Back to top

Megállj a jégverésnek!

„A klímaváltozás egyik kézzel fogható hatása a szélsőséges időjárási tényezők gyakoribb észlelése”- fogalmazta meg tapasztalatát Győrffy Balázs, hogy emberi erővel csak a jégkár és a szárazság ellen lehet hatásosan küzdeni. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke az országos jégkármérséklő-rendszer üzemelésének első évében szerzett tapasztalatairól számolt be újságírók körében.

A szakember elmondta, a Dél-Dunántúlon 25 éve működő rendszer tapasztalatait is felhasználva idén, május elsejével helyezték üzembe az országos jégkármérséklő-rendszert, melynek hatására már 70 százalékkal kisebb területre jött jégkárról bejelentés.

A természeti kockázatok, így a jégkárok elleni védekezés évek óta húzódó, a jégverések alkalmával mindig vissza-visszatérő téma volt a hazai agráriumban. A Dél-magyarországi Jégesőelhárítási Egyesülés (NEFELA) kezelésében több mint negyed évszázada működik eredményesen jégkármérséklő-rendszer. Ennek a tapasztalatait kihasználva, valamint a gazdasági szempontok figyelembevételével célszerűnek látták a kormányzati és szakmaközi szervezetek, hogy megvalósuljon a teljes, országos lefedettséget biztosító jégkármérséklő-rendszer. A NAK élére állt ezeknek a gazdálkodói és kormányzati törekvéseknek.

A rendszer összesen 986 talajgenerátorral kezdte meg a védekezést: a NEFELA területén már meglévő 141 generátoron túl további 845 új talajgenerátor helyezett üzembe a köztestület, melyek közül 222 automatikus működtetésű.

A NAK üzemeltetésében elindult országos jégkármérséklő-rendszerben a védekezést végző talajgenerátorokat a május elejétől szeptember végéig tartó védekezési szezonban országos szinten átlagosan 87-szer kapcsolták be. A generátorok, szintén országos átlagban 479 órán keresztül üzemeltek. Ebben a mutatóban Bács-Kiskun megye a csúcstartó közel 640 órával és 107 bekapcsolással, a lista végén pedig Győr-Moson-Sopron megye szerepel 360 órával és 65 bekapcsolással.

A megelőző, viharokban gazdag 2017-es év után 2018-ban nyugodtabb nyárra lehetett számítani, azonban erre a természet alaposan rácáfolt.

Idén az elmúlt 30 év legzivatarosabb tavasz végének és nyarának voltunk elszenvedői.

Ezt jól mutatja a villámlások száma, amely májustól szeptemberig a tavalyi, extrém évhez képest is további 4 százalékkal nőtt, és átlépte a 2,9 milliót. Ez majdnem kétszerese volt az elmúlt 4 év átlagának. Mindennek meteorológiai hátterében az állt, hogy a frontok távol maradtak a hazánk térségétől, és jelentősen megnőtt a száma a lokálisan, rövid idő alatt kialakuló, nagy mennyiségű csapadékot okozó zivataroknak.

Győrffy Balázs rámutatott, hogy egy átlagos májusi hónapban 5-7 napon mutatkozik zivatartevékenység, de idén ez 27 nap volt. Júniusban és júliusban is hasonlóan szélsőséges időjárás volt jellemző 26-26 zivataros nappal.

A gazdálkodók idén 22,5 ezer hektárra jelentettek be jégkárt, ami 70 százalékkal alacsonyabb a tavalyinál, és közel 50 százalékkal marad el az elmúlt 5 év átlagától. A jégkár aránya a bejelentett mezőgazdasági káron belül 13 százalék volt, míg tavaly ez az érték elérte a 37 százalékot is. Az elmúlt 5 év átlagához viszonyítva pedig ez a szám kevesebb mint a felére csökkent.

„Ugyan ezek még csak a bejelentett károk, a tényleges kárkifizetésekről csak jövőre rendelkezünk majd adatokkal, de nyugodtan megállapíthatjuk, hogy az országos jégkármérséklő-rendszer első évében már több milliárd forint kárt előztünk meg, csak a mezőgazdaságban”

– húzta alá a NAK elnöke.

