Back to top

Csak idő kérdése a kalászos hibridek úttörése

Az elmúlt száz évben a növénytermesztés legsikeresebb területe a hibridek térhódítása volt, a kalászosok esetében azonban az igazi áttörés ezután következhet. A kísérletek a kormányok támogatásával zajlanak Európa szerte – hangzott el az Agárszektor Konferencián.

Az idei Agrárszektor Konferencia programjai közt kapott helyet egyebek mellett a mezőgazdasági sikertörténetekkel és stratégiákkal foglalkozó szekció is, amelynek részeként egy, a szántóföldi növények hibridizációjával foglalkozó előadás is elhangzott. A témával kapcsolatos legfontosabb eredményeket, illetve jövőbeli kilátásokat Blum Zoltán, a Saaten-Union Hungária Kft. ügyvezetője vázolta fel. A szakember történelmi visszatekintésként elmondta,

a szántóföldi növények igény szerint átalakítása több ezer évvel ezelőtt kezdődött, az igazi nagy áttörés azonban a 19. század végén, majd pedig a 20. században történt.

„Az elmúlt száz évben a szántóföldi növénytermesztés legsikeresebb területe a hibridek térhódítása volt” – emelte ki Blum Zoltán, akinek szavai szerint a mérföldkőnek számító fejlesztések napjainkban is folyamatosan érkeznek. Mint mondta, a hibridizáció elsőként a kukoricát, majd a rozst érintette, ezt követően pedig a repce került „terítékre”. „Nemcsak termőképességben, hanem például olajtartalomban is folyamatos növekedést hoztak a kísérletek” – folytatta a cég ügyvezetője, kitérve arra is, hogy a hibridek előnyei továbbá, hogy adott mennyiségű termény előállításához kevesebb tápanyagot kell felhasználni.

Önmagukban a hibridek azonban nem elegendők a sikerhez: az innováció alapot ad ahhoz, hogy a termelők átgondolhassák a technológiai lépéseket, adott esetben pedig modernebb megoldásokat alkalmazzanak. „Így lehet még inkább kihasználni a hibridek előnyeit” – hangsúlyozta Blum Zoltán, akinek szavai szerint a jövőben a kalászosok hibridizációjának áttörésére lehet számítani. E téren a gazdasági, szociális és ökológiai kihívásoknak megfelelve kell olyan hibrideket létrehozni, amelyek hatékonyan tudják kihasználni az egyre szűkülő erőforrásokat. Németország e szempontból is élen jár, hiszen a rozs vetésterületeik 70%-át hibridek uralják.

Blum Zoltán mindemellett elmondta, számos külföldi és magyar cég dolgozik e téren fejlesztéseken, méghozzá a kormányok komoly finanszírozási támogatásával. „A kérdés már csak az, a kalászos hibridek mikor jelennek meg nagy számban a vetésterületeken” – folytatta, ezt követően pedig e növények előnyeit hangsúlyozta.

Nagyobb termés, nagyobb stressztűrő képesség és termésbiztonság, kiszámíthatóság, nagyobb profit és stabil minőségi paraméterek – hangzott el az előadásban.

Blum Zoltán elmondta, ezek az előnyök nemcsak a kísérletekben, hanem valós szántóföldi körülmények közt is bizonyítást nyertek, amelyet egyebek között az általuk összegyűjtött, több év adata is mutat. „Lesznek ezen a területen új szereplők a piacon, folyamatosan alakul majd a technológia, ezekkel együtt pedig a vetőmagelőállítás is biztosabbá válik” – tette hozzá a szakember.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nagyobb területen vetettek kukoricát a Tolna megyei termelők

A tavalyinál nagyobb területen vetettek kukoricát idén a Tolna megyei termelők, a májusi csapadék jót tett a tavaszi vetésű növényeknek, és felgyorsult az őszi vetések fejlődése is.

Uniós szabályozás az illegális dohánytermékek ellen

Új uniós nyomonkövetési rendszer lépett életbe hétfőn, amely az egyes árukon elhelyezett egyedi azonosító segítségével ismeri fel a nem törvényes úton előállított, vagy az ellátási láncba jogszerűtlenül bekerült dohánytermékek unión belüli mozgását - közölte az Európai Bizottság.

Egy farm, ami tisztítja a tengert

Szokatlan gazdaságot vezet egy amerikai anyuka: tengeri moszatot, kagylókat és osztrigát nevel, melyek nemcsak fenntartható élelmiszert szolgáltatnak, hanem hozzájárulnak a szennyezett vizek tisztulásához is.

Amit a cirokról tudni érdemes tavaszi aszály után

A klímaváltozás számos nehézséget okoz a növénytermesztésben a változékonyság, az aszályos időszakok és a hőstresszes napok gyakoribbá válása miatt. Idén sok gazdaság gondban van az őszi vetésű gabonafélék és füvek gyenge kelése miatt. Felmerül a kérdés: mit eszik majd a tehén, vagy az üsző 2019 nyarától? Marad a kukoricaszilázs és a lucernaszilázs?

Saját paradicsom a teraszon – lépésről lépésre

Paradicsomot termeszteni nem olyan nehéz, mint amilyen nehéznek gondoljuk. Nézzük meg, hogyan lehet természetes anyagokat használva, ízletes paradicsomot házilag termeszteni, akár az erkélyen vagy a teraszon is.

A növények is éreznek fájdalmat?

A virágok és a zöldségek felkiáltanak és jajgatnak, mikor rájuk lépünk vagy vágjuk őket, állítja egy kutatás. De vajon fájdalmat is éreznek közben? Erről már megoszlanak a szakértői vélemények.

Robottraktor Japánból - videó

A G20 szervezetben részt vevő országok mezőgazdasági miniszterei számára mutatott be egy robottraktort a múlt héten a japán Iseki cég. A munkagép nem igényel üzemeltetőt, és megfelelően reagál az akadályokra.

A növények a virágaikon keresztül "hallanak"

Először mutatták ki kutatók, hogy egy virágos növény képes érzékelni egy beporzó rovar közeledtét.

A hideg krumpli az új csodaszer?

Tudta, hogy egyes felmelegített ételek egészségesebbek, mint a frissek? Ilyen a krumpli, a rizs, a tészta, és a hüvelyesek. Ennek oka egyfajta keményítőben rejlik.

Kánikulában is jól termő burgonya

Ha a hőmérő higanyszála túl magasra kúszik, jóval kevesebb gumónak örülhetnek a burgonyatermesztők. A biokémikusok pedig most megfejtették az okát: egy rövid RNS szakasz felelős a gumónövekedés blokkolásáért. Ennek a génnek a kikapcsolásával pedig létre lehet hozni a hőségnek ellenálló burgonyát.