A flavonoidok növényi eredetű természetes anyagok, származékaik nagy számban, változatos formában fordulnak elő a természetben. A növényi sejtek felépítésében és működésében játszanak szerepet. A friss hajtásokban, rügyekben, virágokban és termésekben egyaránt fellelhetőek. Kémiai és biológiai aktivitással rendelkeznek, antifungális, antibakteriális, antioxidáns, valamint gyulladásgátló hatásukról ismertek.
A flavonoidoknak megannyi származéka ismert, ezek közül az egyik a kumarin, amely a kurkumában, orchideafajokban, pillangós és ernyős virágzatú növények található meg.
Biológiai szerepüket 1930-ban, neves tudósunk Szent-Györgyi Albert, a C-vitamin felfedezése kapcsán ismerte fel. Kutatótársával Rusznyák István belgyógyásszal rájöttek, hogy a szintetikus úton előállított C-vitamin másképp hat, mint a paprikából kivont, természetes változat. A kutatási eredmények azt bizonyították, hogy a skorbutban szenvedő kísérleti állatok vérzékenységét a természetes C-vitaminnal hatásosan tudják kezelni, míg a mesterségesen előállított változattal nem.
A titok, a citromlében is megtalálható C-vitamint kísérő bioflavonoidban, rejlett, amelyet tévesen P-vitaminnak neveztek el, a hajszálerek falának áteresztő képességének -permeabilitásának – csökkentése miatt.
Később rájöttek, hogy a bioflavonoidok nem tekinthetők vitaminnak, mert fogyasztásuk nem elengedhetetlenül szükséges az egészség megőrzéséhez. A P-vitamin élettani hatását jó néhány más flavonoid is produkálja, mint például a rutin, amely a japán akác bimbójából nyerhető ki.
Egy flavonoid akkor tekinthető bioflavonnak/bioflavonoidnak, ha P-faktor hatással rendelkezik, vagyis képes az érfalakat erősíteni és gátolja a kollagén lebomlását.
A legtöbb flavonoid antioxidáns vitaminokkal együttesen fejti ki hatását, illetve azokat erősíti. A flavonoidok az A-, C-, E-vitaminokkal a sejtmembránok épségét védik szabadgyökök közömbösítésével.Az antioxidáns bioflavonoidok a legtöbb növényi eredetű élelmiszerben megtalálhatóak, és jótékony hatásukkal segítenek megőrizni az egészségünket. A vegyületcsoportnak köszönhető a francia paradoxon néven ismert jelenség is.
Franciaország egyik leghíresebb szőlőtermesztő vidékén, Burgundia és Bordeaux környékén élő embereknél ritkábban fordul elő szívkoszorúér megbetegedés,
mint más európai országban, pedig a térség lakói koleszterinben igen gazdag ételeket fogyasztanak. Ennek oka, az hogy az asztalon mindig megtalálható egy üveg bor és egy tál saláta. Így naponta jelentős mennyiségű C-vitamint és flavonoidot visznek a szervezetükbe, melyek szabadgyökfogó antioxidáns hatásukkal megelőzik a sejtek károsodását.
