A díszkertész ágazat újabb dimenzióba lépett azzal, hogy szövetségüket szakmaközi szervezetté nyilvánították. Ezzel új jogköröket is kapott, részt vehet a jogi szabályozásban, piacbefolyásoló szerepe is van, emelte ki Mártonffy Béla, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Kertészeti és Beszállítóipari Osztályának vezetője a bükfürdői fórumon, amelynek házigazdája a Magyar Díszfaiskolások Egyesülete volt.
A magyar díszkertészet zöldfelület-gazdálkodási ágazata egyértelműen nyereségessé tehető, hiszen a városi zöldfelületek közegészségügyi szerepe vitathatatlan.
A NAK számos rendelet, törvények és fejlesztési programok alkotásában és véleményezésében vállal szerepet, aminek eredményeit a termelők sokszor csak áttételesen érzékelik. Az osztályvezető elmondta, hogy a jelenlegi kamarai ciklusban az osztály fontos célja az, hogy elérje, hogy az alapvető élelmiszerek mellett a kertészeti termékek áfája is csökkenjen. A 27 százalékos áfa ugyanis az egyéb kertészeti ágazat továbbfejlődésének és versenyképességének gátja.
A díszkertész ágazatot a kormányzat csak akkor veszi komolyan, ha megfelelően definiálja önmagát, szerepét, és világosan megfogalmazza, hogy mit nyújt a nemzetgazdaság számára és mit tesz a közjó érdekében, hangsúlyozta Orlóci László, a Magyar Díszkertészek Szövetségének elnöke. Ha ezt végiggondoljuk, azt látjuk, hogy a díszkertészek és a dísznövényekkel foglalkozó szolgáltatók, magán és intézményi zöldfelület-fejlesztők, rendkívül fontos közfeladatot látnak el;
friss, tiszta, éltető levegővel, kikapcsolódást nyújtó zöldfelületekkel, ökológiai szolgáltatásokkal látják el a lakosságot.
A díszkertész szakmának ezt a fontos közszolgáltató és értékteremtő tevékenységét még erőteljesebben kell tudatosítani a lakossággal és a döntéshozókkal ahhoz, hogy produktumaikat az élelmiszertermelő ágazatokhoz hasonlóan az élet számára nélkülözhetetlennek tekintsék.
Orlóci lászló hangsúlyozta, hogy a városi zöldfelületeket érintő jelenlegi jogszabályokat korszerűsíteni kell, és az öt évvel ezelőtt megfogalmazott díszkertészeti stratégia mentén elő kell készíteni egy átfogó kertészeti törvényt.
A településeken 10-15 évre előre megtervezett növényzetcserék és új zöldfelületi beruházások ismeretében a faiskolák megfelelő árualapot képezhetnek, a felesleg pedig exportra kerülhet, ami a nemzetgazdaság számára bevételt hoz, és nőhet az ágazat gazdasági súlya és megítélése is, hangsúlyozta Orlóci László.
A fórumon előadásokat hallhattunk a zöldfelületi munkák szabványosításáról, a főkertész szerepéről a települési zöldfelület-gazdálkodásban, valamint a kertész végzettségű felelős műszaki vezető és műszaki ellenőr szerepéről a beruházások során. Megismerhettük a közterületi parkok, terek, az utcai fasorok létesítésének növényválasztási és fenntarthatósági szempontjait. Megvalósult példákon keresztül mutatták be az előadók, hogyan lehet a Green City alapelvek szerint helyben újrahasznosítani a parkrehabilitáció során keletkezett bontási anyagokat, fazúzalékot. Újszerű megoldásokat ismerhettünk meg a fasorok létesítéséhez, és megismerhettük az ideiglenes zöldfelület fogalmát is.
A témákról részletesen a Kertészet és Szőlészetben olvashatnak.
