A ritkán lakott területen tél végén a birkákat szabadon engedték, és csak ősszel gyűjtötték össze őket, hogy megnyírják, levágják vagy eladják. A begyűjtésnél a juhászkutya elengedhetetlen segítség volt, húsz ember munkáját tudta egyedül elvégezni. Az elkóborolt nyájakat felkutatta, és a gazdához hajtotta.
Viktória királynőt is lenyűgözte
Mivel a sziget mentes volt a nagytestű ragadozóktól, ezért a juhászkutyának nem kellett erősnek és harapósnak lennie, csak gyorsnak, mozgékonynak és tanulékonynak. Elnevezésére vonatkozóan az egyik feltételezés, hogy abban az időben a fekete juhot az óangol „coll” (fekete) szó alapján colleynak nevezték. A juhokat terelő kutyákat szintén egyszerűen colleynak hívták. T. Gray 1887-ben írott művében ugyanakkor a kelta „cu-luth” szóra vezeti vissza a collie elnevezését. A „cu” jelentése kutya, a „luth” annyit tesz, kitartó. Egy juhászkutyára illik is ez az elnevezés. A XII–XIII. században Anglia iparosodásával a gyapjúipar is fejlődésnek indult, és így a juhászkutyákra is nagyobb szükség lett. Mivel a nyájak hajtóikkal és az őket terelő kutyákkal az egész területet bejárták, így Angliában és Skóciában különböző, de mégis hasonló típusok alakultak ki. Mindegyikre jellemző volt a közepes termet, az edzett test, a vízhatlan szőrzet, valamint a kitartás és az igénytelenség. 1860-ban Viktória királynő is vett néhány skót juhászt windsori kastélyába. A királynő személyesen látta munka közben ezeket a kutyákat a balmorali kastélyánál, és el volt bűvölve képességeiktől. 1890 környékén, II. Nyikolaj orosz cár 400 colliet vett Angliából, és az orosz-japán háborúban egy részüket hírvivő és mentőkutyaként használták. Másik részüket tenyésztésbe vették, s ezekből indult ki az orosz collie tenyésztése.
Nemcsak küllemre, terelőösztönre is szelektálni kell
Napjainkban a collie egyike a világ legdivatosabb és leginkább kedvelt fajtáinak, elsősorban kedvességéért és szépségéért tartják, ugyanakkor használhatósága igen sokrétű. Nemcsak eredeti „szakmájában” képes dolgozni, hanem más tevékenységekre is megtanítható. Nevezetesen vakvezető kutya, mentő kutya, terápiás kutya, őrző-védő kutya, rendőrkutya, mozgássérülteket segítő kutya, és az agility pályán is megállja a helyét. Itthon az egyik legismertebb collietenyésztő a Dragon Gold kennel tulajdonosa, a gödöllői Bárdos Mónika, aki szerint a collie egy életforma. Mindig vidám, rendkívül energikus, okos, gyönyörű megjelenésű, mindenkit elbűvölő eb – akinek volt már skót juhászkutyája, nem valószínű, hogy a fajtát valaha is elfelejtené. A tenyésztő elmondása szerint 1989-ben vette az első skót juhászkutyáját, s azóta is kitart a fajta mellett. Keiko nevű példánya 2005-ben lett Európagyőztes, azóta szerencsére bővült a sikerlistja. Saját tenyésztésű kutyái közül Dion, Skip, Glacy, Gini, Szonja, Max, Joy szintén felléphettek az Európakiállítások vagy világkiállítások dobogójának valamelyik képzeletbeli fokára. Szinte minden alomban születik legalább egy különösen ígéretes kölyök, amelyiket érdemes a kiállításra vinni. A sikeres tenyésztő szerint a collie okos, szeret megdolgozni a dicséretért, ő pedig az évtizedek óta tartó küllemre történő szelekció mellett igyekszik megtartani a kutyákban az ösztönt a tereléshez is.
