Back to top

Kevés a biogazda Magyarországon

Miközben az ökológiai gazdálkodásra alkalmas táblák összterülete egyre nagyobb, a biogazdaságokban tartott jószágok száma több fajta esetében jelentősen visszaesett az utóbbi időben.

3,6 ezer regisztrált biogazdálkodó működött tavaly Magyarországon – szúrta ki a legfrissebb (2017-es) Magyar statisztikai évkönyvben a hvg.hu. E szám több mint a kétszerese a 2005-ös hasonló adatnak, a hazai agráriumban tevékenykedő közel félmillió vállalkozóhoz képest a biogazdák aránya azonban egyelőre nem éri el az egy százalékot.

Az ökológiai gazdálkodásba bevont 200 ezer hektárnyi földterület az összes hazai termőterületnek ugyanakkor mintegy 3 százaléka,

igaz, e töredék mennyiségnek is csak valamivel több mint a fele minősül már jelenleg is biogazdálkodásra százszázalékosan alkalmas térségnek. A többi föld egyelőre még csak úgynevezett „átállási terület”, ahol csak a későbbiekben lehet majd teljes értékű ökológiai gazdálkodást folytatni.

A szántóföldi növények termesztésére rendelkezésre álló tábláknak tavaly például 1,5–2 százaléka minősült biogazdálkodásra alkalmasnak a KSH összesítése szerint.

A bioültetvények (például az ökológiai szempontból „tiszta” zöldséges-, gyümölcsöskertek) mérete 2005 és 2017 között a négyszeresére (2,5 ezer hektárról 10 ezer hektárra) növekedett itthon, míg a hasonló státusú legelők és rétek kiterjedése jelenleg 60 százalékkal haladja meg a korábbi szintet.

Miközben az ökológiai gazdálkodásra alkalmas táblák összterülete egyre nagyobb, a biogazdaságokban tartott jószágok száma több fajta esetében jelentősen visszaesett az utóbbi időben. Ennek az évtizednek az elején még 32,5 ezer szarvasmarhát tartottak például deklaráltan természetközeli körülmények közt a honi biogazdák, az utóbbi hét évben az állomány azonban csaknem a felére (17,7 ezer állat) esett vissza. Az ökológiai gazdálkodás előírásai szerint tartott juhok száma ugyanezen idő alatt a harmadával (9,5 ezerről 6,3 ezerre), a kecskéké a kétharmadával (1,7 ezerről félezerre) csökkent. Mindez azt jelenti, hogy

a biogazdaságokban csak a sertés- és a baromfiállomány nem mutat egyértelműen csökkenő tendenciát.

A hazai biogazdálkodás termelési folyamatainak felemás alakulásával párhuzamosan a magyar agrárium egésze által felhasznált kemikáliák mennyisége lendületesen emelkedik. Egy hektár „normál” mezőgazdasági területre 2010-ben például még átlagosan 72 kilogramm műtrágyát juttattak ki a gazdálkodók, a múlt évben viszont már 119 kilogramm volt a 10 ezer négyzetméterre jutó műtrágya menyisége idehaza.

A leggyorsabb ütemben a földekre kiszórt foszfor mennyisége nőtt ebben az évtizedben

(az eredeti adag két és félszeresére), de nitrogénből is nagyjából 50 százalékkal több fogy újabban a korábban szükségesnél. Mindezzel párhuzamosan a kálium „bevitele” is emelkedett – éspedig a duplájára – a magyar agráriumban, holott a művelés alatt tartott területek nagysága némileg csökkent ebben az évtizedben.

A szintetikus úton előállított műtrágyák növekvő mértékű felhasználása (ami nemcsak a talajt károsíthatja, hanem hasznos élőhelyek pusztulásához is vezet) persze azzal is összefügg, hogy az állatállomány csökkenése miatt egyre kevesebb szerves trágyához jutnak a földek.

