnek a kikapcsolásával pedig létre lehet hozni a hőségnek ellenálló burgonyát.

A nagyfehér és a lapály a XXI. században

Hogyan válik sertéskutatóvá manapság egy friss diplomás Magyarországon? Milyen végzettség szükséges ehhez az izgalmas, nem mindennapi hivatáshoz? A többi között ezt kérdeztük Balogh Esztertől, a herceghalmi Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet munkatársától.

Már hamisítják

Januárban vezette be a dísznövény- forgalmazásban világszerte használt CC-kocsik új, rádiófrekvenciás jeladóval (RFID) ellátott jelölőcímkéjét a fejlesztő és a bérleti rendszert működtető dán Container Centralen, éppen a hamisítások megelőzése érdekében.

Születésnapi nyílt borbírálat Pécsen

Az idén 70 éves a Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete, amit több szakmai rendezvénnyel tesznek emlékezetessé. Így a kísérleti borok nyilvános bírálatára 70 érdeklődő vendég is jegyet válthatott. Tizenkét kísérlet eredményét mutatta be Hevér László főborász.

Afrikai sertéspestis elleni vakcina a láthatáron

Csalétkek segítségével lehetne immunizálni az afrikai sertéspestis ellen a vaddisznókat – erről számolt be egy kutatócsoport egy állatorvosi tudományos lapban. A halálos kór elleni ígéretes vakcina nagy reményekkel kecsegteti a sertéságazatot.

Tíz helyszínen tesztelik a kukoricát

Tíz helyszínen indult el a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kukorica posztregisztrációs fajtakísérlete. Idén összesen 39 kukorica hibridet tesztelnek a szakemberek.