Back to top

A műtrágyaipar jövője

November végén az európai műtrágyagyártó vállalatokat tömörítő Fertilizers Europe szervezet „Feeding Life 2030” címmel közreadta az elkövetkező bő egy évtizedre szóló jövőképét, vízióját.

„Az európai műtrágyaipar az élelmiszer- és energiatermelés keresztutcájában” alcímet viselő tanulmány rávilágít a műtrágya-fölhasználás optimalizálásának és a termelékenység fokozásának szükségességére a növekvő világnépesség élelmiszer-ellátása érdekében, mindeközben meg kell felelnie a körforgásos gazdaság alapelveinek is. A dokumentum az agrár-élelmiszeripari szektor számos döntéshozójának, többek között vállaltvezetők, akadémikusok, termelők és érdekvédelmi szervezetek bevonásával jött létre.

A digitalizáció, a precíziós eljárások, a tudatos, növényi életciklusokra szabott, a környezetet a legkevésbé terhelő műtrágyázás az iparág jövőjének a kulcsa
A digitalizáció, a precíziós eljárások, a tudatos, növényi életciklusokra szabott, a környezetet a legkevésbé terhelő műtrágyázás az iparág jövőjének a kulcsa
Fotó: euractiv.com
Az ENSZ adatai szerint a világnépesség 2030-ra eléri a 7,6, 2050-re pedig a 9,8 milliárdos lélekszámot. Ez azt jelenti, hogy

a Föld lakossága évente 80 millióval nő, azaz minden évben egy újabb Németországnyi embert kell ellátni élelmiszerrel,

miközben az urbanizáció egyre több termőföldet foglal el. Éppen ezért a megmaradó területeken még hatékonyabban, még többet kell termelni. A műtrágyák ebben nagy segítségére vannak a termelőknek, ugyanakkor a környezeti hatásaikkal is számolni kell.

A mezőgazdasági termelésből származó károsgáz-kibocsátás részben a műtrágyákból elpárolgó az ammóniagázból ered. Az EU teljes ammóniagáz-kibocsátásának 94 százaléka a mezőgazdaságtól, azon belül is nagyrészt – Greenpeace számításai szerint 80 százaléka – az állattenyésztésből származik, amíg az ásványi műtrágyákból eredő kibocsátás 20 százalék. A tanulmány szerint

a digitalizáció, a precíziós eljárások, a tudatos, növényi életciklusokra szabott, a környezetet a legkevésbé terhelő műtrágyázás az iparág jövőjének a kulcsa.

A másik nagy kihívás a műtrágyagyártás környezetkárosító és energiafaló technológiájának átalakítása zöldenergia-termelő rendszerré. A minden műtrágya alapját képező nitrogénműtrágya gyártása rendkívül energiaigényes folyamat, amely során nitrogénből és hidrogénből ammóniát állítanak elő. Nagy mennyiségű zöldenergia nyerhető azonban abból, ha a hidrogént ammónia formájában tárolják el.

Az ammónia a hidrogén költséghatékony tárolási és szállítási formája a különböző energiatermelő rendszerekben történő fölhasználáshoz.

A folyamat révén az energiaellátás károsgáz-kibocsátása csökkenthető, így a műtrágyaipar jelentős részben hozzájárulhat a karbonmentes jövőhöz. A szerzők szerint 2030-ra az ammóniagyártás energiaigények 10 százaléka fedezhető zöldenergiából, ami akár a helyben termelődő ammónia újra-fölhasználásából is származhat.

A tanulmányban fölvázolt jövőkép megvalósításához azonban kiszámítható, a termelőket támogató szabályozási környezetre van szükség. Jacob Hansen, a Fertilizers Europe igazgatója az EURACTIV.com-nak elmondta, hogy 2030-ra az európai műtrágyaipar „az élelmiszer-termelés és az energia-előállítás keresztutcájához érkezik”. Megfelelő szabályozási környezetben a műtrágyaipar oroszlánrészt vállalhat az EU-nak a fenntartható mezőgazdasági termelés és erős alapanyag-gyártó bázis megtartása iránti törekvésében úgy, hogy mindez a karbonmentes gazdaság irányába hasson.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/euractiv.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Megmentették a kihalástól az ausztrál sávos bandikutot

A kihalás széléről hozták vissza az ausztrál sávos bandikutot. Ez az első eset, hogy Ausztráliában az állat védettségi besorolása vadonban kihaltról veszélyeztetettre változott.

