Back to top

KSH: kevesebb termőföld magasabb áron cserélt gazdát tavaly

Kevesebb termőföld cserélt gazdát tavaly, mint az előző évben, miközben az árak emelkedése - az előző évinél lényegesen kisebb ütemben - folytatódott, és a földbérleti díjak is nőttek - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) összefoglaló kiadványából.

Tavaly 73 ezer hektár mező- és erdőgazdasági földet értékesítettek, ez az előző évi harmada. A visszaesésben közrejátszott, hogy lezárult a 2016-ban rendkívüli termőföldforgalmat eredményező Földet a gazdáknak! program - hívja fel a figyelmet a KSH. Az értékesítés volumene a 2015. évi szintnek felelt meg, viszont a magas áraknak köszönhetően a 2017. évi forgalmi érték 38 százalékkal meghaladta a két évvel korábbit.

A termőföldárak növekedése az előző két évinél (10, illetve 22 százalék) lényegesen kisebb ütemben ugyan, de folytatódott: az árak átlagosan 5,6 százalékkal emelkedtek. A legjelentősebb művelési ág, a szántó átlagára 3,7 százalékkal nőtt, 1 millió 350 ezer 600 forint volt hektáronként.

A földbérleti díjak emelkedése is mérséklődött: 2017-ben egy hektár szántó éves bérleti díja 52 300 forint volt, 5,8 százalékkal több a 2016. évinél.

Az összes értékesített termőföldterületen belül a szántó részesedése (72 százalék) csökkent, az erdő (14 százalék), a gyep (11 százalék), illetve a szőlő és gyümölcsös (4 százalék) javára. Országos átlagban a szőlőterületek ára 16 százalékkal, a gyümölcsösöké és az erdőké 12–12 százalékkal, a gyepeké 9,7 százalékkal nőtt.

A legtöbb termőföldet a kiadvány szerint Bács-Kiskun megyében értékesítették, ezt Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megye követte (8400, 7900 és 5800 hektár). A szántó hektáronkénti átlagára Hajdú-Bihar, Tolna és Békés megyében volt a legmagasabb (1,7–1,8 millió forint/hektár), míg a legalacsonyabb (700-900 ezer forint/ hektár) Zala, Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyében.

Az Agrárium 2016 gazdaságszerkezeti összeírás adatai szerint a használt mező- és erdőgazdasági területek 42 százalékát bérleményként művelik. Az egyes művelési ágak között a szántó esetében a legmagasabb a bérelt területek aránya (55 százalék). A gyepterületek 42, a szőlő- és gyümölcsösterületek 21 százalékát használják bérlők.

Tavaly a szántók éves bérleti díja - az előző évi 8,2 százalékos növekedés után - átlagosan 5,8 százalékkal emelkedett, 52 300 forint volt országosan.

A legmagasabb bérleti díjat a korábbi évekhez hasonlóan 2017-ben is Hajdú-Biharban és Tolnában kellett fizetni egy hektárért: 70 900, illetve 70 100 forintot. Nógrád és Veszprém megyében a szántók bérleti díjai jelentősen elmaradtak az átlagtól: előbbiben 31 500, utóbbiban 35 600 forintot kellett fizetni egy hektár szántóföld használatáért a KSH kiadványa szerint.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Csak képzett tanárok vezethetik a vándortáborozó gyerekeket

Mintegy 4000 gyermeket vezetnek majd végig az Erdei Vándortáborok útvonalain azok a pedagógusok, akik az Országos Erdészeti Egyesület és a Testnevelési Egyetem által koordinált gyalogos vándortáborvezető továbbképzésen részt vettek.

Mintha őserdőben járnánk

Az idén 50 éves Pilisi Parkerdő Zrt. területén található Erdőanyai-völgyben a Parkerdő alapítója, dr. Madas László több mint 60 éve indította el a maga korában forradalminak számító programot: egy erdőrészlet természetközeli gazdálkodási módszerrel történő kezelését. A Visegrádhoz közeli erdőrészlet ennek köszönhetően mára az őserdőket megközelítő állapotban van.

Élet a föld alatti ismeretlenben

Szinte nincs, ki ne ismerné a vakondot, noha igen keveseknek adatik meg, hogy élő példányát láthassa. Legtöbben a Kisvakond rajzfilmsorozat révén barátkoztunk meg vele, a mesékben bájos, nagy szemű, jószívű teremtménynek mutatja magát. De valójában hogyan is él ez a különös megjelenésű rovarevő?

Elérhetőek a legfrissebb erdészeti adatok a Nébih honlapján

Tájékoztatja a Nébih az érintett szakembereket és az érdeklődőket, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal honlapján elérhetőek a hazai erdők legfontosabb éves, illetve idősoros statisztikai adatai.

Miért fontos a gyep ápolása?

Milyen módszerekkel lehet felújítani a leromlott hazai gyepeket, és mennyire hatásosak ezek? Hogyan befolyásolják a termőképességet, az állateltartó képességet, illetve a takarmány minőségét? - ezek voltak a fő kérdései a tegnapi gödöllői Gyepápolási szakmai napnak, ami délután terepi gépbemutatóval zárult.

A baromfiágazat költött a legtöbbet beruházásra tavaly

Csaknem 168 milliárd forint értékű beruházást hajtottak végre a 19 munkavállalónál többet foglalkoztató élelmiszeripari cégek tavaly - közölte az előzetes adatokat az Agrárgazdasági Kutató Intézet. A legtöbb, 30 milliárd forintot meghaladó beruházás a baromfifeldolgozó ágazatban volt.

Egyre hatékonyabb az illegális fakitermelés és kereskedelem elleni küzdelem

Az elmúlt három év eredményei alátámasztják, hogy egyre hatékonyabban végzi a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a teljes faanyagkereskedelmi lánc ellenőrzését Magyarországon.

Für Anikó: A soknál több az elég

Fellélegzünk, amikor a tavaszi verőfényben magunk mögött hagyjuk a budapesti dugókat és zöldülő dombok között visz az utunk, hogy megérkezzünk a Zsámbéki-medence széléhez, ahol Für Anikó vár bennünket egy beszélgetésre.

A vállalkozások több mint negyede mezőgazdasági cég

A magyarországi vállalkozások 27 százaléka a mezőgazdaságban tevékenykedett 2018-ban - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) regisztrált gazdasági szervezeteket összegző adataiból.

A tájidegen fajok végleges kiszorítására törekednek

A Pilisi Parkerdő Zrt. az őshonos növényzet visszatelepítésével állítja helyre az évszázadok óta megváltoztatott élőhelyeket. Tavasszal a Dunabogdány környéki védett erdőkben kezdődött meg az őshonos tölgyfajok visszatelepítése.