2010-ben például még 1231 kiló híg- és istállótrágyát kapott itthon átlagosan egy hektár mezőgazdasági terület, öt évvel később viszont már csak 967 kilogrammot. A felhasznált szerves trágya mennyisége azóta tovább csökkent idehaza.

Forrás: 
hvg.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Jelentősen drágulhat a tojás

Nem árulnának ketreces tyúktartásból származó tojást a nemzetközi kiskereskedelmi láncok néhány év múlva, amivel veszélybe sodornák a közép-európai, ezen belül is a kilencven százalékban ketreces tartást alkalmazó hazai tojáságazatot - mondta a Magyar Nemzetnek Pákozd Gergely, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének alelnöke.

Nagyobb területen vetettek kukoricát a Tolna megyei termelők

A tavalyinál nagyobb területen vetettek kukoricát idén a Tolna megyei termelők, a májusi csapadék jót tett a tavaszi vetésű növényeknek, és felgyorsult az őszi vetések fejlődése is.

Uniós szabályozás az illegális dohánytermékek ellen

Új uniós nyomonkövetési rendszer lépett életbe hétfőn, amely az egyes árukon elhelyezett egyedi azonosító segítségével ismeri fel a nem törvényes úton előállított, vagy az ellátási láncba jogszerűtlenül bekerült dohánytermékek unión belüli mozgását - közölte az Európai Bizottság.

Egy farm, ami tisztítja a tengert

Szokatlan gazdaságot vezet egy amerikai anyuka: tengeri moszatot, kagylókat és osztrigát nevel, melyek nemcsak fenntartható élelmiszert szolgáltatnak, hanem hozzájárulnak a szennyezett vizek tisztulásához is.

Szarvasmarha-legeltetés a hüllők szolgálatában

A Kiskunsági Nemzeti Parkhoz tartozó Peszéradacsi-rét természetvédelmi szempontból különösen nagy jelentőségű terület. A fajok védelme elsősorban élőhelyeik megőrzésével biztosítható. A gyepterületek kezelésének két alapvető módja a kaszálás és a legeltetés.

Állatgyógyászat: középpontban az antibiotikum rezisztencia és a Brexit

Magyarországon üléseztek az Európai Unió állatgyógyászati készítmények engedélyezésével foglalkozó szakemberei.

Amit a cirokról tudni érdemes tavaszi aszály után

A klímaváltozás számos nehézséget okoz a növénytermesztésben a változékonyság, az aszályos időszakok és a hőstresszes napok gyakoribbá válása miatt. Idén sok gazdaság gondban van az őszi vetésű gabonafélék és füvek gyenge kelése miatt. Felmerül a kérdés: mit eszik majd a tehén, vagy az üsző 2019 nyarától? Marad a kukoricaszilázs és a lucernaszilázs?

Saját paradicsom a teraszon – lépésről lépésre

Paradicsomot termeszteni nem olyan nehéz, mint amilyen nehéznek gondoljuk. Nézzük meg, hogyan lehet természetes anyagokat használva, ízletes paradicsomot házilag termeszteni, akár az erkélyen vagy a teraszon is.

Fagyasztott hússal jegelik a sertéspestis miatt elszállt árakat

Júliustól minden vágóhíd, hűtőház, feldolgozó cég köteles lesz minden egyes sertéshús tételét tesztelni afrikai sertéspestisre Kínában. Az eredmény? Aki tud, próbál szabadulni felhalmozott készleteitől, így egyelőre nem mutatkozik a termelés visszaesése az árakban.

Kis súlyúak hátrányban: születési súly szerepe a nyulaknál

Előző cikkekből megtudhattuk, mennyire lényeges, hogy egy nyúl elegendően nagy súllyal szülessen ahhoz, hogy életképes legyen, s a fészken belül megfelelő meleg helyet foglaljon el. E téren természetes körülmények között is végeztek vizsgálatokat.