Bukovic Zsolt, az EXIM belgrádi képviseletvezetője, a Nyugat-Balkán térségért felelős üzletfejlesztési igazgatója a régió üzleti lehetőségeiről beszélt lapunknak.
✦ A Nyugat-Balkán térség sokak szerint jó lehetőségeket jelent, de a legtöbb magyar szereplőnek nincsenek mélyebb ismeretei az itteni országokról. Mit kell tudni erről a sok szempontból nagyon heterogén régióról?
– Amikor a Nyugat-Balkán térségről beszélünk, akkor figyelembe kell venni, hogy nyolc eltérő helyzetű és adottságú országról van szó. Ezek: Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Koszovó, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Macedónia és Albánia. Ezen országok történelme, kultúrája, valamint ebből következően a jelenkori viszonyai is nagyban eltérnek. Más és más potenciállal rendelkeznek, más a nyugati integráltságuk foka. Szlovénia és Horvátország például a NATO és az Európai Unió tagjaiként is léteznek. A térség országai ugyanakkor gazdasági értelemben kompatibilisek egymással, hiszen legtöbbjük korábban egy országot alkotott, Jugoszlávia részeként működtek.
✦ Jelenleg milyen gazdasági kilátásaik vannak ezeknek az országoknak?
– A már említett Horvátország és Szlovénia érett gazdaságnak számít, a többi pedig inkább feltörekvő gazdaságot jelent. Ez utóbbiak jelenleg egy intenzív fejlődést élnek meg, itt tehát nagyobb a gazdasági növekedés lehetősége is.
✦ Mi az, ami fűti a térségben a gazdasági növekedést? Minek köszönhető az üzleti optimizmus, ha a Nyugat-Balkán kerül szóba?
– Több tényezőt is lehetne említeni, de a bruttó hazai össztermék növekedésének fő hajtóereje a beruházások, azon belül is az építőipar, illetve a fogyasztás. Az egyik legdinamikusabban növekvő terület a térségben már most is az építőipar, amely például Szerbiában fejlődik igazán. A fogyasztásra pedig a külföldön dolgozók transzferei vannak pozitív hatással. A szerb vagy albán vendégmunkások az Európai Unió növekedésének és kedvező helyzetének köszönhetően jelentős pénzeszközöket küldenek haza, így ez is segíti fokozni az ottani fogyasztást, közvetve természetesen a gazdasági bővülést.
✦ Mekkora a már meglévő magyar tőke mértéke a régióban?
– Mintegy 3 milliárd eurónyi magyar befektetés már jelenleg is van a térségben. Ennek jelentős részét adja a MOL horvátországi, valamint az OTP szintén ottani, illetve szerbiai beruházása. Várható, hogy a magyar befektetett tőke is további teret fog nyerni a régió országaiban.
✦ Milyen növekedési adatokat láthatunk ezekben a gazdaságokban, és milyen bővülési kilátások várhatók a jövőben?
– Az eddigiekben aránylag mérsékelt növekedést láttunk, arra lehet ugyanakkor számítani, hogy a bővülés éppen az elkövetkezendő években indul be igazán. Szerbia 2 százalékos, Bosznia-Hercegovina 1,6 százalékos gazdasági növekedése mellett ugyanakkor Albánia tavaly is 3,8 százalékos bővülést tudhatott magánénak. A következő évekre persze nehéz lenne biztosat jósolni, de általánosságban 3–4 százalékos gazdasági növekedést joggal lehet várni a térségtől. Ebből persze Magyarország is kiveheti a részét.
✦ Milyen a mostani gazdasági kapcsolatrendszerünk ezekkel az országokkal? Kik a legfőbb partnerek a térségben, és mekkora jelentőséggel bírnak mindezek a magyar külgazdaságban?
– Tény, hogy már jelenleg is kiterjedt kereskedelmet folytatunk ezen országokkal, de világosan látszik, hogy ez tovább növelhető. A kétoldalú kapcsolatok persze messze Szerbiával a legélénkebbek. Ezzel az országgal tavaly mintegy 2,5 milliárd eurós forgalmat bonyolítottunk. Szerbia tehát nagy szereplő, de Magyarországnak különösen fontos a térség többi országával ápolt gazdasági kapcsolata is, hiszen az Európai Unión kívüli exportunk csaknem negyede a Nyugat-Balkán régióba irányul. Mindez nagyon komoly státuszt jelent, hiszen az Európai Unión kívüli partnerek között egészen komoly országok is vannak, mint például az Egyesült Államok, vagy Kína. Ennek fényében a harmadik országos export negyedét birtokló Szerbia valóban komoly partner, amellyel nagyobb forgalmat bonyolítunk, mint a szintén jelentősnek számító Törökországgal. Mindez azt gondolom, jól jelzi Szerbia súlyát a magyar külgazdaságban.
✦ Mi a helyzet a térség többi országával?
