Back to top

A Mikulással érkezhet El Niño is

A jelenlegi előrejelzések alapján a Meteorológiai Világszervezet (WMO) 75-80 százalékos esélyt lát arra, hogy egy gyenge El Niño hatás jöjjön létre három hónapon belül.

Ahogy korábban is írtunk róla, az év végére várják a tudósok a Déli Oszcillációt, azaz El Niñót. Ez egy természetes jelenség, aminek hatására a Csendes-óceán hőmérséklete megváltozik, és nagyban befolyásolja az időjárási mintázatokat szerte a világon.

Ha bekövetkezik, akkor Dél-Amerikában áradások, míg Afrikában és Ázsiában szárazság várható. Ennek a jelenségnek köszönhetően hőmérsékleti rekordok is dőlhetnek a csendes-óceáni térségben felszabaduló hő hatására.

A WMO adatai szerint a tengerek felszíni hőmérséklete a Csendes-óceán közép-keleti, trópusi részén már október óta egy gyenge El Niñóhoz elegendő szinten van.

A légkör azonban még nem reagált a tengerek feláramlásából származó extra hőre.

A tudósok már idén májusban megjósolták az eseményt, azóta pedig egyre nő a valószínűsége.

Az Ausztrál Meteorológiai Hivatal számításai szerint El Niño decemberben érkezik, az amerikai előrejelzések szerint azonban 90 százalékos eséllyel januárban.

A WMO modelljei szerint egy teljesen kifejlődött El Niño 75-80 százalék eséllyel December és Február között alakul majd ki.

Jelenleg a WMO előrejelzése szerint az esemény erőssége valahol a meleg-semleges állapot és a közepes erősség között lesz, aminek eredményeképpen az óceán felszíni hőmérséklete átlagosan 0,8 és 1,8 Celsius fok között fog tetőzni.

Egy erős El Niño kialakulásának lehetősége egyelőre igen csekély.

„Az előrejelzett esemény nem lesz olyan erős, mint az 2015-2016-os, ami a világ különböző pontjain szélsőséges aszályokhoz, áradásokhoz és korallpusztuláshoz vezetett” mondta Maxx Dilley, a WMO klimatikus előrejelzésekért és alkalmazkodásért felelős részlegének igazgatója.

„Még így is erőteljesen befolyásolhatja a hőmérsékleti- és csapadék mintázatokat számos régióban, aminek hatása érezhető lesz a mezőgazdasági és élelmiszerbiztonsági ágazatokban, valamint a vízgazdálkodásban és a közegészségügyben is, mindez pedig hozzáadódva a hosszú távú klímaváltozáshoz 2019-re óriási löketet adhat a globális hőmérséklet emelkedéséhez”

- tette hozzá.

Az élelmiszerbiztonság tekintetében az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) részletes jelentést tett közzé azokról az országokról, amelyekben élelmiszerhiány várható a jelenség hatására. A legveszélyeztetettebb régiók Dél-Afrika, Afrika szarva (Északkelet-Afrika), a csendes-óceáni térség és Latin-Amerika.

Forrás: 
BBC

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A világ tíz legcsapadékosabb városa

Az angolok megnyugodhatnak, nem is esik olyan sok eső náluk. Egy angliai város sem került be a világ tíz legcsapadékosabb helye közé.

Csak képzett tanárok vezethetik a vándortáborozó gyerekeket

Mintegy 4000 gyermeket vezetnek majd végig az Erdei Vándortáborok útvonalain azok a pedagógusok, akik az Országos Erdészeti Egyesület és a Testnevelési Egyetem által koordinált gyalogos vándortáborvezető továbbképzésen részt vettek.

Jobb, ha éjjel nem párologtat a szőlő

Biztató felfedezést tettek az INRA és a Montpellier SupAgro kutatói a szőlő éjszakai transzspirációjával kapcsolatban. Arra jöttek rá, hogy a szőlő éjszakai vízvesztése csökkenthető bizonyos fajták használatával. Ez a terület eddig feltáratlan volt, pedig komoly lehetőség nyílik általa arra, hogy szárazságtűrőbb szőlőfajtákat szelektáljanak.

Jég verte el az olasz gyümölcsöt, de az osztrákok sem jártak jobban

Nagy területeket érintő viharzóna vonult át Olaszország déli része fölött május közepén, számos gyümölcs- és zöldségkultúra sínyli meg a jégveréssel kísért időjárást. Ausztriában pedig a magyar határ mellett tombolt a vihar, 500 ezer eurónyi kárt hagyott maga után.

Rendhagyó agráróra fiataloknak

Mezőgazdasági érdekességekről tartott rendhagyó tanórát lapunk a Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum Bolyai János Műszaki Szakgimnáziumában. A pénzügyi ismeretek óra keretében a hangsúly a modern agráriumon volt.

Nagyobb területen vetettek kukoricát a Tolna megyei termelők

A tavalyinál nagyobb területen vetettek kukoricát idén a Tolna megyei termelők, a májusi csapadék jót tett a tavaszi vetésű növényeknek, és felgyorsult az őszi vetések fejlődése is.

Több mint 8 százalék szerint a Föld lapos

A Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) pszichológusai azt vizsgálták, hogy a lakosság milyen mértékben dől be a tudománytalan állításoknak és az összeesküvés-elméleteknek.

A csapadék mellé a meleg is megérkezett

A csapadék már nem hiányzik a talajokból, és a hétvégén lassan a meleg is megérkezett, amire az intenzív fejlődésben levő vegetációnak most igen nagy szüksége van. Az előttünk álló héten is folytatódik, a mérsékelten meleg, záporokkal, zivatarokkal tarkított időjárás.

Erős felhatalmazás a brüsszeli tárgyalásokra

Példaértékű összefogással erős meghatalmazást adott a magyar gazdatársadalom az őket képviselők kezébe az új uniós ciklus tárgyalásaira, hangzott el az Agrárminisztérium, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magosz sajtótájékoztatóján. Az uniós agrártámogatások tervezett csökkentése miatt indítottak petíciót a gazdatársadalom képviselői, és a tiltakozáshoz közel 200 ezer aláírást gyűjtöttek össze.

Amit a cirokról tudni érdemes tavaszi aszály után

A klímaváltozás számos nehézséget okoz a növénytermesztésben a változékonyság, az aszályos időszakok és a hőstresszes napok gyakoribbá válása miatt. Idén sok gazdaság gondban van az őszi vetésű gabonafélék és füvek gyenge kelése miatt. Felmerül a kérdés: mit eszik majd a tehén, vagy az üsző 2019 nyarától? Marad a kukoricaszilázs és a lucernaszilázs?