A Széchenyi 2020 program keretében megvalósuló mezőgazdasági kampányzáró konferenciával zárult december elején a Pénzügyminisztérium „Fókuszban a mezőgazdaság – első a munkavégzés biztonsága” kétéves munkavédelmi kampánya.
Két évvel ezelőtt a „Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat” nemzetgazdasági ágban történt a legtöbb halálos munkabaleset Magyarországon, abban az évben 18 munkavállaló vesztette életét.
Ezeknek a végzetes kimenetelű munkabaleseteknek a 80 százaléka olyan mezőgazdasági vállalkozásoknál történt, ahol a munkavállalók létszáma nem haladja meg az 50-et.
A kampány keretében több rendezvényre került sor, tájékoztató anyagok készültek, internetes felületet alakítottak ki a szakemberek. Az akcióhoz csatlakozó Nemzeti Agrárgazdasági Kamara ősztől tavaszig munkavédelmi témájú rendezvénysorozatot szervezett a tagjai számára.
A munkabalesetek száma mindig sok, az egy is az, mondta Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkára a konferencián. Mint ő is utalt rá,
aminek már láthatók az eredményei, hiszen a halálos munkabalesetek száma több, mint 30 százalékkal csökkent. Tájékoztatása szerint a kampány uniós támogatással valósult meg. Az államtitkár méltatta azt a segítséget, amit ehhez a munkához az Agrárminisztériumtól és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarától kaptak.
A halálos mezőgazdasági munkabalesetek okai
Eltömődött bálázógép hibaelhárítása közben a gép hátragurult, és összenyomta a kezelőt. Bálabontás közben a meginduló traktor ütötte el a kezelőt. Egy dolgozóra gabonatároló zsákok dőltek. Volt akit egy tenyészbika öklelt föl, egy másik dolgozó a rönkvonszoló-gép alá került. Hárman fakitermelés során haltak meg, faág esett rájuk, 3 emberre pedig rádőlt a fa. Egy ember akkor halt meg, amikor pótkocsis mezőgazdasági vontatóval szalmabála szállítása közben a menetrend szerint közlekedő vonat elé hajtott.
Egy gépkezelőt a traktor kardántengelye tekert fel. Volt akit a megbokrosodott lovak taposták meg, a kocsit áthúzták felette. Egy dolgozó a gépház acél vázszerkezetének bontása során vesztette életét, amikor beszakadt alatta a hullámpala tető, és 6,5 méter magasból lezuhant. Egy másik munkavállaló földmunkavégzés közben lelte fulladásos halálát, amikor a dúcolatlan, 3 méter mély széles munkaárok oldalfala ráomlott. A gondatlan fakitermelés az idén is áldozatokat követelt: egy munkásra rádőlt a még lábon álló fa, miközben a kidöntött fákat darabolta, egy másik pedig fadöntés közben a biztonsági távolságon belül tartózkodott, és a fa rádőlt. Volt aki kosaras emelőből végzett gallyazás közben lelte halálát, amikor az emelő kosár része vízszintes helyzetbe csapódott, és a dolgozó mintegy 6 méter magasból a beton aljzatra zuhant. Volt akit erdészeti munka közben csípett halálra 3 lódarázs és idén is előfordult, hogy valaki gépjárművével egy vasúti kereszteződésben, a tilos jelzés ellenére, a vonat elé hajtott. |
Mártonffy Béla, a NAK kertészeti és beszállítóipari osztályának vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy 2016-ban az összes munkabaleset 23 százaléka történt a mezőgazdaságban, miközben ebben az ágazatban, például az építőiparhoz képest, viszonylag kevesen dolgoznak.
– Az ágazatban használt eszközök, berendezések veszélyesek, ezért nélkülözhetetlen a munkavédelmi előírások betartása. Az erőgépekkel, rakodógépekkel gyakran történik baleset, de veszélyes az erdészeti tevékenység, a nagytestű állatok közelében végzett munka, vagy akár egy durvább rovarcsípés is lehet halálos, mondta Mártonffy Béla.
Mint az eseményen megtudtuk, a kampányhoz kapcsolódóan a munkavédelmi hatóság az idén országos célvizsgálatot is végzett. A Pénzügyminisztérium Munkavédelmi Főosztályának tájékoztatása szerint
Az ágazatban az elmúlt évek során a traktorokkal és egyéb önjáró mezőgazdasági gépekkel okozták a legtöbb súlyos balesetet, ezeket az eszközöket kiemelten ellenőrizte a hatóság.
Ugyanakkor a veszélyes munkaeszközök munkavédelmi üzembe helyezésére és az időszakos biztonsági felülvizsgálatára vonatkozó szabályokat a munkáltatók 8 százaléka nem tartotta be.
A munkavédelmi dokumentumok tekintetében is hiányosságokat tapasztaltak az ellenőrök, az ellenőrzött állattartó telepek 24 százaléka nem rendelkezett a Mezőgazdasági Biztonsági Szabályzat által előírt üzemeltetési utasítással. A munkáltatók 27 százaléka nem készített kockázatértékelést, és figyelembe véve, hogy az egyik legveszélyesebb ágazatról van szó, ez az arány magasnak mondható.
A kampányt megelőzően bekövetkezett halálos munkabalesetek okainak elemzésekor kiderült, hogy a munkavállalók többsége nem részesült munkavédelmi oktatásban, ezért a roadshow fő témája ez volt.
A célvizsgálatok eredményei szerint a munkáltatók 9 százaléka nem, illetve 13 százaléka nem teljeskörűen gondoskodott a dolgozók munkavédelmi oktatásáról. Pozitívum, hogy a nyári melegben a munkáltatók döntő többsége a klímakörnyezet emberi szervezetre gyakorolt kedvezőtlen hatásait védőital-juttatással és munkaszervezési intézkedéssel igyekezett javítani.
Az erdőgazdálkodási ágazatban, a technológia veszélyességéből adódóan, főleg a fakitermelés munkavédelmi ellenőrzésére került sor, melynek során kismértékben ugyan, de találtak szabálytalanságot az ellenőrök. A halászati, halgazdálkodási tevékenységek vizsgálata során megállapították, hogy a rakodómólókat gyakran (17 százalék) nem látták el korláttal és feljáróval. A vízi járműveken munkát végzők 16 százaléka nem viselte az előírt mentőmellényt.