– Szerbia jelentékeny adatait Szlovénia esetében a csaknem 2,4 milliárd, Horvátországnál pedig a nem egészen 2,2 milliárd eurós kereskedelmi forgalom követi. Aránylag jelentősnek mondható még a Bosznia-Hercegovinával folytatott kereskedelem, amely 478 millió eurót tesz ki, valamint Macedónia a 368 millió eurós forgalommal. Albánia a 114 millió eurós, valamint Montenegro a 73 millió eurós kétoldalú kereskedelemmel még nem számít nagy szereplőnek, ugyanakkor mindkét ország esetében érdemi gazdasági növekedés várható, amely tovább növelheti az eredményeket.
✦ Milyen a szaldója ezeknek a kétoldalú kapcsolatoknak?
– Csaknem minden térségbeli országgal kapcsolatban többletünk van, vagyis a külkereskedelmi balansz Magyarország javára pozitív. Ezalól csupán Szlovénia kivétel, amely jellemzően erősen exportorientált gazdaság. Ebben az esetben kismértékben meghaladja az import az exportot.
✦ Ebből a forgalomból mennyit tesz ki a magyar agrárkivitel?
– Attól függ mit értünk agrárkivitel alatt, hiszen ez nagyon szerteágazó árukat és szolgáltatásokat takar. Jelentős részt tesznek ki a gépek, mezőgazdasági berendezések és technológiák, de természetesen nyersanyagok, feldolgozott élelmiszerek és vetőmagok is vannak az exportált árucikkek között. Összességében azt mondanám, hogy mintegy 20 százalékot tesz ki az agrár- és élelmiszeripari összkivitel aránya a teljes exporton belül. Ez – figyelembe véve a nemzetgazdaság arányait – jelentős mérték, de számíthatunk arra, hogy a térség gazdasági növekedése miatt ez a hányad akár még tovább növekedhet a következő években.
✦ Mi lehet a továbblépés útja? Milyen projektek keretében születhetnek új üzletek?
– Szerbiával mint említettem, előrehaladott gazdasági kapcsolataink vannak. Nem véletlen, hogy a térségen belül ezzel az országgal a legkedvezőbbek a kilátások a kereskedés tovább növelésére. Februárban a magyar és a szerb kormány közös kormányülést tartott, ahol egy technikai megállapodás is született. Ennek értelmében a két ország létrehoz egy alapot, amely finanszírozza mindazon projektek előkészítését, amelyekben továbblépési lehetőség várható. Ezt a szerb kormányzat a közeljövőben fogja a belgrádi parlament elé tárni, ahol ha támogatást nyer, már államközi megállapodás lesz belőle.
✦ Mely ágazatok, vagy területek lehetnek azok, amelyek konkrét üzletekre számíthatnak a megállapodás kapcsán?
– Túlnyomórészt olyan területeken várható további kapcsolatépítés és konkrét beruházás, amelyekben Magyarország tudást, technológiát exportálhat. Ilyen terület a vízgazdálkodás, a hulladékgazdálkodás, a mezőgazdaság, valamint a megújuló energiaforrások ügye.
✦ Mire számíthatnak mindazok a cégek, amelyek exportálni szeretnének a térségbe, vagy a már meglévő kapcsolataikat építenék tovább?
– Számos céggel jelenleg is élő kapcsolatunk van, és az EXIM-nél külön csapat figyeli a külföldi üzleti lehetőségeket. Több szereplőnek komoly eredményeket hozhat a jövőben a már említett megállapodás Szerbiával. Én magam is szívesen segítek az egyes cégeknek abban, hogy erre az ígéretes piacokat tömörítő térségre üzleti szemmel is tudjanak tekinteni. 16 éve vagyok a térségben, beszélem a nyelveket és szerteágazó kapcsolatrendszerrel, helyismerettel rendelkezem. Az EXIM csapatával együtt nagyon szívesen segítünk abban, hogy egy ide exportálni vagy a térségben beruházni kívánó vállalat mielőbb megtalálja a számítását.
✦ Hogyan segíti a vállalkozásokat az EXIM a belgrádi külképviseletével?
– Kapcsolatépítésben, a partnerintézményekkel nemzeti, nemzetközi szinten egyaránt tudunk segíteni, valamint aktívabb részvételi lehetőséget tudunk biztosítani a régiós gazdasági, pénzügyi, kereskedelmi fórumokon, rendezvényeken. Ezen felül tanácsokkal is tudunk szolgálni, vagyis ellátjuk a magyar vállalkozásokat helyismerettel, piacismerettel, ágazati információkkal. A magyar exportőrök kinti partnercégeinek bevizsgálása, lehetséges új partnerek felkutatása, kereskedelmi kapcsolatok kiépítésének támogatása is a tevékenységünkhöz tartozik, valamint információkkal tudunk szolgálni állami, önkormányzati tenderekről is. Ha már konkrét üzletről van szó, akkor szóba jöhet a magyar exportőrök vevőinek finanszírozása (vevőhitellel), a vevői kockázatok csökkentése exporthitel- biztosítással vagy garanciavállalással. – E zen felül befektetési hiteleket is nyújtunk magyar befektetők részére külföldön és szerb befektetők akvizíciójának finanszírozása is lehetséges Magyarországon.
