Back to top

Falugazdászok az egész Kárpát-medencében

A határon túli magyar gazdák legnagyobb találkozóját minden év december 5-én tartják Budapesten. A 2012 óta zajló program idei eseményén mintegy negyven Kárpát-medencei gazdaszervezet képviseltette magát.

„Még az idén elindul a Kárpát-medencét lefedő falugazdász program, a hálózat működtetésére évi 420 millió forint kormányzati támogatás áll rendelkezésre" - mondta Farkas Sándor,

Farkas Sándor: Az igények legtöbbször a határon túlról érkeznek
Fotó: viniczai
az Agrárminisztérium (AM) parlamenti államtitkára a VII. Kárpát-medencei Összefogás Fórumon. A szakember kiemelte, az elmúlt hat évben sikerült integrálni a legfontosabb szervezeteket, a minisztérium mostanra egy jól működő, az agrárium egészét átfogó kapcsolati hálóval rendelkezik.

Farkas Sándor köszöntőbeszédében elmondta, hogy az összegből

107 külhoni szakember láthatja el fontos információkkal és a gazdálkodáshoz szükséges tanácsokkal a határon túl élő magyar termelőket.

A falugazdászok munkájának eredményeként a külhoni mezőgazdászok bekapcsolódhatnak az anyaországi kül- és belkereskedelembe is, a támogatások által pedig megerősödhetnek a határon túli magyar gazdaságok. A vállalkozások fejlődése ugyanakkor hozzájárulhat ahhoz, hogy minél többen találják meg számításukat szülőföldjükön.

A mezőgazdaság, a vidékfejlesztés a Kárpát-medencében rendkívül fontos terület, hiszen a külhoni magyar lakosság mintegy 70 százaléka él vidéki környezetben, és 30 százalékuk tartósan az agráriumból tartja el családját.

Mintegy 40 gazdaszervezett képviseltette magát a Fórumon
Fotó: viniczai

Mintegy 40 külhoni civil szervezettel van folyamatos kapcsolata az agrártárcának, amellyel mintegy félmillió, külhoni magyar gazdálkodó szólítható meg. Az államtitkár szerint

nemcsak Magyarországon, hanem az egész Kárpát-medencében folyamatosan jelenlévő kérdés a generációváltás problémája.

Ezért prioritás a szakképzés támogatása. A tárca 2014-ben indított és azóta minden évben megvalósított ösztöndíjprogramja az agrárszakon tanuló, kiemelkedő teljesítményt nyújtó külhoni egyetemista fiatalokat támogatja. Emellett fontos a felnőtt szakképzés támogatása, valamint a határon túli helyi termelők segítése is.

Potáti Árpád: Legjobb választás a szülőföldön maradás
Fotó: viniczai

Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár hangsúlyozta, hogy a gazdaság, mezőgazdaság támogatása fontos érdek. Legjobb választás a szülőföldön való megmaradás, s ez különösen a mezőgazdaságból élők számára fontos.

A jövő évi költségvetési törvényben 50 milliárd forint áll rendelkezésre a gazdaságfejlesztési programok megvalósítására a Kárpát-medencében, a határon túli magyar régiókban.

Közölte, hogy eddig mintegy 100 milliárd forint elérhető forrás jelent meg a határon túli vállalkozások támogatására.

Jakab István: Országonként eltérőek a problémák
Fotó: viniczai
Az élő magyar-magyar kapcsolatok fontosságára hívta fel a figyelmet Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének (Magosz) elnöke, aki megemlítette, hogy

a külhoni magyarsággal az országot összeköti és segíti a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fóruma (KEF), valamint a Magyarok Kenyere - 15 millió búzaszem jótékonysági program.

A szakember kiemelte, a sikerhez elengedhetetlen a tudás, amiben a falugazdászoknak kiemelt felelőssége van. Segítséget oda kell küldeni, ahol a legnagyobb a gond, s most – hangsúlyozta Jakab István – a kárpátaljai gazdák vannak a legnehezebb helyzetben.

Győrffy Balázs: A gazdatársadalomra mindig lehet számítani
Fotó: viniczai

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke emlékeztetett, számunkra a legfontosabb gazdasági erőteret a Kárpát-medence jelenti. Mára egymillió magyar vált közjogilag is a magyar nemzet részévé, egyre erősebb az összetartozás érzése, egyre több együttműködési fórum van, amely a Kárpát-medencei összefogást segíti.

Mint a Fórumon elhangzott,

a határon túli gazdaszervezetek elnökei évek óta jelzik, hogy az ottani magyar agrárvállalkozókhoz egyáltalán nem, vagy nem kellő mértékben jut el a gazdálkodásukat elősegítő támogatási vagy szakmai jellegű tájékoztatás.

