Főleg kalászos gabonafélékkel, valamint klasszikus szántóföldi növényekkel, napraforgóval, kukoricával és szójával foglalkozik a NAIK Növénytermesztési Önálló Kutatási Osztálya, de újabban egyre nagyobb szerepet kapnak egyes hüvelyes növények is – mondta el lapunknak Tar Melinda osztályvezető.
Ilyen a csicseriborsó, a szegletes lednek és a lóbab. Ezek nem teljesen ismeretlenek Magyarországon sem, de eddig marginálisnak számított a termesztésük.
Az osztály a kísérletek során azt vizsgálja, hogy a növények hogyan viselkednek az extrém száraz szegedi körülmények közepette, és hogy mennyire képesek alkalmazkodni a technológiához. Ez utóbbinak része például a betakaríthatóság vizsgálata, hiszen kiemelt szempont, hogy a termés gépesített módszerekkel egyszerűen betakarítható legyen.
A már említett növények mellett a közeljövőben szóba jöhet a cirok termesztése, illetve a cirokkal való kísérletezés, amely szárazságtűrésének köszönhetően egyre inkább a figyelem középpontjába kerül. A cirok vizsgálatában várhatóan a Gabonakutató Nonprofit Kft.-vel működik majd együtt a Növénytermesztési Önálló Kutatási Osztály, és már akár 2019-ben megkezdődhet a munka ezzel a hazánkban kissé elfeledett, ám nagy jövő előtt álló növénnyel.
Az osztály munkájának nagy részét azonban a hagyományosabb szántóföldi növények teszik ki, és közülük is hagyományosan a búza az a növény, amely Magyarországon a leginkább a termesztők érdeklődésének, és így a kutatások középpontjában áll.
„Kutatásaink arra irányulnak, hogy megfelelő összhangot teremtsünk a terméshozam és a minőség között. Az utóbbi években ugyan nem a minőséget, hanem inkább a mennyiséget díjazza a piac,
a termelők jelenleg a hozamot válthatják a legkönnyebben forintra. Ám úgy vélem, előbb-utóbb kialakul majd egy olyan vevőkör, amely inkább a beltartalmi értékeket keresi, és hajlandó is ezért többet fizetni” – vélekedik Tar Melinda. Ezért, az osztályvezető szerint, a kutatások, az agrotechnológiai eljárások során a mennyiségi szempontok mellett mindvégig érvényesíteni kell a minőségi szempontokat is.
A felhasználói igényeket is figyelembe véve – például kisebb vetőmagmennyiséggel nagyobb hozam vagy jobb minőség elérése – tőszámkísérletekkel is próbálkoznak, vagyis az egyes fajtákat eltérő vetőmagmennyiséggel vetik kísérleteikben, hogy meghatározzák az optimális vetőmagszükségletet. Hasonló kísérleteket végeznek a vetésidő variálásával, és egyéb szempontokat is vizsgálnak, például a különféle növényvédő szerek és termésfokozók (például lombtrágyák) hatását.
Munkájuk nagy részét szántóföldön végzik, ami nekik „élő laboratóriumot” jelent.
Csakhogy amíg a valódi laborban képesek a zárt körülmények megteremtésére, addig a szabadban csak korlátozott mértékben tudják befolyásolni a termesztési körülményeket. A változók hatásának kiküszöbölése érdekében sok éven keresztül végzik ugyanazokat a kísérleteket ugyanazokkal a fajtákkal, minden esetben kontrollparcellát is létrehozva, amelyek semmiféle kezelést nem kapnak. Az ezeken születő eredményeket vetik össze a más módokon művelt területek eredményeivel.
Fontos része az osztály munkájának az is, hogy következtetéseiket nem pusztán a kísérlet többszöri végrehajtása és a kontrollparcellák eredményeivel való összevetése alapozza meg: minden esetben számszerűsíteni kell az eredményeket. Ez az adatok statisztikai értékelésével lehetséges, ami biztosítja, hogy az évek alatt levont következtetéseket számszerű eredményekkel is alá lehet támasztani – fejtette ki Tar Melinda.
Jövőre a korábban megkezdett munkákat folytatják tovább. Az őszi kalászosok vetése természetesen már megtörtént. Biztosan lesznek továbbra is szója- és kukoricakísérletek, folytatódnak a hüvelyesekkel végzett munkák, és tervben van a cirok bevonása, a már említett Gabonakutatóval partnerségben.
A NAIK Növénytermesztési Önálló Kutatási Osztályának a kórokozók elleni harc megalapozása is fontos tevékenysége. Ennek keretében külön munkacsoport foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy a klímaváltozás hogyan befolyásolja a terjedésüket és a szaporodásukat.
Ez a munka szintén szerteágazó, de Szegeden főleg a fuzáriummal és egyes rozsdabetegségekkel kapcsolatban végeznek kutatásokat.
Kutatás és oktatás Szegeden
A NAIK Növénytermesztési Önálló Kutatási Osztálya 2016. január 1-jén alakult meg Szeged székhellyel és két kutatóállomással, amelyek Öthalom és Fülöpszállás térségében működnek. A kutatási osztály múltja azonban ennél régebbre nyúlik vissza. Az 1924-ben alapított Gabonakutató Nonprofit Közhasznú Kft. termelők által is elismert eredményekkel, erős gyakorlati kapcsolatrendszerrel rendelkező Agrotechnika Osztálya és a nemzetközi kutatásokat folytató Rezisztenciakutatási Osztálya képezte a mostani osztály alapját. Tevékenységük három, egymással összefüggő téma köré csoportosul, amelyek alapvetően a fő és alternatív szántóföldi növényfajokkal kapcsolatos agrotechnikai, génmegőrzési és fejlesztési, valamint növénykórtani kutatások.
A szántóföldi kutatások a Szeged-Öthalmi Kísérleti Telepen és a Fülöpszállási Kísérleti Telepen folynak. A laboratóriumi kutatásokat a szegedi központban található Molekuláris biológiai, analitikai, agrotechnikai és kórtani laboratórium legújabb technikákat képviselő műszereivel és berendezéseivel végzik az osztály kutatói.
A komplex kutatási programok mellett az osztály aktívan részt vesz hazai és nemzetközi tudományos együttműködésekben.
Pályázataik összeállításában és kivitelezésében innovatív mezőgazdasági vállalkozásokkal működnek együtt, így kutatásaik tervezésekor figyelembe tudják venni a gazdálkodók és az ipari partnerek igényeit. Projektjeik megvalósításában olasz, lengyel, cseh, kenyai, marokkói és török közreműködő partnerek vesznek részt.
