Back to top

Tanyán is legyen élet!

Hazánkban mintegy 300 ezren élnek külterületeken, ennek közel háromnegyede az alföldi régóban. Nem véletlen, hogy a kormány egyre nagyobb figyelmet fordít a tanyán élő, a tanyasi életet vállaló emberekre. Sorra újulhattak meg az elmúlt években a hazai tanyák. A 2011-ben indult fejlesztési programnak köszönhetően eddig mintegy kilencmilliárd forintnyi hazai forrásból 1993 projekt valósulhatott meg.

„Újabb 2,1 milliárd forint fordítható a tanyavilág megújítására”- hangsúlyozta Kis Miklós, az AM vidékfejlesztésért felelős államtitkára azon a sajtótájékoztatón, melyen a 2018-as Tanyafejlesztési Programról számolt be. Hetedik éve fut nemzeti támogatással, hazai költségvetésből a program, idén kiemelt figyelmet kapnak az induló tanyagazdaságok, a cél ugyanis az, hogy minél több fiatal helyben találja meg a boldogulását.

Kis Miklós: Célunk a tanyasi gazdálkodás megújítása
Fotó: viniczai

A település és térségi fejlesztésekre mintegy 200 millió forintot különítettek el, ezen belül az Agrárminisztérium a tanyagondnoki szolgálatok támogatására, a tanyán élőknek szervezett programok, szolgáltatások megvalósítására, a tanyasi lakosokat célzó infrastrukturális fejlesztésekre, valamint a gazdaságok és ­hálózataik támogatására helyezi a hangsúlyt.

Emellett az idén az induló és a legkisebb tanyagazdaságok támogatását is előtérbe helyezik. Mindezt 90 százalékos, vissza nem térítendő támogatással.

A kormány kiemelt feladatának tekinti az olyan kisléptékű infrastruktúra fejlesztések támogatását, amelyek a helyi gazdaság fejlesztése mellett az energiahatékonyság növeléséhez, valamint a tanyás térségekben élők életminőségének javításához is hozzájárulnak

A tárca számára másik fontos terület, hogy a vidéki települések mezőgazdasági kultúrájához kapcsolódó őstermelői tevékenységek helyzete javuljon, megerősödjenek a helyi gazdaságok és megvalósuljanak a termeléshez kapcsolódó fejlesztések. Ehhez 75 százalékos vissza nem térítendő támogatást – pályázatonként legfeljebb 3 millió forintot – terveznek, amit a fiatal gazdák számára 90 százalékra kerekítenek ki. Emellett a tanyasi lakó- és gazdasági épületeképítése, felújítása, illetve az eszközbeszerzés is támogatható.

Cél a mintajelleg, a követhető megoldások, a jó példák feltárása, megvalósítása és bemutatása. A támogatások elsődleges kedvezményezettjei a gazdálkodó tanyák, illetve a szociálisan hátrányos helyzetben lévő tanyasiak.

A támogatás feltétele, hogy a megvalósított beruházásoknak illeszkedniük kell a településfejlesztési koncepcióba, illetve a térség fejlesztési programjába.

Az elnyerhető támogatás továbbra is vissza nem térítendő formában jut el a nyertesekhez, a szükséges önerő aránya a pályázó típusától függően 10-25 százalék lesz.

A pályázatok még december folyamán napvilágot látnak, s az elnyert projekteknek 2019 végéig kell megvalósulniuk. Kis Miklós hozzátette, a pályázókat azzal is szeretnék segíteni, hogy a munka megkezdésekor akár 75 százalékos előleget is felvehetnek.

Forrás: 
magyarmezogazdasag

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Erős felhatalmazás a brüsszeli tárgyalásokra

Példaértékű összefogással erős meghatalmazást adott a magyar gazdatársadalom az őket képviselők kezébe az új uniós ciklus tárgyalásaira, hangzott el az Agrárminisztérium, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magosz sajtótájékoztatóján. Az uniós agrártámogatások tervezett csökkentése miatt indítottak petíciót a gazdatársadalom képviselői, és a tiltakozáshoz közel 200 ezer aláírást gyűjtöttek össze.

Szőlő és bor a római kortól napjainkig

A szőlő és a bor mindig nagyon fontos volt a Balatonnál, és így van ez ma is – mondja Gyanó Szilvia néprajzkutató, aki ezt a témát kutatja. Nemrég jelent meg publikációja a Borkommunikáció című szakmai kötetben.

Új külpiaci távlatokat nyithat a magyar agrárdigitalizáció

Az Agrárminisztérium kiemelt hangsúlyt fektet arra, hogy az agrárpálya vonzóvá tételével, új, digitális tudás, készségek, szemlélet elősegítésével támogassa a gazdálkodást választó vidéki fiatalokat.

Családi öntözőrendszert adtak át Somodoron

A Vidékfejlesztési Program kiemelt szerepet szán az öntözésfejlesztés ösztönzésére. Az 50 milliárd forint keretösszegű pályázati forrásból megvalósuló beruházások termelékenyebb gazdálkodást, jobb jövedelmezőséget, biztosabb jövőt ígérnek a gazdálkodóknak – fogalmazott Feldman Zsolt, a somodori Gabriella-major öntözőrendszerének ünnepélyes átadásán.

Logisztikai központ és takarmánygyár

Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökének társaságában avatta fel a topolyai ipari parkban a KITE Zrt. logisztikai központját és a csantavéri Gebi Kft. újonnan kiépített, nagy kapacitású napraforgó-tárolóit és feldolgozóüzemét.

Nélkülözhetetlen szerepben a bivalyok

Bő 100 esztendővel ezelőtt még mintegy 150 ezer egyedből állt a magyarországi bivalypopuláció, a mezőgazdaság gépesítése azonban az állomány nagymértékű csökkenését eredményezte.

Magyarország hozzájárul a fejlődő országok élelmezésbiztonságának megteremtéséhez

A családi gazdaságok erősítése, az élelmezésbiztonság és a táplálkozás kérdései, valamint a klímaváltozás problémaköre is napirendre került az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete (FAO), valamint az Agrárminisztérium közös konferenciáján.

Nemzetgazdasági szempontból is kiemelt jelentőségű az élelmiszeripar

Az élelmiszeripar kiemelkedő stratégiai ágazat, melynek fejlesztése komoly felelősséget jelent számunkra - jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Magyar Termék Nonprofit Kft. konferenciáján, Budapesten.

Leépülőben a zöldségnövény-termesztés

Szerbia behozatalból fedezi paradicsom-, uborka-, burgonya-, káposzta- és babszükséglete nagy részét, holott a bab például nemzeti eledelnek számít.

Közös cél a minőségi alapanyagok, élelmiszerek megjelenése a közétkeztetésben

Célunk, hogy a hazai közétkeztetésben olyan egészséges, biztonságos és megbízható, főként helyi és bio–alapanyagokból előállított ételek készüljenek, amelyek mennyiségileg és minőségileg is megfelelnek a különböző korcsoportok élettani igényeinek – hangsúlyozta Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár a Közétkeztetők, Élelmezésvezetők Országos Szövetségének Országos Szakmai Napján.