A modern információs technológiák ismeretének hiányából, másrészt abból fakad, hogy nincs megfelelő érdekképviselete a magyar gazdák többségét jellemző kis- és középgazdálkodói rétegnek, illetve nem létezik kiépített, a gazdák szakmai orientációját szolgáló intézményrendszer az érintett országokban.

A Kárpát-medencei Falugazdász Program célja ezért az, hogy a határon túli agrárszervezetek olyan falugazdászokat alkalmazzanak, akik jól ismerik az államnyelvet, magas szintű informatikai ismeretekkel és agrárvégzettséggel rendelkeznek. Így tényleges segítséget tudnak nyújtani az érintett gazdálkodóknak.

A Kárpát-medencei Falugazdász Programban résztvevőknek Farkas Sándor adott át oklevelet
Fotó: viniczai

A falugazdászok munkájának eredményeként a külhoni mezőgazdászok bevonhatóvá válhatnak az anyaországi kül- és belkereskedelembe is, a támogatások által pedig megerősödhetnek a gazdaságok. A szakemberek legfőbb feladata az aktuális pályázati lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás, valamint azon életképes, magyar tulajdonosi körrel bíró és minőségi élelmiszert előállító kis- és közepes agrárvállalkozások feltérképezése és regisztrációja, amelyek révén a külhoni magyarság gazdasági ereje növelhető.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Munkacsoport a helyspecifikus gazdálkodásért

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamarán (NAK) belül megalakult a Digitálisinformáció-szolgáltatók és technológiai fejlesztők, innováció munkacsoport. A grémium az idehaza helyspecifikus gazdálkodást választók számára kíván minőségi támogatást nyújtani a NAK segítségével.

Matricával a minőségért

Ismét dinnyekóstolóra várták a pécsieket a Kossuth téren. A Nemzeti Agrárkamara Baranya Megyei Szervezete és a Magyar Dinnyetermesztők Egyesülete szervezésében került sor idén az évente megrendezésre kerülő eseményre, ami nagy érdeklődés mellett zajlott le.

Hat tonna feletti termésátlaggal takarítják be a búzát Tolnában

Hektáronként hat tonnát meghaladó termésátlaggal takarítják be az őszi búzát Tolna megyében, a termés az aratás mintegy kétharmadánál többségében malmi minőségű a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara adatai szerint.

Kedvezőbb termésátlagokra számítanak Zalában

Kedvezőbb termésátlagokra számítanak Zala megyében az idén, a termésbecslések szerint őszi búzából, árpából és tritikáléból is több terem, mint tavaly - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei elnöke csütörtökön az MTI-vel.

Agrárkamara: tovább nőhet a sertéshús ára

Tovább nőhet a sertéshús és a belőle készülő készítmények ára az elkövetkező hónapokban, mivel a sertések felvásárlási ára szárnyal az afrikai sertéspestis miatt - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) az MTI-vel.

Változások az agrár szaktanácsadásban

Május 29-én lépett hatályba az Agrárminisztérium (AM) rendelete a mezőgazdasági és vidékfejlesztési szaktanácsadói tevékenységről és a mezőgazdasági szaktanácsadási rendszerről. Az egyik legfontosabb változás, hogy megfelelő szakmai végzettséggel, és a választott szakterületen legalább 5 éves szakmai tapasztalattal kell rendelkeznie a szaktanácsadónak.

Rekordszámú gazda részvételére számítanak az idei Magyarok Kenyere programban

Idén minden eddiginél szélesebb körben, a Kárpát-medence teljes gazdatársadalmát bevonva indítja útjára a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem programot a MAGOSZ és a NAK. A 2011 óta futó, Magyar Örökség-díjas kezdeményezés célja, hogy a segítő szándékú gazdák búzájuk egy részét rászoruló magyar gyermekek részére ajánlhassák fel – határon innen és túl egyaránt.

Elindult a Felső-tiszai víziturisztikai fejlesztés

Elindult a Felső-tiszai víziturisztikai feljesztés: 500 millió forint vissza nem térítendő támogatásból négy településen - Tiszabecs, Szabolcsveresmart, Rakamaz, Tokaj - egyebek mellett víziturisztikai megállóhelyek jönnek létre - közölte a Bejárható Magyarország Sportüzemeltetési Nonprofit Kft., a projekt konzorciumvezetője az MTI-vel.

Magyar befektetésből kaphatnak lendületet az agrárinnovációs startupok

A nemzetközi piacra lépés előtt álló hazai agrárstartupok mutatkoztak be befektetői alapok és agrárvállalatok szakembereinek a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Design Terminal rendezvényén.

Változhat a népszerű magyar gyümölcs szezonja

Kiváló lett idén a kajszibarack termés: a minőség és a mennyiség is nagyon kedvező – mondta az InfoRádiónak Mártonffy Béla, a Nemzeti Agárgazdasági Kamara kertészeti és beszállítóipari osztályának elnöke.