Csaknem kilenc tonna hulladék gyűlt össze a II. Bodrogi PET Kupán

Csaknem kilenc tonna, összesen 1256 zsák hulladék gyűlt össze a II. Bodrogi PET Kupán, a rekord mennyiségű hulladékot a programon részt vevő csapatok a folyó Sárospatak és Bodrogkeresztúr közötti szakaszán négy nap alatt gyűjtötték össze - tudatta az eseményt szervező Termeszetfilm.hu Egyesület az MTI-vel.

Botulizmusban szenvedő vadmadarakat mentett az Állami Halőri Szolgálat a Velencei-tavon

Augusztus végén, több napon át folytatott ellenőrzést a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Állami Halőri Szolgálata a Velencei-tavon. A halőrök első ízben egy, a part menti sávban agonizáló, mozgásképtelen tőkés récére lettek figyelmesek, néhány nappal később pedig 8 darab bénulásos tüneteket produkáló, fiatal sárgalábú sirályt észleltek a tó szigetein.

Magyarország részvételével létrejött a világ első ötoldalú bioszféra-rezervátuma

Létrejött az ötoldalú Mura-Dráva-Duna Bioszféra-rezervátum, miután az UNESCO MAB (Man and Biosphere, azaz „az Ember és Bioszféra”) kormányközi tanácsa, a Nemzetközi Koordinációs Bizottság jóváhagyta a nevezést. Ezzel megalakult a világ első, öt ország közreműködésével megvalósult egységes bioszféra-rezervátuma. A Magyarország, Ausztria, Horvátország, Szerbia és Szlovénia természeti területeit felölelő bioszféra-rezervátum Európa egyik legnagyobb természeti területének számít.

Miért háromszor olyan drága a zab alapú tejhelyettesítő, mint a tehéntej?

A tejtermelőket bosszantó, megválaszolhatatlan kérdésre a német agrarheute.com portál szerzője próbált mégis választ keresni.

Száznál is több innovátor és start-up nyújtott be projekteket a fenntartható fejlődés köré szervezett versenyre

Szeptember 30-ig meghosszabbította a jelentkezési határidőt a BASF Innovation Hub versenyére.

Új korszak kezdődhet a magyar-orosz agrárkapcsolatokban

„Kiemelt célunk a magas hozzáadott értékű élelmiszeripari termékek és szaktudás exportálásának elősegítése” – szögezte le Bencsik Dávid, az Agrárminisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára a Nemzetközi Üzleti Fórum „Magyarország – Oroszország: alapvető trendek és exportlehetőségek” rendezvényén.

Már lehet pályázni a gombatermesztő üzemek fejlesztésére

A Vidékfejlesztési Program keretében 20 milliárd forint keretösszeggel meghirdetett, gomba előállító üzemek fejlesztését támogató felhívásra szeptember 13-tól lehet a pályázatokat benyújtani – jelentette ki Nagy István agrárminiszter.

Növekszik az AKG támogatás – fókuszba kerül a környezetvédelem

Minél több gazdálkodót kíván érdekeltté tenni a zöld előírások betartásába, ezért indít 360 milliárd forintos keretösszeggel és megemelt egységtámogatással a következő agrárkörnyezet-gazdálkodási programot (AKG) az agrártárca, mondta a Bábolnai Gazdanapokon rendezett kerekasztal-beszélgetésen Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium államtitkára.

Megállítható-e a klímaváltozás egy 4000 kilométeres biciklitúrával?

A méhészek már hosszú ideje a saját bőrükön érzik a klímaváltozást. Méhészként ezért óriási lelkesedést érzek, amikor olyan akciókkal találkozom, mint amilyen Békés Zoltáné, aki épp 4000 kilométert kerékpározik, hogy egy hazai fásítási programhoz segítsen pénzt gyűjteni. Elkeseredés helyett támogassuk az ilyen, méheket is segítő akciókat! De a méhészek immár fásíthatnak OMME támogatással is!