Május elsejével indult az országos rendszer
Fotó: viniczai
Ebben a váratlan időjárási környezetben a hatóanyagként használt ezüst-jodidból a tervezett 280 ezer liter helyett 390 ezer litert vásárolt a kamara, igaz ebből a következő esztendőre is tartalékolnak. A szélsőséges időjárásnak köszönhetően az idei védekezési költség mindent egybevéve 1,5 milliárd forintra tehető, amit a NAK a kárenyhítési alapból finanszírozott, tehát elmondható, hogy rendszer működtetése a gazdák részéről további befizetést nem igényelt.

„A fokozott védekezés ellenére az ország néhány pontján természetesen hullott jégeső, hiszen nincs olyan technológia, amellyel teljes mértékben kiküszöbölhető ez az időjárási jelenség.

A rendszer hatékonyságával kapcsolatban azonban nyugodtan kijelenthető, hogy az országos jégkármérséklő-rendszer beváltotta a hozzá fűzött reményeket.

Az elmúlt évek időjárását elemezve azt a döntést hoztuk, hogy a védekezési szezon kezdetét május 1-jéről április 15-re előrehozzuk, ugyanis napjainkban már április második felében is számítani lehet heves, akár jégesővel kísért zivatarok kialakulására” – jelentette be Győrffy Balázs.

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egy farm, ami tisztítja a tengert

Szokatlan gazdaságot vezet egy amerikai anyuka: tengeri moszatot, kagylókat és osztrigát nevel, melyek nemcsak fenntartható élelmiszert szolgáltatnak, hanem hozzájárulnak a szennyezett vizek tisztulásához is.

Amit a cirokról tudni érdemes tavaszi aszály után

A klímaváltozás számos nehézséget okoz a növénytermesztésben a változékonyság, az aszályos időszakok és a hőstresszes napok gyakoribbá válása miatt. Idén sok gazdaság gondban van az őszi vetésű gabonafélék és füvek gyenge kelése miatt. Felmerül a kérdés: mit eszik majd a tehén, vagy az üsző 2019 nyarától? Marad a kukoricaszilázs és a lucernaszilázs?

Saját paradicsom a teraszon – lépésről lépésre

Paradicsomot termeszteni nem olyan nehéz, mint amilyen nehéznek gondoljuk. Nézzük meg, hogyan lehet természetes anyagokat használva, ízletes paradicsomot házilag termeszteni, akár az erkélyen vagy a teraszon is.

A növények is éreznek fájdalmat?

A virágok és a zöldségek felkiáltanak és jajgatnak, mikor rájuk lépünk vagy vágjuk őket, állítja egy kutatás. De vajon fájdalmat is éreznek közben? Erről már megoszlanak a szakértői vélemények.

Robottraktor Japánból - videó

A G20 szervezetben részt vevő országok mezőgazdasági miniszterei számára mutatott be egy robottraktort a múlt héten a japán Iseki cég. A munkagép nem igényel üzemeltetőt, és megfelelően reagál az akadályokra.

A növények a virágaikon keresztül "hallanak"

Először mutatták ki kutatók, hogy egy virágos növény képes érzékelni egy beporzó rovar közeledtét.

A hideg krumpli az új csodaszer?

Tudta, hogy egyes felmelegített ételek egészségesebbek, mint a frissek? Ilyen a krumpli, a rizs, a tészta, és a hüvelyesek. Ennek oka egyfajta keményítőben rejlik.

A vállalkozások több mint negyede mezőgazdasági cég

A magyarországi vállalkozások 27 százaléka a mezőgazdaságban tevékenykedett 2018-ban - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) regisztrált gazdasági szervezeteket összegző adataiból.

Magyarország hozzájárul a fejlődő országok élelmezésbiztonságának megteremtéséhez

A családi gazdaságok erősítése, az élelmezésbiztonság és a táplálkozás kérdései, valamint a klímaváltozás problémaköre is napirendre került az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete (FAO), valamint az Agrárminisztérium közös konferenciáján.

Kánikulában is jól termő burgonya

Ha a hőmérő higanyszála túl magasra kúszik, jóval kevesebb gumónak örülhetnek a burgonyatermesztők. A biokémikusok pedig most megfejtették az okát: egy rövid RNS szakasz felelős a gumónövekedés blokkolásáért. Ennek a génnek a kikapcsolásával pedig létre lehet hozni a hőségnek ellenálló burgonyát.