Back to top

Így választja ki a csiga, mit egyen meg a kiskertben

A kertészek már évek óta találgatják, miért szeretik jobban a csigák egyes növények palántáit. A tudósok feltételezése szerint a kártékony puhatestűek a fiatal növények által kibocsátott szag alapján döntenek: enni vagy nem enni.

A Plymouth Egyetemen végzett kutatás során több száz csigának kínáltak fel 14 különböző mezei növényfaj palántáját. A tanulmányt az állatok és növények közötti interakciók szakértője, Dr. Mick Hanley egyetemi docens vezette, Roger Shannon, a Plymouth Egyetem poszt-doktori hallgatójának segítségével. A kutatásban részt vett a Southampton Egyetem és a francia Lyon Egyetem is.

„A házas- és meztelen csigák a természetes környezetükben is ugyanolyan kártékonyak a frissen kicsírázott növényekre nézve, mint a kiskertekben.

Azt is régóta tudjuk, hogy a mezőn élő fajok nem egyformán esnek áldozatul a puhatestűek falánkságának. A csigák aktivitásának helye és ideje erősen befolyásolja, hogy mely növények élik túl az érzékeny csíranövény stádiumot.

A gyakorlatban tehát azzal, hogy a puhatestűek elpusztítják bizonyos fajok frissen csírázott példányait, befolyással bírnak az élőhelyen kialakuló vegetációra, azaz a növényi közösségre.” – mondta Hanley.

A mostani kutatás egyébként egy korábbira épül, ami kifejezetten a repcére koncentrálva keresett olyan természetben is előforduló kémiai összetevőket, amikkel meg lehet védeni a fiatal növényeket az őket fogyasztó kártevőktől.

A tanulmányban használt pettyes éticsigákat (Cornu aspersum) Plymouth és Southampton környékén gyűjtötték be, majd többféle mezei növény palántáját kínálták fel nekik, és rögzítették, mit fogyasztottak legszívesebben.

Minden egyes csíranövénynél vizsgálták, található-e benne az ízét befolyásoló, védekezésre szánt összetevő, vagy illékony anyag (VOCs - volatile organic compound) ami a szagát befolyásolja. Ebből ki tudták mutatni, hogy a kettő közül melyik van hatással a csigák választására.

Az eredmények azt mutatták, hogy a csigák választását nem befolyásolták az olyan kémiai anyagok jelenléte, mint a fenol vagy a cianid – amik egyes növényfajokban természetes módon jelen vannak – azonban az illékony anyagoknak, mely a szagukat határozza meg, fontos szerep jutott.

„Már Charles Darwin is felismerte, hogy a meztelen csigák és házas társaik nagy pusztítást képesek végezni a fiatal növények között. A tudósok azonban eddig nem tudták megfejteni, miért a legsebezhetőbb fejlődési stádiumban támadják meg a kiválasztott növényeket.” – tette hozzá Hanley.

„Sokáig úgy gondoltuk, hogy a puhatestűek az ízük alapján választják ki, mit esznek meg.

Egy kis csíranövénynek azonban még egy csiga-harapás is végzetes lehet. A mostani kutatásunk azt mutatja, hogy néhány növény fiatal egyedei riasztó hatású illékony kémiai vegyületeket használnak, hogy megelőzzék a csigák kártételét, így semmilyen sérülés nem éri őket.

Ezek fajok tehát a túlélés szempontjából hatalmas előnyre tesznek szert az vadonélő növényközösségekben különösen akkor, ha a kártékony puhatestűek elszaporodnak.”

Forrás: 
phys.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egy farm, ami tisztítja a tengert

Szokatlan gazdaságot vezet egy amerikai anyuka: tengeri moszatot, kagylókat és osztrigát nevel, melyek nemcsak fenntartható élelmiszert szolgáltatnak, hanem hozzájárulnak a szennyezett vizek tisztulásához is.

A Dunánál, a Velencei- és a Tisza-tónál, valamint a Szigetközben irtják a szúnyogokat

Változatlanul csapadékos az időjárás, ami az elmúlt napok napsütésével párosulva optimális fejlődési környezetet biztosít a szúnyogok számára.

Lengyelország 100 ezer tonna étkezési almával nyithatja a szezont

A hatalmas lengyel almakészletek nem csökkennek olyan gyors ütemben, mint amennyire kellene. Április 1-jén Lengyelország frissalma-készlete még 665 ezer tonna volt. Ha csak az olasz és német készletet hozzáadjuk, akkor az már több mint 1,5 millió tonna.

Amit a cirokról tudni érdemes tavaszi aszály után

A klímaváltozás számos nehézséget okoz a növénytermesztésben a változékonyság, az aszályos időszakok és a hőstresszes napok gyakoribbá válása miatt. Idén sok gazdaság gondban van az őszi vetésű gabonafélék és füvek gyenge kelése miatt. Felmerül a kérdés: mit eszik majd a tehén, vagy az üsző 2019 nyarától? Marad a kukoricaszilázs és a lucernaszilázs?

Saját paradicsom a teraszon – lépésről lépésre

Paradicsomot termeszteni nem olyan nehéz, mint amilyen nehéznek gondoljuk. Nézzük meg, hogyan lehet természetes anyagokat használva, ízletes paradicsomot házilag termeszteni, akár az erkélyen vagy a teraszon is.

A természet és a munka szeretetére nevel

Iskolakerti műhelynapot szervezett pénteken a Répcelaki Móra Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola és az Iskolakertekért Alapítvány. A szervezet minden évben más-már térségben rendezi meg programját, amelyen a környékbeli iskolák megismerhetik egymás kertműveléssel kapcsolatos oktató, nevelő munkáját.

A növények is éreznek fájdalmat?

A virágok és a zöldségek felkiáltanak és jajgatnak, mikor rájuk lépünk vagy vágjuk őket, állítja egy kutatás. De vajon fájdalmat is éreznek közben? Erről már megoszlanak a szakértői vélemények.

Robottraktor Japánból - videó

A G20 szervezetben részt vevő országok mezőgazdasági miniszterei számára mutatott be egy robottraktort a múlt héten a japán Iseki cég. A munkagép nem igényel üzemeltetőt, és megfelelően reagál az akadályokra.

A növények a virágaikon keresztül "hallanak"

Először mutatták ki kutatók, hogy egy virágos növény képes érzékelni egy beporzó rovar közeledtét.

A hideg krumpli az új csodaszer?

Tudta, hogy egyes felmelegített ételek egészségesebbek, mint a frissek? Ilyen a krumpli, a rizs, a tészta, és a hüvelyesek. Ennek oka egyfajta keményítőben rejlik.